Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A meddőség és a táplálkozás kapcsolata

Érdekességek2026. május 07.

Fotó: yanalyso © 123RF.comA meddőség az egyik leggyakoribb reproduktív egészségügyi probléma: klinikailag akkor beszélünk róla, ha 12 hónapnyi rendszeres, védekezés nélküli együttlét mellett sem jön létre terhesség. A háttér összetett, hiszen női, férfi és kombinált tényezők is állhatnak mögötte. Egyre több bizonyíték utal arra, hogy az anyagcsere-állapot, a tápláltsági státusz, az oxidatív stressz és egyes mikrotápanyag-hiányok is befolyásolhatják a fogamzóképességet. (1) A leggyakoribb okok közé tartoznak az ovulációs zavarok (pl. PCOS vagy korai petefészek-elégtelenség), a petevezeték károsodása, az endometriózis, a méh anatómiai eltérései, valamint a férfi oldali spermiumminőségi problémák.

A táplálkozás ebben a rendszerben kulcsfontosságú szerepet tölt be, mivel közvetlenül hat azokra az anyagcsere-, hormonális és sejtszintű folyamatokra, amelyek a fogamzóképességet szabályozzák. Egy amerikai populációs vizsgálat például azt találta, hogy azoknál a nőknél, akik gyakrabban fogyasztottak nem otthon készített ételeket, szignifikánsan magasabb volt a meddőség előfordulása, ami arra utal, hogy az ultrafeldolgozott, kész- vagy éttermi ételek térhódítása a reproduktív egészség szempontjából sem közömbös. (4)


Epigenetikai hatások és a táplálkozás

Úgy tűnik, hogy az étrend hatása a vártnál mélyebben hat: egyre több kutatás szerint a táplálkozás epigenetikai mechanizmusokon keresztül is befolyásolhatja a reprodukciót, vagyis nemcsak az aktuális hormonális és anyagcsere-folyamatokra hat, hanem bizonyos biológiai programozási mintázatokra is. Ebben fontos szerepe lehet az úgynevezett metildonor-tápanyagoknak és az egy-szénatomos anyagcserének, amelyek a reprodukcióval és az öregedési folyamatokkal is kapcsolatba hozhatóak. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy egyetlen tápanyaggal „átírhatjuk” a biológiánkat. Inkább arról van szó, hogy a táplálkozás hatása jóval mélyebbre nyúlhat, mint pusztán a napi kalóriabevitel. (2,3)

Felhasznált irodalom

  1. Practice Committee of the American Society for Reproductive Medicine. Definitions of infertility and recurrent pregnancy loss: a committee opinion. Fertility and Sterility. 2020;113(3):533-535. doi:10.1016/j.fertnstert.2019.11.025
  2. Dusa FC, Vellai T, Sipos M. Nutrition and DNA Methylation: How Dietary Methyl Donors Affect Reproduction and Aging. Dietetics. 2025;4(3):30. doi:10.3390/dietetics4030030
  3. Lerchbaum E, Obermayer-Pietsch B. Vitamin D and fertility: a systematic review. European Journal of Endocrinology. 2012;166(5):765-778. doi:10.1530/EJE-11-0984
  4. Lee S, Min JY, Kim HJ, Min KB. Association Between the Frequency of Eating Non-home-prepared Meals and Women Infertility in the United States. J Prev Med Public Health. 2020 Mar;53(2):73-81. doi: 10.3961/jpmph.19.218. Epub 2020 Feb 10. PMID: 32268461; PMCID: PMC7142005

forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Folyton ideges és mindenen stresszel? – A pajzsmirigyével is lehet gondja

2026. augusztus 16.

Mindenki életében vannak olyan periódusok, amikor összecsapnak a feje fölött a hullámok, és az átlagosnál feszültebb és ingerlékenyebb. Ha azonban ez az állapot nem múlik, sokan pszichológushoz vagy pszichiáterhez fordulnak, ám meglehet, hogy a pajzsmirigy túlműködése okozza a panaszt. Hogy milyen vizsgálatokat szükséges ekkor elvégeztetni, és hogy mit kell tenni, ha bebizonyosodik a betegség, arról dr. Békési Gábort, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistáját kérdeztük.

Karácsony előtti hajrá, vagy pajzsmirigyzavar?

A karácsony előtti hetekben sokan túlpörögnek, rohannak, szeretnék minél jobban megszervezni a családi ünneplést. Az idegeskedést csak fokozza az ajándékvásárlás is, hiszen decemberben az áruházak tömve vannak, a pénztároknál hosszú sorokban kell várakozni, ráadásul gyakran az ember pénztárcájának tartalma is túlságosan megcsappan.  Mindez a kelleténél több stresszel járhat, ám egy idő után általában elcsitulnak a hullámok, és békében várják az ünnepeket. Előfordulhat azonban, hogy a stressz hosszabb idő után sem múlik el. Ez főleg azokra érvényes, akik az év többi napján is feszültebbek, és többet idegeskednek. Ekkor nem árt megnézetni a TSH szintet, ami a pajzsmirigy hormontermeléséről ad felvilágosítást, ugyanis a szerv túlműködése gyakran okoz hasonló tüneteket.

Az idegesség természetes ellenszerei

2026. augusztus 16.



Az idegesség, a feszültség és a szorongás kéz a kézben járnak. Sokan idegeskednek manapság munkahelyi gondok vagy otthoni, családi problémák miatt. Azonban hosszú távon nem tartható fenn ez az állapot, valamit tennünk kell a sok stressz ellen, hiszen számos krónikus betegség kialakulását idézheti elő. Igaz, hogy valamennyi stresszre szükségünk van, hiszen ez fokozza a teljesítményünket, azonban a tartóssá váló stressz károsítja a sejteket, a szöveteket és a szerveket.

A krónikus stressz hozzájárul többek között a szívbetegség és a cukorbetegség kialakulásához, de az érrendszert is nagymértékben károsíthatja. Mit tehetünk? A cikkben néhány olyan természetes módszert sorolunk fel, amelyek segíthetnek a stressz csökkentésében.

Miért fontos a helyes táplálkozás? Az egészséges táplálékok, például a zöldségek és a gyümölcsök nagyon sok olyan tápanyagot tartalmaznak, amelyek aktívan részt vesznek az idegrendszer kiegyensúlyozott működésében. Együnk sok vitaminban és ásványi anyagban gazdag zöldséget és gyümölcsöt, hogy jobban el tudjuk viselni a napi stresszt.

Az alvást se hanyagoljuk. Hiába mondjuk, hogy nekünk a kevés alvás is elegendő, a szervezetünk másként látja. A kialvatlanság, a kevés és nem elég mély alvás is oka lehet az állandó idegességnek és feszültségnek. Próbáljunk minden este időben lefeküdni és legalább 7-8 órát aludni.

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 15.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.