Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A második trimeszter furcsaságai és veszélyei

Érdekességek2025. február 06.

Fotó: milkos © 123RF.com

A vizeletcsepegés vagy a bőrelváltozások megjelenése ismert velejárója lehet a második Trimeszternek, ahogyan a növekvő pocak is – igaz, ez utóbbinak azért örülnek is a kismamák. Vannak azonban olyan velejárói is a terhesség második szakaszának, melyek meglepőek, félrevezetőek lehetnek, kiváltképp a téli időszakban.

A témában Ratkó Tünde termékenységi szakember, szülésznő, a Trimeszter Termékenységi Klinika szakembere van a segítségünkre.

A második Trimeszter

A terhesség 3 fejlődési szakaszra, megközelítőleg 3×3 hónapos időszakra tagolódik. Ebből a második szakasz, a második trimeszter talán a legnyugodtabb szakasz. Ilyenkor a pocak még nem akadályozza a kismamát a mozgásban és a mindennapi tevékenységeiben. Az első trimeszterre jellemző rosszullétek pedig ilyenkorra jellemzően már eltűnnek.

A második trimeszter így nem csak kiegyensúlyozott, hanem könnyű is, bár tény, hogy azért vannak olyan velejárói, amik nem éppen a legkellemesebbek. Ezek között jól ismert az inkontinencia, mely annak köszönhető, hogy a növekvő magzat nyomja a hugyhólyagot, illetve a bőrelváltozások, sötétebb foltok, csíkok megjelenése. Ezek mellett azonban olyan tényezők is jelentkezhetnek, melyeket nem kötnénk a terhességhez, így pedig adott esetben feleslegesen kezdenénk el a tüneteket kezelni.

A várandósság és a tél

A második trimeszter könnyen járhat együtt fejfájásokkal, orrdugulással, izületi fájdalmakkal, melyek bizony egy megfázás tünetei is lehetnének. Ennek jelentősége azért van, mert a megfázással együtt járó láz a kismamák esetében bonyodalmakat okozhat, így természetesen nagyobb odafigyelést és körültekintést igényel a kezelése is!

A második trimeszter egyik velejárója lehet a hüvelyi folyás. Ennek jelenléte a hormonális változásoknak és a többlet vérnek köszönhető, haszna pedig az, hogy segít elkerülni a hüvelyi fertőzések jelentkezését. Addig nem jelent gondot a hüvelyi folyás, míg az szagtalan, a színe pedig fehéres árnyalatú. Ha bármelyikben változás követklezik be, illetve viszkető, égő érzés kapcsolódik a folyáshoz, mindenképpen keressük fel a kezelőorvost. Sajnos a hüvelyi fertőzések felszállóvá válva a vetélések mintegy 70%-ért tehetőek felelőssé, ezen kívül nagy mértékben növelik a koraszülés kockázatát is.


A hüvelyi fertőzések ellen nem csak odafigyeléssel lehet fellépni, hanem megelőzéssel is. Ezt belsőleg, az immunrendszer támogatásával lehet megtenni. A hüvelyi fertőzések ellen a réz és a cink hatékonyan képes fellépni, hiszen a szervezetben antibakteriális, fungicid és antivirális hatással is rendelkeznek. Ezeknek az anyagoknak a pótlása egy jó várandósvitaminnal remekül megoldható.

Fontos azonban, hogy a lehető legtöbb hatóanyag, így a cink és a réz is, szerves formában legyen jelen a készítményben, mivel így azok hasznosulása akár 80%-kal is jobb lehet. Illetve mindenképpen tartsuk szem előtt, hogy az eltérő trimesztereknek eltérő a tápanyagigénye is, vagyis a kiválasztott terméknek ezt a bontást szem előtt kell tartania.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Komoly bajt is jelezhet a fejfájás és a zsibbadás

2025. november 28.

A központi idegrendszer – az agy és a gerincvelő – felelős a test szinte minden működéséért: a mozgásért, érzékelésért, gondolkodásért, beszédért és egyensúlyért. Éppen ezért az itt jelentkező zavarok – még ha enyhének tűnnek is – nem hagyhatók figyelmen kívül. A fejfájás, zsibbadás, beszédzavar vagy látásprobléma sok esetben nem önálló panasz, hanem egy súlyosabb neurológiai folyamat első jele lehet – mondja dr. Vághy Beatrix, a Mentaház Magánorvosi Központ neurológus és neurofiziológus főorvosa.

Fejfájás: mikor kell komolyan venni?

A fejfájás gyakori tünet, amely mögött állhat ártalmatlan ok (például feszültség vagy alváshiány), de neurológiai kivizsgálásra van szükség, ha az alábbi jellemzők valamelyike fennáll:


új típusú vagy szokatlanul erős fájdalom
hirtelen jelentkező, robbanásszerű fejfájás
tartósan fennálló vagy rendszeresen visszatérő panasz
fejfájás, amelyhez neurológiai tünetek társulnak (pl. látászavar, zsibbadás, beszédzavar)


A háttérben állhat migrén, ér eredetű elváltozás, nyaki gerincprobléma vagy ritkábban akár térfoglaló folyamat (pl. daganat).

Állandó éhség és éjszakai falásroham? – Ezek lehetnek az okai

2025. november 28.

Prediabétesz, inzulinrezisztencia



A cukorbetegséget megelőző állapotban a vércukorszint már magasabb a normál tartománynál, ám nem elég magas ahhoz, hogy cukorbetegségről lehessen beszélni. A prediabétesz általában nem jár specifikus tünetekkel, az érintettek jellemzően egy-egy rutin laborvizsgálat során szereznek tudomást az emelkedett vércukorértékekről. Árulkodó tünet lehet azonban a fokozott szomjúság és szájszárazság, megnövekedett étvágy és a túlevés, valamint a testsúly változása és az állandósult energiahiány. A prediabétesz nagyon jellegzetes tünete még a cukor- és farkaséhség. A tünetek nagyon hasonlítanak a 2-es típusú cukorbetegség tüneteire, ám kevésbé kifejezettek, ezért nem feltétlenül veszik észre őket a betegek.
A fokozott éhségérzet, ami akár éjszaka is jelentkezik, mert ebben az állapotban nem jut elegendő glükóz a sejtekbe, ezért nem kapják meg a szükséges energiát, és „éhezni” fognak. A test azonnal érzékeli, hogy nincs elegendő vércukor a sejtekben, a problémára pedig fokozott étvággyal reagál. A túlevés miatt kialakuló magas vércukorszint viszont inzulinproblémát okoz – ami egy ördögi kör kialakulását eredményezi.

2-es típusú cukorbetegség

Cukorbetegség esetén azonban a glükóz nem jut el a sejtekig, hanem kiürül a vizelettel, ami miatt jelentkezhet az állandó éhség és az emiatt kialakuló hízás. (1-es típusú cukorbetegség esetén azonban még nagy mennyiségű étel elfogyasztása mellett is fogynak a betegek.) A diabétesznek azonban a növekvő étvágy mellett más tünete is lehet, mint a nagyfokú szomjúság, a gyakori vizelés, a látászavarok, a kimerültség.

Mi okozhatja a parkinsonizmust?

2025. november 27.

A leggyakoribb ok, ha olyan gyógyszert szed valaki, ami blokkolja vagy legalábbis megzavarja a dopamin hatását a központi idegrendszerben. Mivel pedig a dopamin egy olyan ingerületátvivő anyag, amely felelős a mozgás szabályozásáért és a megfelelő izomtónusért, a tünetek döntően ilyen területeket érintenek. Ilyen gyógyszerek lehetnek például az antipszichotikumok, amelyeket például skizofrénia vagy paranoia esetében alkalmaznak, illetve számos méreganyag, például higany, metanol – hangsúlyozza Dr. Füzesséry Judit, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa.

A parkinsonizmus további okai


Vaszkuláris parkinsonizmus: a parkinsonizmusnak ez a formája akkor fordul elő, amikor az agy bizonyos területein nincs elegendő véráramlás. Ez károsítja az agy érintett részeit, ami parkinsonizmus tüneteit okozza.
Poszttraumás parkinsonizmus: ez a fajta parkinsonizmus az ismételt fejsérülések okozta agykárosodás miatt alakul ki. Különösen gyakori a közvetlen, erős behatásokkal járó sportokban, mint például a boksz, a foci és a jégkorong.
Gyógyszer okozta parkinsonizmus: az ilyen típusú parkinsonizmus akkor fordulhat elő, ha egy gyógyszer zavarja a szervezet dopamintermelését vagy annak felhasználását.
Normálnyomású hidrocephalus: a normálnyomású hidrocephalus (vízfejűség) akkor jelentkezik, amikor túl sok agy-gerincvelői folyadék van a koponyában, ami nyomást gyakorol az agy azon területeire, amelyek a járásért és a húgyhólyag szabályozásáért felelősek. Ez sérülések, agyvérzés, daganatok és sok más ok miatt is előfordulhat.
Posztencephalitikus parkinsonizmus: az encephalitis egy fertőzéses eredetű agyvelőgyulladás, amely után parkinsonizmus alakulhat ki.
Atipikus parkinsonizmus: ezek olyan ritka állapotok, amelyek parkinsonizmust okoznak.
Toxin okozta parkinsonizmus: ez azért történik, mert a mérgező anyagok nagyon specifikus agysejttípusokat képesek elpusztítani.


Más degeneratív agyi betegségek és genetikai állapotok is okozhatnak parkinsonizmust, mint például az Alzheimer-kór, a Huntington-kór, a Wilson-kór.