Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A második trimeszter furcsaságai és veszélyei

Érdekességek2025. február 06.

Fotó: milkos © 123RF.com

A vizeletcsepegés vagy a bőrelváltozások megjelenése ismert velejárója lehet a második Trimeszternek, ahogyan a növekvő pocak is – igaz, ez utóbbinak azért örülnek is a kismamák. Vannak azonban olyan velejárói is a terhesség második szakaszának, melyek meglepőek, félrevezetőek lehetnek, kiváltképp a téli időszakban.

A témában Ratkó Tünde termékenységi szakember, szülésznő, a Trimeszter Termékenységi Klinika szakembere van a segítségünkre.

A második Trimeszter

A terhesség 3 fejlődési szakaszra, megközelítőleg 3×3 hónapos időszakra tagolódik. Ebből a második szakasz, a második trimeszter talán a legnyugodtabb szakasz. Ilyenkor a pocak még nem akadályozza a kismamát a mozgásban és a mindennapi tevékenységeiben. Az első trimeszterre jellemző rosszullétek pedig ilyenkorra jellemzően már eltűnnek.

A második trimeszter így nem csak kiegyensúlyozott, hanem könnyű is, bár tény, hogy azért vannak olyan velejárói, amik nem éppen a legkellemesebbek. Ezek között jól ismert az inkontinencia, mely annak köszönhető, hogy a növekvő magzat nyomja a hugyhólyagot, illetve a bőrelváltozások, sötétebb foltok, csíkok megjelenése. Ezek mellett azonban olyan tényezők is jelentkezhetnek, melyeket nem kötnénk a terhességhez, így pedig adott esetben feleslegesen kezdenénk el a tüneteket kezelni.

A várandósság és a tél

A második trimeszter könnyen járhat együtt fejfájásokkal, orrdugulással, izületi fájdalmakkal, melyek bizony egy megfázás tünetei is lehetnének. Ennek jelentősége azért van, mert a megfázással együtt járó láz a kismamák esetében bonyodalmakat okozhat, így természetesen nagyobb odafigyelést és körültekintést igényel a kezelése is!

A második trimeszter egyik velejárója lehet a hüvelyi folyás. Ennek jelenléte a hormonális változásoknak és a többlet vérnek köszönhető, haszna pedig az, hogy segít elkerülni a hüvelyi fertőzések jelentkezését. Addig nem jelent gondot a hüvelyi folyás, míg az szagtalan, a színe pedig fehéres árnyalatú. Ha bármelyikben változás követklezik be, illetve viszkető, égő érzés kapcsolódik a folyáshoz, mindenképpen keressük fel a kezelőorvost. Sajnos a hüvelyi fertőzések felszállóvá válva a vetélések mintegy 70%-ért tehetőek felelőssé, ezen kívül nagy mértékben növelik a koraszülés kockázatát is.


A hüvelyi fertőzések ellen nem csak odafigyeléssel lehet fellépni, hanem megelőzéssel is. Ezt belsőleg, az immunrendszer támogatásával lehet megtenni. A hüvelyi fertőzések ellen a réz és a cink hatékonyan képes fellépni, hiszen a szervezetben antibakteriális, fungicid és antivirális hatással is rendelkeznek. Ezeknek az anyagoknak a pótlása egy jó várandósvitaminnal remekül megoldható.

Fontos azonban, hogy a lehető legtöbb hatóanyag, így a cink és a réz is, szerves formában legyen jelen a készítményben, mivel így azok hasznosulása akár 80%-kal is jobb lehet. Illetve mindenképpen tartsuk szem előtt, hogy az eltérő trimesztereknek eltérő a tápanyagigénye is, vagyis a kiválasztott terméknek ezt a bontást szem előtt kell tartania.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.

Márciusi allergének: szil, éger, fűz

2026. március 21.

A tavasz sokaknak az allergiától való szenvedés kezdetét jelenti. Az allergiaszezon februárban kezdődik, ekkor még csak a mogyoró szórja pollenjeit. A március azoknak rossz hónap, akik a szilre, az égerre vagy a fűzre érzékenyek.

Az allergia a negyedik leggyakoribb nem fertőző betegség világszerte: az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalmakban eléri a harminc százalékot. Számos felmérés igazolja, hogy Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – évről évre többen szenvednek valamilyen allergiától.

Nálunk a középiskolások harminc-negyven százaléka érintett. Ez az arány a felnőtt lakosság körében valamivel kedvezőbb, mégis összességében legalább kétmillió allergiás él Magyarországon.