Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A második trimeszter furcsaságai és veszélyei

Érdekességek2025. február 06.

Fotó: milkos © 123RF.com

A vizeletcsepegés vagy a bőrelváltozások megjelenése ismert velejárója lehet a második Trimeszternek, ahogyan a növekvő pocak is – igaz, ez utóbbinak azért örülnek is a kismamák. Vannak azonban olyan velejárói is a terhesség második szakaszának, melyek meglepőek, félrevezetőek lehetnek, kiváltképp a téli időszakban.

A témában Ratkó Tünde termékenységi szakember, szülésznő, a Trimeszter Termékenységi Klinika szakembere van a segítségünkre.

A második Trimeszter

A terhesség 3 fejlődési szakaszra, megközelítőleg 3×3 hónapos időszakra tagolódik. Ebből a második szakasz, a második trimeszter talán a legnyugodtabb szakasz. Ilyenkor a pocak még nem akadályozza a kismamát a mozgásban és a mindennapi tevékenységeiben. Az első trimeszterre jellemző rosszullétek pedig ilyenkorra jellemzően már eltűnnek.

A második trimeszter így nem csak kiegyensúlyozott, hanem könnyű is, bár tény, hogy azért vannak olyan velejárói, amik nem éppen a legkellemesebbek. Ezek között jól ismert az inkontinencia, mely annak köszönhető, hogy a növekvő magzat nyomja a hugyhólyagot, illetve a bőrelváltozások, sötétebb foltok, csíkok megjelenése. Ezek mellett azonban olyan tényezők is jelentkezhetnek, melyeket nem kötnénk a terhességhez, így pedig adott esetben feleslegesen kezdenénk el a tüneteket kezelni.

A várandósság és a tél

A második trimeszter könnyen járhat együtt fejfájásokkal, orrdugulással, izületi fájdalmakkal, melyek bizony egy megfázás tünetei is lehetnének. Ennek jelentősége azért van, mert a megfázással együtt járó láz a kismamák esetében bonyodalmakat okozhat, így természetesen nagyobb odafigyelést és körültekintést igényel a kezelése is!

A második trimeszter egyik velejárója lehet a hüvelyi folyás. Ennek jelenléte a hormonális változásoknak és a többlet vérnek köszönhető, haszna pedig az, hogy segít elkerülni a hüvelyi fertőzések jelentkezését. Addig nem jelent gondot a hüvelyi folyás, míg az szagtalan, a színe pedig fehéres árnyalatú. Ha bármelyikben változás követklezik be, illetve viszkető, égő érzés kapcsolódik a folyáshoz, mindenképpen keressük fel a kezelőorvost. Sajnos a hüvelyi fertőzések felszállóvá válva a vetélések mintegy 70%-ért tehetőek felelőssé, ezen kívül nagy mértékben növelik a koraszülés kockázatát is.


A hüvelyi fertőzések ellen nem csak odafigyeléssel lehet fellépni, hanem megelőzéssel is. Ezt belsőleg, az immunrendszer támogatásával lehet megtenni. A hüvelyi fertőzések ellen a réz és a cink hatékonyan képes fellépni, hiszen a szervezetben antibakteriális, fungicid és antivirális hatással is rendelkeznek. Ezeknek az anyagoknak a pótlása egy jó várandósvitaminnal remekül megoldható.

Fontos azonban, hogy a lehető legtöbb hatóanyag, így a cink és a réz is, szerves formában legyen jelen a készítményben, mivel így azok hasznosulása akár 80%-kal is jobb lehet. Illetve mindenképpen tartsuk szem előtt, hogy az eltérő trimesztereknek eltérő a tápanyagigénye is, vagyis a kiválasztott terméknek ezt a bontást szem előtt kell tartania.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Milyen idegrendszeri tüneteknél javasolt EMG vizsgálat?

2026. április 15.

Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri, és az ENG-vel (elektroneurográfia) együtt alkalmazzák a perifériás idegrendszer: idegek, az ideg-izom kapcsolat és az izomszövet betegségeinek diagnosztizálására. Éppen ezért sokszor ez a vizsgálat szükséges az olyan jellegű panaszok okának kiderítéséhez, mint az izomgyengeség, izomgörcsök, izomsorvadás. Dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa mutatja be az eljárást.

Mit vizsgál az EMG?

Az ENG és az EMG vizsgálatok az idegrendszer környéki vagy más néven perifériás részének vizsgálatára alkalmasak, tehát a központi idegrendszer problémái ezekkel az eljárásokkal nem felderíthetők.

– Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a perifériás idegek működésének mérésére szolgál. A módszer lényege, hogy enyhe elektromos impulzusokat adnak az idegnek, és az izom felett a  bőrre helyezett elektródán keresztül rögzítik a válaszreakciót, a vizsgálatot elsősorban a végtagokon végzik.

– Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri fel, miközben egy vékony tűelektródát vezetnek az izomba a nyugalmi, valamint akaratlagos izommunka alatti elektromos tevékenység rögzítésére. Az eljárással tehát az izmok és az őket irányító idegek működése vizsgálható. Azt méri, hogy az izmok milyen elektromos aktivitást produkálnak nyugalomban és összehúzódáskor.

A gyerekek háromnegyedének van valamilyen harapási rendellenessége

2026. április 15.

Miközben a fogszuvasodás előfordulása évtizedek óta csökkenő tendenciát mutat Európában, egy kevésbé ismert, ám annál súlyosabb jelenség robbanásszerű növekedésnek indult. A harapási rendellenességek aránya ma már eléri a 65-75 százalékot a gyermekek és fiatalok körében, és bár minden második vagy harmadik gyermek érintett, a szülők és az egészségügyi rendszer jelentős része mégsem fordít elegendő figyelmet a problémára. A felismerés így gyakran éveket késik, miközben a szakértők szerint az eltérések nagy része már 6-8 éves korban észlelhető lenne, és korai kezeléssel elkerülhetők lennének a későbbi, akár élethosszig tartó egészségkárosodások.

Habár a szülők számára gyakran tűnik úgy, hogy egyre többet „szájalnak” a gyerekek, valójában érdekes tendenciát figyelhetünk meg a mai ember arcszerkezetében: a modern állkapocs átlagosan 30-40%-kal kisebb, mint őseinké volt 300 évvel ezelőtt. A modern életmód – a puha ételek térnyerése és a csökkent rágásterhelés, a szoptatás időtartamának rövidülése, vagy éppen a tartós cumihasználat – olyan fejlődési irányba tolta el a fogívek és az állkapocs fejlődését, amelynek következményei messze túlmutatnak az esztétikai kérdéseken. A probléma gyökerét jól szemlélteti, hogy még Európában a gyerekek 75%-a küzd valamilyen harapási rendellenességgel, ez a természetes táplálkozást folytató őslakos közösségekben csupán 5-15%-ra tehető.

Teljes életet élni

2026. április 14.

Rózsa Melinda a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Gyógyszertári Asszisztensi Szakmai Tagozat vezetőjeként azon fáradozik, hogy a gyógyszerészi és a szakdolgozói kamarával egyetértésben megfelelő felkészültségű, szemléletű, gondolkodású (szak)asszisztens álljon a betegek szolgálatára.

Az egészség az emberi élet egyik legnagyobb, legsokoldalúbb és talán legkönnyebben törékennyé váló értéke. Sokszor csak akkor érzékelhető, hogy milyen hatalmas jelentősége van, amikor veszélybe kerül, vagy elveszik belőle egy apró darab. Az egészséget nem elég passzívan remélni; folyamatos odafigyelést, gondoskodást és tudatos döntéseket igényel.

Ennek érdekében viszont nagyon fontos, hogy az emberek hozzáférjenek olyan hiteles információkhoz, amelyek segítik őket abban, hogy felismerjék saját felelősségüket az egészségük alakításában.