Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A magasabb IQ vagy EQ a sikeres óvoda- és iskolakezdés záloga?

Érdekességek2023. augusztus 04.

Fotó: 123rf.com

Ha fejlesztő játékokra gondolunk, akkor első körben talán a legkisebbeknek készült formabedobó jut eszünkbe, majd a nagyobbaknak szóló logikai feladatok, az agyat megmozgató, gondolkodásra serkentő játékok. A sok hasznos tudás és képesség azonban alig vezet sikerre önismeret, önuralom, kitartás, beleérző képesség és a társas kapcsolatokban való jártasság nélkül. Ezeket a képességeket pedig kizárólag az érzelmi intelligencia fejlesztésével tudjuk megszerezni.

IQ vagy EQ?

Az IQ (intelligence quotinet, vagyis intelligencia hányados) a személy értelmi képességeinek összességét jelenti. Ide tartozik a problémamegoldás, a gondolkodás gyorsasága, az összefüggések átlátása és az emlékezőképesség is. Az IQ mellett létezik egy másik mérőszám is, az EQ (emotional quotient vagyis érzelmi hányados). Az EQ olyan képességeket jelent, mint az öntudat, az önkontroll, a belső motiváció, az empátia és a szociális készség.

Melyik a fontosabb?

Habár már 1920-ban leírták társas intelligencia néven, az EQ leginkább Daniel Goleman Érzelmi intelligencia című, 1995-ben megjelent könyve kapcsán terjedt el igazán a köztudatban. A pszichológus úgy véli, hogy a sikeres élet mindössze 20%-ban függ az IQ mértékétől, 80%-ban az EQ, a temperamentum, a végzettség, a családi háttér és a szerencse határozza meg.

Véleményével szemben egyes szakemberek kritikát fogalmaztak meg, ám a könyv megjelenését követően több tanulmány is alátámasztotta az állításait. Ezek szerint az EQ előre jelzi a várható sikereket az életminőség, a párkapcsolatok és az egészség terén is.


Fotó: 123rf.com

A képességek kibontakoztatása

Az IQ-val mérhető készségek a tanulmányai során segítik a gyermeket, ám ha a jó felfogóképesség mellé nem társulnak szociális és érzelmi képességek, akkor az életben való boldogulása már nehezebb lehet –magyarázza Licsár Szilvia pedagógus, a Játékliget szakértője. Ha az egyébként jó képességű gyermek az iskolai szünetben gyakran keveredik bajba az önuralom hiánya miatt, vagy rontja le a jegyeit, mert nem elég kitartó, vagy képtelen társas kapcsolatokat kiépíteni, nem boldogul a csapatmunkával, akkor hiába az IQ, mégsem tudja megfelelően kibontakoztatni a benne meglévő egyéb képességeket.

Testi és lelki egészség

A magasabb érzelmi intelligencia szinttel rendelkező gyerekek jobb jegyeket szerezhetnek és tovább tanulnak, de az EQ nemcsak a tanulásban segít. Kutatások bizonyítják, hogy általánosságban egészségesebb életmódot is folytatnak, például kisebb arányban szoknak rá a dohányzásra. Felmérések szerint a társas és a későbbi párkapcsolatokban is fontos szerepet játszik, a magas EQ-val rendelkező tanulók ugyanis jobban együttműködnek társaikkal és a vezetői szerepben is ügyesebbek.  

Fotó: 123rf.com

A magas IQ tehát önmagában nem elegendő a sikeres élethez, a karrierhez. Azon túl, hogy valaki el tudja végezni a munkaköréhez kapcsolódó feladatokat az is lényeges, hogy képes legyen beilleszkedni az új munkakörnyezetbe, jól kezelni a munka során adódó helyzeteket és csapatban dolgozni a munkatársakkal. Ehhez pedig fejlett érzelmi intelligencia szükséges. 

Forrás: www.jatekliget.hu


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.

Jaj, a derekam!

2026. október 15.

Élete során szinte mindenkinek fáj a dereka néhány napig. Lehet, hogy húzódás, rándulás, huzat, megfázás okozta, és spontán vagy pihenésre, fájdalomcsillapító bevétele után el is múlik. Érdemes lenne minden esetben drága, bonyolult, sokszor nem is veszélytelen vizsgálatokat végeztetnünk? Természetesen nem. 

De ha a beteg fájdalma többször kiújul vagy hetekig fennáll, mélyebbre kell tekintenünk, jobban "át kell ismernünk" a helyzetet. Néhány napig tartó, de néha igen kellemetlen, heves derékfájdalmat többféle dolog okozhat:

Elõfordul, hogy két csigolya közötti ízület egy rossz mozdulat következtében kissé kimozdul a helyérõl, aminek következtében "beakad", úgynevezett "blokk" jön benne létre, nem mozgatható, és fájdalmat okoz. Gyakran a "blokk" egy másik mozdulat következtében oldódik, a fájdalom azonnal csökken. A betegek rendszerint érzik is a kattanást, amikor az ízület visszaugrik a helyére.

A szalagok és az izmok túlerõltetése is járhat átmeneti derékfájással. Kiválthatja monoton görnyedt helyzet vagy szokatlan megterhelés, például téli pihenõ után végzett kerti munka.

Hatásos fogínyvédelem

2026. október 14.

Sok embernek keserítik életét a fogínnyel kapcsolatos problémák és az ennek következtében tönkremenõ fogak. Pedig vannak módszerek, amelyek segítenek egészségesen tartani a fogínyt. 
Mindenki tudja, hogy a fogak ápolása milyen fontos. Kevésbé közismert, hogy az íny és a fogak folyamatos kölcsönhatásban vannak, így az íny rossz állapota negatív hatással van a fogakra. Megdöbbentõ tény, hogy több fogat veszítünk el ínyproblémák miatt, mint fogszuvasodás következtében.

Akinek volt már gondja az ínyével, tudja, hogy ez mennyire kellemetlen panaszokat okozhat, pl.: fájdalom, érzékenység, duzzadtság, ínyvérzés, rossz lehelet, kellemetlen szájíz stb. Az íny érzékenysége zavarja az ízek érzékelését, az evést és rossz közérzetet eredményez.

Sok páciensem fordul hozzám azzal a kérdéssel, hogy mindezeket hogyan kerülheti el. Azt szoktam tanácsolni, hogy kezdjenek el aktívan tenni azért, hogy egészségesen tartsák ínyüket. Ne várják meg, míg a panaszok gyakorivá és súlyosabbá válnak. Természetesen az alapos fogmosás, a fogselyem használata és a fogkõ rendszeres eltávolítása alapvetõ fontosságú, emellett az ínyszövetek kellõ tápanyagokkal való ellátása is igen lényeges.