Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A magas glikémiás index káros hatásai és megoldások

Érdekességek2022. november 05.

A magas glikémiás index (GI, az egyes élelmiszerek vércukoremelő képessége) a leggyakrabban súlygyarapodáshoz, a cukor utáni vágyhoz és a cukorbetegség kockázatához vezet. Az alacsony GI értékű étrend viszont a kiegyensúlyozott vércukorszint, a hosszan tartó jóllakottság és a stabil hangulat garanciája. Az alábbiakban összefoglaltuk a magas GI főbb, káros hatásait, és néhány tippet is adunk a GI csökkentésére.

Fotó: gettyimages.comAz 1980-as években a kanadai Torontói Egyetem kutatói kidolgoztak egy koncepciót a szénhidráttartalmú ételek osztályozására, a vércukorszintre gyakorolt ​​hatásuk szerint. Innen ered a glikémiás index (GI) számértéke meghatározásának módszere. Azóta tudjuk, hogy a magas GI-vel rendelkező élelmiszerek a vércukorszint felugrását idézik elő, ami az inzulin (a cukor sejtekbe juttatásáért felelős hormon) erős szekrécióját váltja ki.

A magasabb inzulinszint  egyéb káros hatása mellett a zsírraktározást is elősegíti. Ezért, ha fogyni vágyunk, különösen törekednünk kell az alacsony GI-vel rendelkező élelmiszerek fogyasztására. Mindamellett problémát okozhat a GI használatában, hogy nem mindig könnyű eligazodni az egyes élelmiszerek GI értékei között. A korábbi, gyors/lassú cukorbesorolásnak az egyszerűség volt az előnye. A glikémiás index viszont függ az élelmiszer összetételétől: a szénhidrátok típusától, de pl. a rostok, lipidek, fehérjék mennyiségétől is, amelyek csökkentik a GI-t.

A magas GI egészségünkre gyakorolt káros hatásai

– Zsírraktározás

Az inzulin tehát elősegíti a cukor bejutását a sejtekbe, ahol vagy energiaként hasznosul, vagy zsírként raktározódik. A túl nagy mennyiségű magas GI-értékű élelmiszer fogyasztása és a kevés fizikai aktivitás fokozott mértékben vezet súlygyarapodáshoz.

– Sóvárgás a cukros élelmiszerek után

Mivel az erős inzulinszekréció gyorsan cukrot juttat a sejtekbe, a vércukorszint csökken, és ún. reaktív hipoglikémiát (alacsony vércukorszint) okoz. Ha nincs elég cukor a vérben, az agy éhségüzeneteket küld, különös ekintettel az édes termékek iránti vágyra. Igazi ördögi kör alakul ki.

-. Rossz hangulat 

Amikor a vércukor drasztikusan csökken, a szervekben, beleértve az agyat is, hiányzik a cukor (fő üzemanyaguk). Eredmény: fáradtság, a koncentráció hiánya, ingerlékenység, rosszkedv…

– A cukorbetegség kockázata

A magas GI értékű étrend hozzájárul a súlygyarapodáshoz, ami maga is elősegíti az inzulinrezisztenciát (a sejtek már nem érzékenyek az inzulinra, és a vércukorszint magas marad). Az inzulint kiválasztó hasnyálmirigy túlterhelésével csökkenhet a hatékonysága, ami a krónikus hiperglikémiát (magas vércukorszintet) is elősegíti.

– További betegségek kockázata

Tanulmányok sora kimutatta, hogy a magas glikémiás index növeli a túlsúlyon és a diabéteszen kívül más betegségek kockázatát is. A magas GI-jű táplálkozás kapcsolatba hozható a szív- és érrendszeri betegségek, valamint az olyan neurodegeneratív betegségek kockázatával, mint az Alzheimer-kór, továbbá egyes rákbetegségek és az életkor előrehaladtával összefüggő makula degeneráció veszélyével is. Valójában a magas vércukorszint elősegíti a gyulladást, megzavarja a lipidanyagcserét, és gyengíti az ereket és az idegeket.


Fotó: gettyimages.com

Tippek az étkezések glikémiás indexének csökkentésére

Együnk sok rostos élelmiszert. A rostok lelassítják a szénhidrátok felszívódását, így elkerülhetők a glikémiás csúcsok. Minél inkább teljes értékű egy élelmiszer, annál gazdagabb rostokban és annál alacsonyabb a GI-je.

Táplálkozzunk változatosan. Egy nagy tányér tészta magas GI-vel rendelkezik. De ha csökkentjük a mennyiséget, és hozzáadunk a tésztához zöldségeket néhány csepp olívaolajjal, kevés darált húst vagy haldarabokat, a GI csökkenthető.

Növeljük a zöldségek arányát a menüben. Általában nem eszünk elég zöldséget, pedig a zöldségeknek számos előnye van: kalóriaszegények, bővelkednek rostokban és ásványi anyagokban, alacsony a glikémiás indexük…Ezért javasolt, hogy egy főfogás fele álljon zöldségből, ami a legjobb módja a GI csökkentésének, a jóllakottság elősegítésének és a testsúly kontrollálásának.

Adjunk az ételhez zsiradékot. A zsírok lassítják a gyomor kiürülését és ezáltal az emésztést. A szénhidrátok segítségükkel lassabban szívódnak fel. Egy kanál szósz a tésztára, egy kis adag vaj a párolt burgonyára vagy egy kis mandulapüré a pirítósra – jó módszerek a GI csökkentésére

 – Használjunk ecetet ételkészítéskor. Az ecetsav lassítja az emésztést. Így egy kis ecet pl. nyers zöldségeken, zöldsalátákon, tésztasalátán könnyen csökkenti az étkezés GI-jét.

– Tízóraira, uzsonnára gondoljunk az olajos magvakra. A dió, a mandula, a kesudió vagy akár a fenyőmag glikémiás indexe átlagosan 15. Ez a szám változatlan marad pl. a mandula- és mogyorópüré esetében is. Amellett az olajos magvak értékes tápanyagokat, vitaminokat (magnéziumot, vasat, kalciumot, valamint A- és E-vitamint) tartalmaznak.

– Jól válasszuk meg a főzési módot. A főzés a GI-re is hatással van, mivel módosítja a szénhidrátok szerkezetét, és az emésztőenzimek könnyebben megtámadják őket, így gyorsan emészthetők. Ezért kerüljük a túl hosszú idejű főzést, a tésztákat készítsük „al dente” állagúra, a burgonyát gőzöljük…


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Önnek is vannak mániái? – 2. rész

2026. június 20.



Kissé furcsán viselkedik valaki? Nincs abban semmi rendellenes. Kérdezze csak meg egyik barátnőjét, biztos neki is vannak bizonyos mániái, rossz szokásai: rágja a körmét vagy folyton csavargatja egy hajfürtjét, ha gondban van.

Általában senki nem tud elszakadni a maga kis mániáitól, szokásaitól, melyekhez hosszú idő óta elkísérik már. Amit azonban már „nevetséges szokásnak” szoktak nevezni, az rendszerint kimeríthetetlen forrását jelenti a gúnyolódásnak és a kellemetlen tréfáknak. Ezek ritkán károsak, de rosszul esnek az érintett személynek.

Az érzelmeket hangsúlyozó vagy például az izgalommal, lámpalázzal járó mozdulatok tulajdonképpen az érzelmi kitörést palástolják – vélik a pszichológusok. Vagy a gyakori köhécselés beszéd közben szinte kivétel nélkül a szociális zavarodottság elleplezésének a jele. Az ilyesminek általában nincsenek káros következményei az egyénre nézve. Tanácsos tehát velük együtt élni – amíg nem kerítik hatalmukba az érintett személyt –, hiszen bájt és egyéniséget kölcsönözhetnek.

Jól elkülöníthetők ezek a kis rossz szokások a komoly bajtól, a kényszeres mániától, a megszállottságtól. Ez utóbbi a felnőtt lakosság mintegy 2%-át érinti, ugyanannyi nőt, mint férfit, és a pszichiátriai rendelőkben a negyedik leggyakrabban előforduló probléma.

Szeretne lefogyni? A siker az életmódváltásban rejlik

2026. június 20.

A fogyást eredményező diétát és mozgásterápiát (összességében életmód-változtatást) úgy célszerű megválasztani, hogy a test teljes zsírtartalmának csökkenése viszonylag folyamatos legyen és a zsírraktárakból hetente felhasznált mennyiség ne haladja meg az 1,0–1,5 kg-ot (felnőtteknél). E feltétel teljesítése nem egyszerű!

Az alapanyagcsere testtömegtől függően változik. Bizonyított, hogy egy adott testösszetételhez és testmagassághoz tartozó valamilyen szinten egyensúlyban lévő testtömeg néhány kg-mal való csökkentése az alapanyagcsere csökkenését eredményezi. Tehát már kezdetben találkozni lehet a beteg panaszával: „Lényegesen kevesebbet eszem, mint eddig, mégsem fogyok.”

Következményesen kialakuló anyagcsere-változás a fogyasztás hosszú folyamatában is bekövetkezik. Pl. 8–10 kg raktározott zsír leadása után sokkal nehezebb a heti kb. 1 kg további fogyás, mint korábban, még akkor is, ha jelentős súlyfelesleg áll még fenn, mert a szervezet próbál alkalmazkodni a kevesebb kalóriához. Nem fogyással „válaszol”, mert takarékosabban bánik az étel felhasználásával.

Önnek is vannak mániái? – 1. rész

2026. június 19.

A pszichiáterek szerint a felnőttek 60%-a szenved gyakran a gyermekkorban gyökerező aggodalmaktól: például félnek az állatoktól, rosszul vannak a vértől. De vigyázat, nem szabad össze- téveszteni a félelmet a fóbiával!

„Aki nem fél semmitől, az nem normális” – mondta Jean-Paul Sartre

Valóban, minden ember rabja valamilyen félelmének, okkal vagy ok nélkül, kisebb vagy nagyobb mértékben. A pszichiáterek szerint a felnőttek 60%-a szenved gyakran a gyermekkorban gyökerező aggodalmaktól: félnek például az állatoktól vagy rosszul vannak a vértől. De vigyázat, nem szabad összetéveszteni a félelmet a fóbiával! Ez utóbbi beteges irtózásban nyilvánul meg, mely egészen a pánikba torkolló krízisig is elvezethet. Az ebben szenvedő személy megpróbálja elkerülni azt, ami a nyugtalanságát okozza: a tömeget, a macskákat, a mélységet vagy akár az injekciót. Ezt a jelenséget a pszichiáterek „kitérésnek” nevezik.

A folyamat egy pokoli spirálba taszítja a pácienst: amikor kikerül egy adott helyzetet, jobban érzi magát, de az nem tart sokáig. Ha a nyugtalanság előjön valakinél egy bank beeresztő, kicsi, lezárt biztonsági belépőjében, mikor minden oldalról rácsukódik a minden, és ezt elkerüli, legközelebb ugyanez a kellemetlen érzés rátörhet egy liftben. Később minden zárt térből ki kell menekülnie, ami jelentős komplikációkat okozhat az életében.