Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A magyarok közel harmada rendszertelenül étkezik

Érdekességek2021. november 01.

Fotó: pixabay.com

Miközben a koronavírus-járvány miatt gyakran szóba kerül az immunrendszer erősítése, arról kevesebbet beszélünk, hogy ennek egyik fontos része a helyes táplálkozás.

A NaturMed Hotel Carbona országos reprezentatív felmérést készített a lakosság étkezési, táplálkozási szokásairól, amelyből kiderül, hogy a megkérdezettek 31 százaléka rendszertelenül vagy kevésbé rendszeresen étkezik, 30 százaléka választja csupán az egészségesebb növényi olajat a zsírral szemben, 40 százalék a teljes kiőrlésű gabonából készült ételeket a finomított gabonával szemben, csupán 25 százalék fogyaszt halat, és csak 26 százalék szed valamilyen vitamint. Holott étkezési szokásaink változtatásával erősíthetjük immunrendszerünket. Az eredménnyel és a hasznos tanácsokkal kapcsolatban orvos szakértő ad rövid összefoglalót. 

Az őszi időszakban mindig téma az immunrendszer erősítése. Idén ez a koronavírus-járvány miatt sokkal égetőbb kérdés, mint egy átlagos őszi náthaszezonban. Az egészségünk megőrzéséhez kulcsfontosságú az egészséges étrend. A megkérdezettek 78 százaléka gondolja úgy, jellemzően egészségesen táplálkozik. Dr. Somogyi Katalin, a Carbona belgyógyász, diabetológus szakorvosa szerint azonban, ha részletesebben vizsgáljuk a válaszokat, az is egyértelművé válik: többen rendszertelenül étkeznek, sokan továbbra is zsírt választják a növényi olajjal szemben, és a finomított gabonaféléket a teljeskiőrlésűvel szemben. Ugyanakkor az immunrendszer erősítése az egészséges étrenddel kezdődik. 

Nem mindegy, mennyit eszünk

Amikor az egészséges táplálkozásra gondolunk, elsősorban az egészséges élelmiszerek és ételek jutnak eszünkbe. Az immunrendszerünk kiegyensúlyozott működését és erősítését elősegítő helyes étrend azonban a rendszerességgel és a mennyiséggel kezdődik.

A felmérés eredményei szerint a válaszadók 31 százaléka rendszertelenül vagy kevésbé rendszeresen étkezik, és akár főétkezéseket is kihagy. Majdnem 15 százalék azok aránya, akik többet vagy sokkal többet esznek, mint amennyit kívánnak, és csupán a megkérdezettek 1,4 százaléka viszonyul annyira tudatosan saját testéhez, hogy kevesebbet fogyaszt, mint amennyit kíván. Dr. Somogyi Katalin orvos ezzel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy a modern táplálkozástudomány a napi többszöri étkezést javasolja.

Ideális napi 5 alkalommal kisebb mennyiségeket enni, egyenlő időközönként, ami biztosítja a stabil vércukorszintet és a megfelelő mennyiségű energiát. Ez azért is fontos, mert így nem terheljük túl szervezetünket, az emésztés ugyanis sok energiát igényel, amit a testünk például egy fertőzés leküzdésére is fordíthatna.


Ügyeljünk a változatos, egészséges étrendre!

Az étrend összeállításánál a sorrendre és az ételekre egyaránt figyelnünk kell. Dr. Somogyi Katalin szerint ez különösen akkor válik lényegessé, amikor valamilyen betegséggel, fertőzéssel nézünk szembe, hisz olyankor vizsgázik immunrendszerünk. Ha időben és megfelelően készítjük fel a védekezésre, nagyobb az esélye, hogy a betegség enyhébb lefolyású lesz. Ebből a szempontból jó hír, hogy a felmérésében résztvevők 85 százaléka úgy nyilatkozott, gyakran vagy nagyon gyakran fogyaszt gyümölcsöt és zöldséget. Ugyanakkor a további mutatók már nem ennyire kedvezőek.

A válaszadók több mint 50 százaléka a zsírt választja a növényi olajjal szemben, csak 40 százalék fogyaszt teljes kiőrlésű gabonából készült élelmiszereket, és csupán alig 25 százalék eszik halat. És bár az egészséges táplálkozási piramisnak az édesség mindössze néhány százalékát kellene adnia, a megkérdezettek 37 százaléka gyakran vagy nagyon gyakran fogyaszt édességet.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Gyógyszerformák - Gélek, sprayk, habok

2026. október 11.

A gélek, sprayk, habok olyan különleges gyógyszerformák, amelyeknek az összetevõi különbözõ halmazállapotúak. 
A gélek esetében a szilárd anyag részecskéi folyadék - legtöbbször víz - hatására megduzzadnak, egymással kapcsolatba kerülnek, vázszerkezetet képeznek és a folyékony, valamint szilárd halmazállapot közötti kocsonyás állapotot hoznak létre. A gélekre jellemzõ, hogy melegítéssel elfolyósíthatók - akár a megkocsonyásodott húsleves -, illetve keveréssel vagy rázással is megszakítható a vázszerkezet, ez is folyékony halmazállapothoz vezet. A gélek a magas folyadék-, általában víztartalmuk miatt áttetszõk, felhasználásukban leginkább a kenõcsökre, krémekre hasonlítanak. Alkalmazhatók fogápolásra, pl.: foggél, kozmetikai célokra, pl. hajzselék, valamint a bõrfelületén helyi vagy távolhatás kifejtésére.

Halálos is lehet

2026. október 11.

A Pneumococcust, ami a "Streptococcus pneumoniae" nevû baktérium rövidített elnevezése, már az 1800-as évek vége óta ismerik. A baktériumnak több mint 90 típusa ismert, de közülük csak néhány típus okoz súlyos, akár halálos kimenetelû megbetegedést. Ez a kórokozó kizárólag csak az embert betegíti meg, így az ember csak másik embertõl kaphatja meg a fertõzést. 

A Pneumococcus évente több mint 700 000 öt év alatti gyermek halálát okozza a világban. Az egészséges emberek orrüregében és a garatában természetes körülmények között kimutathatók különbözõ baktériumok anélkül, hogy bármifajta betegséget okoznának. Közülük a Pneumococcus az egyik leggyakrabban elõforduló mikrorganizmus. Különösen a 2 hónapos-2 éves kor közötti csecsemõk azok, akik nagy arányban hordozzák az orrgaratukban a Pneumococcus kórokozót. Az életkor elõrehaladtával ez az arány rohamosan csökken, s idõsekben szinte meg is szûnik. A hordozó állapotot más tényezõk is befolyásolják, így például az évszakok - télen növekszik a hordozók száma - vagy a közösség, hiszen a bölcsõdébe, óvodába járó gyermekek körében jóval magasabb az elõfordulási arány.

A fertõzés terjedése

A betegség kialakulását mindig megelõzi a baktérium megtelepedése az orr- és a garatüregben. A Pneumococcus baktérium emberrõl emberre cseppfertõzéssel terjed, köhögéssel, tüsszentéssel a nyál közvetítésével. A tünetmentes hordozó gyerekek - akikben nem okoz betegséget a baktérium - továbbadhatják a garatukban lévõ baktériumokat másoknak, akiket ugyanaz a Pneumococcus megbetegíthet.

Az egészséges bélflóráért

2026. október 10.

Ellenség vagy barát - a baktériumokról hallva az átlagember, érthetõ módon, azonnal a betegségek okozóira gondol, hiszen ezek felelnek a különféle gyulladások, fertõzések kialakulásáért. Kevesen tudják, hogy léteznek egyéb, számos pozitív tulajdonsággal rendelkezõ baktériumok is.

Az ember és a környezetében található baktériumok között az idõk folyamán sajátos együttélés fejlõdött ki - kialakítva az ember mikroflóráinak sokszínû összetételét. Csak a bélben mintegy 100 billió baktérium található. Ez több mint duplája a testünket felépítõ sejtek számának. Erre gondolva is egyértelmû, hogy a baktériumok túlnyomó többsége békében él az emberrel, sõt, fontos feladatot lát el. Baktériumok nélkül az ember nem élhet.

A jól mûködõ bélflóra sokrétû feladatai között fõ helyen említendõ, hogy támogatja az immunrendszer mûködését. Harcol a szervezetet, elsõsorban a májat terhelõ veszélyes kórokozók ellen. Részt vesz a fontos mikrotápanyagok (vitaminok, rövidláncú zsírsavak) szállításában. Elõsegíti az emésztést. Különbözõ tényezõk - így a helytelen táplálkozás, a stressz, egyes betegségek, de legfõképp bizonyos antibiotikumok szedése - megtámadhatják az egészséges bélflórát és a bélrendszerhez kapcsolódó immunrendszert, így veszélybe kerül a szervezetben szükséges egyensúly. Ennek következtében, mindenekelõtt a gyerekeknél, zavarok léphetnek fel, a hasmenéstõl a visszatérõ fertõzésekig. Az egészséges bélflóra védõgátjainak gyengülésével az állandóan visszatérõ fertõzések ördögi köre indulhat meg.

Az antibiotikumokról azt is tudni kell, hogy nem tesznek különbséget a hasznos és az ártalmas mikroorganizmusok között. Ennek ismeretében szokták az orvosok egyes gyógyszerek felírásakor azt ajánlani a betegnek, hogy feltétlenül fogyaszszon bizonyos joghurtokat, legalább a tablettaszedés idején, amúgy pedig az egészségmegõrzés szempontjaira figyelve, azon túl is.