Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A mozgás a 60 év feletti nőket is védi a szívbetegségektől

Érdekességek2022. február 09.

Eddig sem volt titok, hogy a fizikai aktivitás és a szív-érrendszer egészsége összefügg, egy új tanulmányban azonban kifejezetten az idősebb nők életmódjára fókuszáltak ebből a szempontból. Dr. Vernes Réka, a KardioKözpont életmód orvosa, sportorvos a lehetőségekre hívta fel a figyelmet.

Fotó: gettyimages.comKevesebb ülés, több mozgás

Az elmúlt időszakban két fontos tanulmány is született az idősebb nők szív-érrendszeri egészsége és a mozgás kapcsolatáról. A Circulation című szaklap átlagosan 79 éves nőkről szóló kutatást tett közzé, amelyben azt állapították meg, hogy ha napi egy órával csökkentik a pihenéssel töltött időt, az 26 %-kal csökkenti a szívbetegségek és 12 %-kal az általános értelemben vett szív-érrendszeri betegségek kockázatát. Azt is meg kell jegyezni, hogy az aktivitást nem kellett egy órába sűríteni, el lehetett osztani a nap során is.

– Nagyon érdekes része a kutatásnak, hogy a megkérdezettek hajlamosak jóval alábecsülni a pihenéssel töltött idejük mértékét. E tekintetben nagy segítséget jelentettek az okoseszközök, amelyek kiválóan alkalmasak önmonitorozásra – ismerteti Vernes doktornő. – Fontos látni, hogy ez volt az első olyan tanulmány, amelyben az ülő életmód, amit nevezhetünk pihenésnek is, önálló rizikófaktorként jelent meg az idős nőknél is.

A másik fontos kutatásban azt állapították meg, hogy azoknál a 79 éves átlagéletkorú nőknél, akik olyan könnyű mozgásokat végeztek, mint sétálás vagy kertészkedés, 42 %-kal csökkent a szívinfarktus és a koszorúér elzáródás rizikója a kevésbé aktív nőkhöz képest. A JAMA című szaklapban megjelent publikáció szerint ez a tevékenység heti 75 perc intenzívebb vagy 150 perc közepesen intenzív mozgást foglalt magában. Optimális esetben az idős hölgyek naponta mozogtak, könnyű, biztonságos formában.

Hogyan védi a szív-érrendszert az életmód?

Rugalmasabbá teszi az ereket

Az életkorral az artériák fala megvastagszik, rugalmatlanná válik, ami miatt megnő a perifériás ellenállás, ez pedig vérnyomás-emelkedéssel jár együtt. Vagyis éveink számával nő a magasvérnyomás betegség és az ennek talaján kialakuló infarktus, stroke esélye is. A testedzés azonban növeli az erek rugalmasságáért felelős nitrogén-monoxid szintáz nevű enzim mennyiségét és aktivitását, és segít a vérnyomás normalizálásában.

Növeli a „jó koleszterin” és csökkenti a „rossz koleszterin” szintjét

40-50 év felett általában nő a triglicerid és az LDL (“káros”) koleszterinszint, de nem változik a HDL (“jó”) koleszterin mennyisége. Rendszeres mozgás hatására azonban épp ellenkező változások következnek be a koleszterinszintek tekintetében, vagyis a triglicerid és LDL szintje csökken, az HDL-é nő.


Javítja a szív teljesítményét

A szív nagysága nő, teljesítménye pedig romlik az életkorral, ami sokszor akár észlelhető tünetekkel is járhat, mint kifulladás, „rendetlenkedő” szívverés, szédülés, gyengeségérzet. Közismert, hogy testedzés hatására javul a szív funkciója is, csökken a nyugalmi pulzus, javul a fizikai terhelésre bekövetkező pulzusemelkedés.

Fotó: gettyimages.com

A kardiológiai kezelés fontos eleme az életmód orvoslás

– A megfelelően kiválasztott és szakértők segítségével felépített fizikai aktivitás, amelyet az egészségi állapothoz, célokhoz, lehetőségekhez szabunk, valóságos „csodaszer” a kardiológiai kezelések részeként is – hangsúlyozza dr. Vernes Réka, az KardioKözpont életmód orvosa, sportorvos. – Elismert kutatási eredmények igazolják, hogy a rendszeres mozgás – és természetesen a mellé csatlakozó étrend és mentális-pszichés fittség – számos betegség rizikóját csökkenti, illetve elősegíti a belőlük való gyógyulást.

Fotó: 123rf.com

Ilyenek többek közt a szív-érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség, a zsíranyagcsere zavarai és egyes daganatfajták. Ezen kívül a mozgás csökkenti a demencia, az Alzheimer-kór kockázatát, a szorongást és más hangulatzavart, segít a fogyásban, illetve a normál testsúly megtartásában, a csontok egészségének megőrzésében, és a csoportban végzett mozgásnak komoly hatása van a szociális funkciókra is.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az örök fiatalság titka: az úszás

2026. augusztus 25.

Az úszás az ember egyik legősibb mozgásformája. A futáshoz hasonlóan, nagyszerű módja fizikumunk általános megdolgoztatásának, és a teljes lelki kikapcsolódásnak. De vajon tényleg igaz, hogy 0-99 éves korig mindenkinek jót tesz? 

Az úszás kellemes időtöltés, kikapcsolódás, lazító és pihentető mozgásforma. Akik rendszeresen járnak úszni, tudják milyen jótékonyan hat szervezetükre a vízben lebegés, tempózás. Élmény ebben a természetes közegben megszabadulni testi és lelki terheinktől.

Mit élünk át úszás közben? Hogyan hat a szervezetre? Miért ajánljuk mindenkinek? És hogyan kezdjünk neki? Ha szeretne minderről többet megtudni, érdemes velünk tartani.

Az élmény

Bizonytalanul lépegetünk a medence szélén. A hűvös víz elsőre nem tűnik túl csábítónak... Néhány gimnasztikai gyakorlatot végzünk, csak úgy ráhangolódásképpen, no meg abban reménykedve, hogy így majd erőt és bátorságot merítünk a csobbanáshoz.  Különösen hideg napokon egyáltalán nem fűlik az ember foga a hidegbe merülésre…

Segítségül, jól jön, ha felidézünk lelki szemeink előtt egy nyári csobbanást valami gyönyörű vízparton, a szikrázó napsütésben, a lágyan hullámzó hűsítő tengerbe. Egy, kettő, hááárom, csobb! Beugrottunk. Most már nincs idő tétovázni, emlékek vagy vágyak tengerében lubickolni. A hatás magával ragad, és tettre hiv. Vár a tényleges lubickolás a vízben!

Mennyi kávét iszik egy magyar fiatal?

2026. augusztus 25.

A 15 és 25 év közötti magyar fiatalok 25 százaléka naponta iszik kávét - derült ki egy felmérésből. 

Az adatok szerint a 15-19 évesek 65 százaléka soha nem ivott még kávét, miközben a 20-25 évesek mintegy 40 százaléka rendszeresen fogyasztja. Az élénkítő italt rendszeresen választó fiatalok 58 százaléka 16-18 éves kora között szokott rá a kávézásra, további 23 százalékuk 15 évesen vagy azelőtt kezdte.

 A kvalifikációval nő a kávéfogyasztás mértéke is

Nemcsak az életkorral, hanem az iskolai végzettséggel is nő a naponta kávézók aránya: míg a 8 általánost végzettek 12 százaléka, a szakmunkás végzettségűek 36 százaléka, addig a gimnáziumi érettségivel rendelkezők 40 százaléka, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 55 százaléka fogyaszt naponta kávét. A napi fogyasztók fele két csészével is megiszik, viszont három vagy annál több kávét már igen kevesen jeleztek. Míg a 15-19 évesek többsége csak egy csészével iszik egy nap, a 20-25 évesekre a napi két csésze jellemzőbb - derül ki az Ipsos 550 fiatal megkérdezésével készített felméréséből.

Elsavasodhat-e a szánk?

2026. augusztus 24.

A fogszuvasodás valójában egy hosszabb időtartamot magába foglaló folyamat: a szájüregben lévő baktériumok - amelyek savat képeznek - lebontó munkájának mellékterméke, mely csökkenti a szájüreg pH értékét.

Ez normál esetben az enyhén savas kémhatástól a semleges, pH 7- ig terjed. Az erózió elsősorban akkor alakul ki, amikor a szájüreg pH-értéke 5,5 alá esik, tehát kimondottan savas kémhatásúvá válik. Ilyenkor jelentős ásványi anyagok oldódhatnak ki fogainkból. A fogszuvasodást az elsődleges tényezőkön túl (baktériumok, táplálék), másodlagos tényezők is befolyásolják, mint a kor, a nem, genetikai tényezők, a nyál összetétele, de akár a földrajzi elhelyezkedés vagy szociális és gazdasági tényezők is. A fogszuvasodás kialakulásának két kulcsfontosságú szereplője a Streptococcus mutans nevű baktérium és a cukor. A Streptococcus mutans az elfogyasztott cukor lebontása közben savat termel, amely jelentős mértékben megbontja a fogzománcot és fogszuvasodást okoz.