Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A második trimeszter furcsaságai és veszélyei

Érdekességek2025. február 06.

Fotó: milkos © 123RF.com

A vizeletcsepegés vagy a bőrelváltozások megjelenése ismert velejárója lehet a második Trimeszternek, ahogyan a növekvő pocak is – igaz, ez utóbbinak azért örülnek is a kismamák. Vannak azonban olyan velejárói is a terhesség második szakaszának, melyek meglepőek, félrevezetőek lehetnek, kiváltképp a téli időszakban.

A témában Ratkó Tünde termékenységi szakember, szülésznő, a Trimeszter Termékenységi Klinika szakembere van a segítségünkre.

A második Trimeszter

A terhesség 3 fejlődési szakaszra, megközelítőleg 3×3 hónapos időszakra tagolódik. Ebből a második szakasz, a második trimeszter talán a legnyugodtabb szakasz. Ilyenkor a pocak még nem akadályozza a kismamát a mozgásban és a mindennapi tevékenységeiben. Az első trimeszterre jellemző rosszullétek pedig ilyenkorra jellemzően már eltűnnek.

A második trimeszter így nem csak kiegyensúlyozott, hanem könnyű is, bár tény, hogy azért vannak olyan velejárói, amik nem éppen a legkellemesebbek. Ezek között jól ismert az inkontinencia, mely annak köszönhető, hogy a növekvő magzat nyomja a hugyhólyagot, illetve a bőrelváltozások, sötétebb foltok, csíkok megjelenése. Ezek mellett azonban olyan tényezők is jelentkezhetnek, melyeket nem kötnénk a terhességhez, így pedig adott esetben feleslegesen kezdenénk el a tüneteket kezelni.

A várandósság és a tél

A második trimeszter könnyen járhat együtt fejfájásokkal, orrdugulással, izületi fájdalmakkal, melyek bizony egy megfázás tünetei is lehetnének. Ennek jelentősége azért van, mert a megfázással együtt járó láz a kismamák esetében bonyodalmakat okozhat, így természetesen nagyobb odafigyelést és körültekintést igényel a kezelése is!

A második trimeszter egyik velejárója lehet a hüvelyi folyás. Ennek jelenléte a hormonális változásoknak és a többlet vérnek köszönhető, haszna pedig az, hogy segít elkerülni a hüvelyi fertőzések jelentkezését. Addig nem jelent gondot a hüvelyi folyás, míg az szagtalan, a színe pedig fehéres árnyalatú. Ha bármelyikben változás követklezik be, illetve viszkető, égő érzés kapcsolódik a folyáshoz, mindenképpen keressük fel a kezelőorvost. Sajnos a hüvelyi fertőzések felszállóvá válva a vetélések mintegy 70%-ért tehetőek felelőssé, ezen kívül nagy mértékben növelik a koraszülés kockázatát is.


A hüvelyi fertőzések ellen nem csak odafigyeléssel lehet fellépni, hanem megelőzéssel is. Ezt belsőleg, az immunrendszer támogatásával lehet megtenni. A hüvelyi fertőzések ellen a réz és a cink hatékonyan képes fellépni, hiszen a szervezetben antibakteriális, fungicid és antivirális hatással is rendelkeznek. Ezeknek az anyagoknak a pótlása egy jó várandósvitaminnal remekül megoldható.

Fontos azonban, hogy a lehető legtöbb hatóanyag, így a cink és a réz is, szerves formában legyen jelen a készítményben, mivel így azok hasznosulása akár 80%-kal is jobb lehet. Illetve mindenképpen tartsuk szem előtt, hogy az eltérő trimesztereknek eltérő a tápanyagigénye is, vagyis a kiválasztott terméknek ezt a bontást szem előtt kell tartania.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Meddig tarthat az őszi hajhullás?

2025. november 08.

Az őszi hajhullás legtöbbször normális és érdemes megjegyezni, hogy az ősszel kihulló hajszál már tavasszal „elpusztult”, vagyis a katagén stádiumba lépett. Általánosságban elmondható, hogy a hajvesztésnek meg kell állnia, amikor a haj életciklusának következő szakaszába lép, így ősszel körülbelül három hónapig tapasztalható a nagyobb intenzitású hajhullást.

Azt kell látni, meddig tekinthető normálisnak, természetesnek a hajhullás. Akkor érdemes orvoshoz fordulni, ha a szokásos mennyiségnél, azaz 100-150 hajszálnál több hullik ki egy nap, ha lokalizáltan, tehát csak egyetlen területen zajlik a hajvesztés, ha jelentősen csökken a haj sűrűsége, ha a testszőrzet, a szemöldök is hullani kezd, és ha az ősz végén sem rendeződik a helyzet – hangsúlyozza Brezán doktornő.

Milyen okok vezethetnek hajhulláshoz?

– komolyabb fertőzés, magas láz,
– nagyobb műtét,
– pajzsmirigy alul- vagy túlműködés,
– szülés,
– a fogamzásgátló tabletta elhagyása,
– speciális diéták
– bizonyos gyógyszerek (pl. retinoidok, antidepresszánsok),
– kezeletlen stressz, jelentősebb traumás hatás.

A szív és a tél

2025. november 08.

Érdekes tény, hogy a szívritmuszavarok előfordulása télen látványosan megnő. Ez a jelenség nem véletlen. A hideg időjárás komplex hatást gyakorol a szervezetre, így a keringési rendszerre is – mondja dr. Mező Izabella, a Mentaház Magánorvosi Központ belgyógyász, kardiológus főorvosa.

Ahogy csökken a külső hőmérséklet, a test többek közt az erek szűkítésével próbálja megtartani a belső hőmérsékletet. Ez a mechanizmus viszont vérnyomás-emelkedést idéz elő. A szívnek erősebben kell pumpálnia (fokozott terhelés), emiatt a dobbanás erőteljesebbnek érződik. Ez különösen igaz idősebbekre, illetve a szívbetegekre. Hidegben a fokozott idegrendszeri szimpatikus aktivitás gyorsabb, néha szabálytalan szívverést (extraszisztolét) okozhat.

Ugyancsak télen gyakoribbak a légúti fertőzések – nátha, influenza, hörghurut –, amelyek nemcsak a tüdőt, hanem közvetve vagy közvetlenül a szívet is megviselhetik. Egy elhúzódó vírusfertőzés szövődményeként kialakulhat szívizomgyulladás, ami ritkán jár klasszikus tünetekkel, mégis zavart kelthet a szív elektromos működésében, és hosszabb távon ritmuszavart idézhet elő. Ezt az állapotot gyakran csak utólag, kivizsgálás során ismerik fel, amikor a beteg visszatérő panaszokkal – például fáradékonysággal, gyors szívveréssel – keresi fel az orvost.

A sötétebb, rövidebb nappalok szintén hozzájárulnak a probléma fokozódásához. A szezonális depresszió, a mozgáshiány és a fokozott stressz mind-mind olyan tényezők, amelyek hatással vannak a szívritmus szabályozására. Kevesen tudják, de a D-vitamin-szint csökkenése – ami jellemzően bekövetkezik a napfényhiányos téli hónapokban – szintén összefüggést mutatott a szív- és érrendszeri panaszokkal, így természetesen az aritmiával is.

Mit tegyünk az időskori étvágytalanság ellen?

2025. november 07.

Dr. Gadó Klára az étvágyfokozásra egy könnyen megjegyezhető módszer ajánl, az úgynevezett „5L” szabályt. Az ételek legyenek láthatók, vagyis tálaljuk színesen és kontrasztosan. Legyenek lágyak, azaz könnyen rághatók és nyelhetők, valamint lédúsak, hogy a folyadékbevitelhez is hozzájáruljanak. Fontos, hogy az étkezés lelkesítő legyen, vagyis rendszeresen kerüljön az asztalra a kedvenc fogás, és végül lassú, nyugodt, stresszmentes környezetben történjen.

Az időskori étkezés szempontjából külön figyelmet érdemel a táplálkozás és a demencia közötti kapcsolat. A demencia nemcsak a memória romlásával jár, hanem az étvágy és a nyelési képesség csökkenését is okozhatja. A diszfágia – vagyis a nyelészavar – sok idős betegnél megnehezíti a táplálkozást.

A szakember felhívja a figyelmet, ilyenkor különösen fontos, hogy az ételek állaga alkalmazkodjon a beteg képességeihez: a krémlevesek, a pürésített vagy puhára párolt fogások biztonságosabbak. A folyadékokat sűríteni is lehet, hogy ne okozzanak félrenyelést, a súlyosabb esetekben pedig zseléállagú víz jelenthet megoldást.

Egyre több kutatás mutatja, hogy bizonyos étrendi minták védő hatással vannak az agyműködésre.

A dió jótékony hatását például a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán is vizsgálják. Emellett a gyulladáscsökkentő, antioxidánsokban gazdag, valamint a keringést támogató étrend csökkentheti az Alzheimer-kór és más demenciák kialakulásának kockázatát.

Ígéretes példának számít az úgynevezett MIND-diéta is, amely a mediterrán és a magas vérnyomás kezelését szolgáló DASH-diéta ötvözete. Ez az étrend sok zöldséget, bogyós gyümölcsöt, halat, olívaolajat, diófélét és hüvelyest tartalmaz, miközben kerüli a vörös húsokat, a sajtot, az édességeket és a gyorsételeket – sorolja dr. Gadó Klára.