Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A mozgás különböző formái

Érdekességek2025. szeptember 18.

A rendszeres fizikai aktivitás bizonyítottan komplex módon fejti ki jótékony hatásait, amelyek megmutatkoznak biológiai, mentális, érzelmi, valamint társadalmi és gazdasági szinteken is. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége azt foglalta össze, hogy a mozgásnak milyen típusai vannak, és a tudományos ajánlások értelmében kinek, miből, mennyit kellene végeznie, hogy megőrizze az egészségét.

Fotó: Martin Dalsgaard | UnsplashA mozgásforma típusai

Érdemes tisztázni, hogy milyen mozgásforma mit jelent tudományos értelemben, mert a köznyelvben gyakran azonos jelentésben használjuk a fizikai aktivitást, a testmozgást és a sportot, azonban a sporttudományi szakirodalom külön kezeli ezeket.

Fizikai aktivitás

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) „a fizikai aktivitás alatt azt a mozgássort érti, melyet az emberi test mindennapi tevékenységei során kcal-kban mérhető energiafelhasználás kíséretében izomrendszere által hoz létre; és melybe beletartoznak a munkavégzés, a sporttevékenység, a ház körüli és egyéb tevékenységek is”. Ide sorolják tehát az olyan alacsony intenzitású, könnyű mozgásokat is, mint pl. a megtett lépések, a házimunkák elvégzése vagy a kutyasétáltatás.

Testmozgás

A nemzetközi szakirodalmi definíció szerint azok a fizikai aktivitási formák, amelyek tervezettek, szervezettek, rendszeresek, és a fizikai kondíció fenntartására vagy fejlesztésére irányulnak. A testmozgás szinonimájaként használhatjuk tulajdonképpen a testedzést.

Sport

A testmozgásnak az a fajtája, ami szabályokkal tarkított versenyszerű helyzetekre épül. Azzal kapcsolatban, hogy pontosan menynyi fizikai aktivitás szükséges az egészség megőrzéséhez, nemzetközi és nemzeti egészségügyi szervezetek ajánlásokat fogalmaznak meg a népesség számára, amelyekkel a világszerte terjedő mozgásszegény életmód és az abból adódó betegségek kockázatát akarják csökkenteni.


A mozgásforma intenzitása

A WHO a különböző életkori csoportoknak nemcsak a napi ajánlott mozgásmennyiségére, hanem azok intenzitására is ajánlást tesz:

Minden lehetőséget meg kell tehát ragadni a fizikai aktivitás növelésére, pl. lift helyett használjunk lépcsőt, szálljunk le előbb a buszról, naponta többször vigyük le sétálni a kutyát, otthon zenehallgatás közben perdüljünk táncra. Egészségi vonatkozásban az is lényeges, hogy az egyes testmozgások hatásai összeadódnak. Ez azt jelenti, hogy bár az ajánlott minimális napi mozgásmennyiség 30 perc, ez nemcsak 1×30 perc, hanem 3×10 perc formájában is teljesíthető.

Tévhit viszont, hogy aki mozog, bármit megehet.

Egy rossz étrend testmozgással sem ellensúlyozható.

Az edzésbe fektetett kemény munka eredményét nagyon könnyen el lehet rontani helytelen táplálkozással. Már 100-200 extrakalóriát sem annyira egyszerű lemozogni, mint azt sokan gondolnák. Egy szelet meggyes pitét például 55 perc kerékpározással, egy közepes banánt negyedórás ásással, 3 dl vörösbort 20 perc futással lehet ledolgozni.

A kiegyensúlyozott és tudatos táplálkozás a gyerekek és a felnőttek számára is alapvető fontosságú, hogy testüket a megfelelő tápanyagokkal lássák el.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A terhesség elsõ fele homeopátiás szemmel

2026. október 24.

A terhesség alatt felmerülõ egészségügyi problémák megoldásakor jelentõsen csökken az alkalmazható gyógyszerek száma mellékhatásaik, illetve teratogenitásuk miatt. Ezzel szemben a homeopátiás kezeléskor nem lépnek fel mellékhatások sem a kismamára nézve, sem a babára nézve. 

A homeopátiás kezelés nem allergizál, hanem a szervezet öngyógyító erejét stimulálja, erõsíti az immunrendszert, harmonizálja a betegség alatt felborult egyensúlyi mechanizmusokat a szervezetben. A terhesség elsõ harmadában leggyakrabban fellépõ probléma a hányinger, a hányás, mely sokszor banális, de kellemetlen tünet.

Ritkább esetben akár szövõdményekhez is vezethet, pl. dehidráció, alultápláltság. Igen jól kezelhetõ homeopátiás gyógyszerekkel, a hasonlóság alapszabálya szerint. A Sepia az egyik legtöbbször használt szer erre a tünetre. Akkor javasolható, ha már reggel ébredéskor jelentkezik az émelygés, a hányinger, amelyek az étel szagára, látványára fokozódhatnak. Evésre nem javul a gyomor ürességérzete, a kismama megundorodik pl. a cigarettafüsttõl, sõt egyes ételektõl is, amivel a terhesség elõtt nem volt problémája.

Hat jó tanács

2026. október 23.

Kiadós ebédek, nem kevésbé tartalmas, késõi vacsorák, a téli idõszak zsírosabb, nehezebb ételei, netán a disznótoros mindmind megerõltetõ lehet a gyomor számára, s ez emésztési problémához vezet. Íme néhány könnyen betartható, egyszerû jó tanács. 

1. Ne maradjunk ágyban, inkább zuhanyozzunk meleg vízzel!

Amikor reggel arra ébredünk, hogy nincs rendben a gyomrunk és úgy érezzük, az egész emésztõrendszerünk "forrong", rendszerint nagy kedvünk lenne minél tovább ágyban maradni. Pedig jobban tesszük, ha normál idõben felkelünk és hathatós lépéseket teszünk a baj orvoslására! Elõször is zuhanyozzunk le jó meleg vízzel, aminek az elsõ hatása, hogy ellazítja nemcsak az izmokat, hanem az idegeket is. Hiszen a (reggel gyakran, szinte minden ok nélkül is jelentkezõ) stressz az emésztõrendszer egyik fõ ellensége, mert többek közt fokozza a gyomorsav termelõdését. Egy bõ tízperces tartózkodás a (majdnem) forró zuhany alatt pedig segíti az "emésztõgépezet" megfelelõ beindulását. Ha van idõnk, hosszabbítsuk meg a meleg zuhany gyomorra gyakorolt jótékony hatását azzal, hogy további 10 percre lepihenünk és egy meleg vizes tömlõt (lapos üveget vagy bármilyen, erre a célra megfelelõ tárgyat) teszünk a gyomrunkra.

Krónikus fáradtság szindróma - a genetikáé a jövõ?

2026. október 23.

Az egyik legsötétebb területe az orvostudománynak a krónikus fáradtság szindróma (elterjedt angol rövidítése CFS). Mindössze húsz éve ismerik, pontosabban azóta definiálják és tartják önálló "igazi" betegségnek. 

Meglepõ egy olyan kór esetén, amely angol felmérések szerint minden ezredik felnõttet, elsõsorban a 29-35 év közötti hölgyeket érinti. Sõt dr. Illés Zoltán, a pécsi Neurológiai Klinika docense tudományos közleményében 0,2-0,5 százalékos gyakoriságról beszél. Hogy nyugati forrásokat is idézzünk: a New Scientist szakírójának némileg demagóg és elfogult, epés megjegyzése szerint, elõrébb állnánk, ha az AIDS-re fordított összegnek legalább töredékét a CFS kutatására és gyógyítására szánnák.

A krónikus fáradtság szindróma valóban sötét betegség. Ennek egyik oka, hogy rendkívül heterogének, szinte személyenként változnak a tünetei. Leggyakoribb közülük a legalább hat hónapja fennálló, pihenésre sem szûnõ fáradtság, gyengeségérzés, memória- és koncentrációzavar, megnagyobbodott nyaki vagy hónalji nyirokcsomók, torokfájdalom. A fájdalom még számos helyen megjelenhet, az ízületekben, az izmokban, és gyakori az igen heves fejfájás is. A kiváltó okok sem egyértelmûek. A CFS megjelenését 75%-ban valamilyen fertõzés elõzi meg. "Hírbe hoztak" már vírusokat, többek között a herpesz és a Pfeiffer-féle mirigyláz (mononucleosis infektosa) kórokozóját.