Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A leprás szó elítélő értelmű használta ellen emeltek szót

Érdekességek2022. július 30.

Fotó: gettyimages.com

 Egészségügyi aktivisták azt akarják elérni, hogy ne használják a “leprás” szót elítélő értelemben. A betegség még mindig létezik, de már gyógyítható, viszont ha pejoratív kifejezésként használják, az tovább nehezítheti a betegségben szenvedő páciensek életét – idézte érvelésüket a The Guardian brit napilap online kiadása.

A lepra már az 1940-es években eltűnt Európából. A Tennerifén leprások számára létesült falu röviddel felépítése után, 1943-ban ezért ki is ürült.

Egészségügyi aktivisták most arra figyelmeztettek, hogy a koronavírus-pandémia alatt gyakran használták a politikusok és mások a lepra szót a járvánnyal kapcsolatban, s ez csak tovább rontotta az amúgy is marginalizálódott leprások helyzetét.

A brit karitatív The Leprosy Mission (lepramisszió) globális kampánymenedzsere, Mathias Duck szerint “ez a fajta nyelvezet fenntartja az előítéleteket a még mindig szenvedő emberekkel szemben”. A leprában szenvedők a pandémia előtt is háttérbe szorultak, de a világjárvány még hátrébb tolta őket a prioritási listán – tette hozzá.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa számára készült jelentés szerint a leprások a pandémia alatt nem fértek hozzá a kezelésekhez, romlott a gyógyszerellátásuk, nem dolgozhattak, és nagy számban haltak meg a Covid-19 következtében.

Egy 2019-es ENSZ-jelentés már megállapította, hogy a lepra miatti megbélyegzés – annak ellenére, hogy gyógyítható betegségről van szó – sokakat, akik a betegségben szenvednek, kiszolgáltatott helyzetbe sodort: nem jutnak rendszeres munkához vagy egészségügyi ellátáshoz, és még a közösségükből is száműzik őket.

Duck, aki maga is leprás volt, de meggyógyult, kiemelte, hogy a leprásoktól a pandémia alatt megtagadták a tesztelést, a kezelést, és a koronavírus-elleni vakcinát is. “Hangsúlyozzuk a kézmosás és a maszkviselés fontosságát, de ezeknek a közösségeknek nincs lehetősége erre, még alapvető élelmiszerekhez sem jutnak hozzá a lezárások miatt” – mutatott rá.

z Egészségügyi Világszervezet adatai szerint 2019-ben 161 országban több mint 200 ezer leprás eset fordult elő.  “Szerencsére a lepra többféle gyógyszeres terápiával gyógyítható. Ami azonban nehezen gyógyítható, az a betegséggel kapcsolatos megbélyegzés, ami a leprában szenvedő vagy érintett személyt érinti” – írták májusban fülöp-szigeteki aktivisták, miután az országban nagy felháborodást keltett, hogy egy felsőbb bírósági ügyben a “leprás” szót használták.

A leprát okozó baktérium cseppfertőzéssel terjed, de évekig is eltarthat, amíg az embernél jelentkeznek a tünetek. A súlyos szövődmények elkerülhetők, ha gyorsan diagnosztizálják és kezelik.



forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.

Ingyenes tüdőrákszűrés

2026. június 21.

A tüdőrák nemcsak világszerte, hanem Magyarországon is az egyik vezető daganatos halálok közé tartozik. A betegség hosszú ideig tünetmentes maradhat, ezért a korai felismerés különösen fontos. Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI) egész nyáron várja ingyenes tüdőrákszűrésre azokat az aktív dohányosokat, akiknél fokozott a tüdőrák kialakulásának kockázata.

A program részeként a jelentkezők korszerű, alacsony dózisú CT (LDCT) vizsgálaton, légzésfunkciós vizsgálaton, dohányzási kockázatfelmérésen és személyre szabott tanácsadáson vehetnek részt. Az LDCT egy gyors, fájdalommentes, kontrasztanyag beadása nélkül végzett képalkotó vizsgálat, amely segíthet a korai stádiumú tüdőelváltozások felismerésében.

Munkahelyi kultúra és mentális egészség

2026. június 21.

A dolgozók fizikailag bent vannak – mentálisan viszont már rég kiléptek



A legtöbb vállalat még mindig teljesítményproblémaként kezeli azt, ami valójában mentális probléma. A vezetők sok helyen azt látják, hogy csökken az innováció, egyre nehezebb megtartani az embereket, romlik a csapathangulat, nő a passzív agresszió, a meetingeken ugyanazok szólalnak meg, miközben a többiek hallgatnak. A háttérben azonban sokszor nem motivációhiány, hanem pszichológiai bizonytalanság áll.

A Mindwell Business szerint ma már egyértelműen látszik, hogy a munkahelyi kultúra mentális állapota közvetlenül hat a teljesítményre, a lojalitásra és a cégek hosszú távú működésére is. A szervezet pszichológiai biztonsága már nem csupán egy „nice to have” HR-eszköz, hanem üzleti túlélési kérdés lett.

„Nagyon sok munkahelyen ma már nem az a probléma, hogy az emberek nem akarnak dolgozni, hanem az, hogy félnek megszólalni” – mondja dr. Dura Mónika, a Mindwell Business alapítója. – „A dolgozók jelentős része évek óta folyamatos készenléti állapotban működik. Nem mernek hibázni, kérdezni, visszajelzést adni vagy akár segítséget kérni. Ez hosszú távon nemcsak emberileg romboló, hanem üzletileg is.”