Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A migrén és a tanulási képességek összefüggéseit vizsgálták

Érdekességek2021. március 31.

Fotó: gettyimages.com

A migrénben szenvedő felnőtt és gyermek betegek vizuálisan irányított, asszociatív tanulási képességeit vizsgálták a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, erről szóló tanulmányuk a fejfájással foglalkozó egyik vezető folyóiratban, a Cephalalgiában jelent meg, a cikk egyik ábrája pedig címlapra is került – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

A kutatásban Nagy Attila és munkatársai egy eredetileg amerikai teszt (Rutgers Acquired Equivalence Test) saját maguk által továbbfejlesztett változatával vizsgálták a migrénben szenvedő pácienseket.

A kutatás eredményei szerint a migrénes felnőttekben a vizuálisan irányított asszociatív tanulás teljes egészében – a betanulási és tesztfázisban is – jelentősen leromlott tanulási teljesítményt találtak. A tanulmány fő újdonsága és eredménye, hogy a tanulási funkciók felnőtteknél tapasztalt romlása a gyermek migrénes betegek esetében még nem jelenik meg.

Ez új aspektusba helyezheti a migrént, mint betegséget, ugyanis eredményeik szerint a kognitív funkciók romlása nem a betegség szerves, velejáró következménye, hanem, mint ahogy a kutatócsoport vezetője, a közlemény levelező szerzője, Nagy Attila gondolja, a betegség előrehaladtával fejlődhet ki.

A vizsgálat teljes egészében a SZTE Szenzomotoros Kutató Laboratóriumában zajlott. A felnőtt migrénes betegeket a Bács-Kiskun Megyei Kórházból, a gyermek páciensek az SZTE Gyermekgyógyászati Klinikájáról érkeztek.



forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A hang titkai

2026. június 28.

Mi mindentõl függ és mit árul el az emberi hang?
Minél összeszedettebb valaki, minél inkább szinkronban vannak érzelmei, gondolatai és mondanivalójának tartalma, annál kevesebb zavarjelet produkál, vagyis annál hitelesebb és hatásosabb kommunikációja. A hang titkai

Mi mindentõl függ és mit árul el az emberi hang?
Minél összeszedettebb valaki, minél inkább szinkronban vannak érzelmei, gondolatai és mondanivalójának tartalma, annál kevesebb zavarjelet produkál, vagyis annál hitelesebb és hatásosabb kommunikációja.

Hang

A beszédhanggal a szavak tartalmán túl mindig kifejezzük érzelmi állapotunkat is. Nem csak aktuális hangulatunk mutatkozik meg, hanem az évek, évtizedek alatt módosuló alap érzelmi beállítottságunk is jól tükrözõdik hangunkon.
A beszéd közben fellépõ belsõ feszültség, átmeneti figyelmetlenség, a legkisebb zavar is azonnal kiütközik.
Akinek remeg a hangja, elárulja izgalmát, feszültségét. Ha valaki felemeli a hangját, rögtön tudjuk, hogy indulatba jött. Ha elakad a hangunk, nagy érzelmek törtek ránk. Aki nem megfelelõ hangot üt meg, azt elragadták az érzései, és nem tud helyes módon közelíteni a másikhoz.
Akinek zeng a hangja, magabiztos és kiegyensúlyozott. A lágy hang nyugalmat és érzelmi odafordulást jelez. A kemény hang elutasító, az éles hang szinte belehasít a másikba.

A nyugtató gyaloglás

2026. június 28.

Használjuk a lábunkat naponta 30 percet!

"Egy nap gyaloglás - hét nap egészség" - tartja egy francia közmondás. Ha nem is tudjuk a hosszú gyalogtúrát lehetõvé tevõ, egynapos kirándulást sûrûn megszervezni, gyalogolni rövidebb ideig is kellemes idõtöltés, könnyen megvalósítható, továbbá megnyugtatja felborzolt idegeinket, de serkentõleg is hat ránk. A gyaloglás számos, egészségünkre gyakorolt jótékony hatása mellett segít "összeszedni" magunkat lelkileg-fizikailag egyaránt...

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint elég már napi harminc perc testmozgás (pld. gyaloglás) ahhoz, hogy "karbantartsuk" magunkat, ügyeljünk egészségünkre, és megelõzzünk többféle betegséget.

Strand és orrmelléküreg-gyulladás

2026. június 27.

A mai napig felejthetetlen kisgyermekkori emlékem elsõ találkozásom az állatkertben a vízilóval. Nem “kecses” formája, nem is “fürge, párducszerû” mozgása ragadott meg – mert mindezek nincsenek is, hanem az, hogy az orrnyílásait szinte “szelepszerûen” be tudta zárni, mielõtt a víz alá merült.

Sokáig megbabonázva bámultam, még nem is sejtve, hogy sok évvel késõbben, már gégészként, hogyan fogom irigyelni a vízilovat. Az ember ugyanis erre a produkcióra nem képes, ezért a strandon, különösen amikor víz alá merülünk, a víz az orrunkba, onnan az orrmelléküregeinkbe, elsõsorban az arcüregünkbe juthat.

A bekerült folyadék – enyhén szólva – nem steril. A következmény, különösen ha ez az eset gyakrabban ismétlõdik vagy ha már eleve náthásak voltunk, az érintett arcüreg gyulladása lehet.