Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A lépcsőzés jótéteményei

Érdekességek2024. december 07.

Nem szeretünk lépcsőt mászni? Pedig a lépcsőzés könnyen elérhető és költségkímélő, hatékony módszer többek közt a kalóriák égetésére a vérnyomás csökkentésére a visszerek kialakulásának mérséklésére. Jót tesz a szívnek, az agynak, erősíti az izmokat…

Fotó: pixabay.comValószínűleg nem lesz szükségünk drága tornabérletekre, hogy megőrizzük állóképességünket és fittek maradjunk – ha profitálunk a (nem feltétlenül) intenzív, de rendszeres lépcsőmászás előnyeiből. Számos vizsgálódás kimutatta, hogy a lépcsőzés nagymértékben hozzájárulhat testi és mentális egészségünk megtartásához.

Előnye még, hogy otthon, munkahelyen, illetve egyéb alkalmas beltéri-kültéri lépcsős helyeken gyakorolható. Így egyike a legegyszerűbb és leghatékonyabb módszereknek ahhoz, hogy pl. fogyjunk, lendületet adjunk a szívnek, az agynak, erősítsük az izmokat vagy növeljük energiánkat.

A fogyás egyik módja

Egy amerikai tanulmány szerint a lépcsőmászás percenként 8-11 kalóriát éget el, és ha naponta két lépcsősoron, rendszeresen gyakoroljuk, egy idő után tapasztalhatjuk testsúlyunk csökkenését. A szerzők kimutatták továbbá, hogy ez a testmozgás 50%-kal nagyobb kihívást jelent, mint egy meredek lejtőn való felmenetel. A lépcsőmászás tehát nagy kalóriaégető.

A kardio- és erőedzés kombinációja, amely amellett, hogy fogyaszt, izmosítja és rugalmassá teszi a testet, növeli az állóképességet. Ha mód van rá, és bírjuk, adhatunk hozzá bokasúlyokat az erőfeszítés növelése érdekében. Vagy egy pár könnyű súlyzót is alkalmazhatunk, használata javítja a törzsizmok stabilitását, erősíti a hasizmot, és segíti a jó testtartást.

Javít a szív egészségén

A lépcsőzés hasznosságának további indoka – egy nemrégiben készült kanadai tanulmány szerint –, hogy fenntartja a szív- és érrendszer egészségét. Míg a korábbi írások is így vélekedtek, de csak hosszabb lépcsőzés esetében, addig a jelenlegi vizsgálódás a rövidebb, intenzív gyakorlást is hasonlóan eredményesnek tartja. A kutatás résztvevői 60 másodperc alatt jártak meg, intenzív mozgás mellett, egy-egy lépcsősort le és fel, összességében 30 percen át hetente. Ami egy olyan gyakorlat, amelyet igazán könnyű elvégezni otthon vagy a munkahelyen is.

Ez a szív egészségével kapcsolatos jótétemény is mutatja, miért járulhat hozzá a lépcsőzés a hosszabb élet elérésének lehetőségéhez. Egy másik kutatás pl. megállapította, hogy azoknál a férfiaknál, akik naponta nyolc emeletet megmásznak, átlagban 33%-kal alacsonyabb a halálozási arány, mint az inaktív férfiak esetében.


Segít a menopauza után

A változókorban lévő nőknél többek közt csökken az izomerő és az állóképesség az ösztrogén hormon szintjének esése miatt. Egy amerikai tanulmány azzal foglalkozik, hogy a lépcsőmászás különösen hasznos a menopauza után lévő nők esetében, mivel kiválóan alkalmas a lábizmok erősítésére. (A résztvevők hosszabb ideig hetente négy napon át 192 lépcsőfokot léptek meg, mindennap 2-5 alkalommal.) Ugyanez a kutatás arra is kitért, hogy a lépcsőzés csökkentheti a vérnyomást és az osteoporosis kockázatát is.

Azért nem minden a felfelé lépcsőzésről szól…

A lépcsőn való lefelé haladásnak is megvannak a maga egyedi előnyei. Ez az excentrikus testmozgás egyik formája, ami azt jelenti, hogy terhelés kerül az izmokra, amikor is meghosszabbodnak, nem pedig megrövidülnek (mint felfelé menetelkor). A lemenés a lépcsőn csökkenti még a cukorbetegség kockázatát is – derül ki egy ausztrál tanulmányból, mely elhízott nők egy csoportját vizsgálta. Eszerint ez a testmozgás csökkenti a nyugalmi inzulintermelést és glükózszintet, valamint növeli a jó koleszterin szintjét.

Energianövelő hatás

Amikor úgy érezzük, lankad az erőnk napi tevékenységeink során, koffeintartalmú italra vágyunk, de van egy egyszerű, természetes megoldás. Igen, kitalálhatjuk – lépcsőzzünk le-fel. Mindössze 10 percnyi lépcsőzésről egy amerikai tanulmány szerint kiderült, hogy az emberek energikusabbnak érezték magukat, mint 50 mg kávé elfogyasztása után. Ez a „gyógyszer” ülőmunkát végző (pl. irodai) dolgozóknak különösen ajánlott!

Fotó: pixabay.com

 

Jót tesz az agynak

A fentiekből kitűnik, hogy ha lépegetünk a lépcsőn, az nyilvánvalóan jót tesz a testünknek, de vannak bizonyítékok arra is, hogy agyunk szürkeállománya számára is előnyös. Valójában minél több lépcsőn mászunk fel, annál „fiatalabbnak” tűnik az agyunk – állítja egy kanadai tanulmány. A vizsgálatok azt mutatták, hogy az emberek agy működésének csökkenése bizonyos fokig lassult, ha naponta lépcsőztek magasabb emeletekre (a szürkeállományt MRI-szkennerekkel mérték).

Tűzzük ki célul

Tanácsos tehát tervbe vennünk, hogy naponta lépcsőzzünk (esetleg egy adott számú lépcsőfokot kitűzve célul) – ahol és amikor módunk nyílik rá. Könnyű dolgunk van, mert mint említettük, ezt mindenütt megtehetjük.

Néhány jó tanács hozzá: kerüljük a mozgólépcsőket és a felvonókat az üzletközpontokban, a metró- vagy vasútállomásokon stb. Munkahelyen (pl. irodaházban) lehetőség szerint a különböző szinteken lévő mosdókat vagy kávéfőző gépeket használjuk (gyalog járva természetesen), lakóházunkban pedig akár a felsőbb emeleteket is megcélozhatjuk.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 15.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

A játékosságtól a tudatosságig

2026. augusztus 15.

Táplálkozás gyermekkorban 3-12 év között.

Sok szülõ problémája, hogy amikor gyermeke közösségbe - óvodába, iskolába - kerül, tanácstalannak érzi magát csemetéje táplálkozását illetõen. Ennek oka egyfelõl, hogy míg otthon a gyermek ízlését szem elõtt tartva a szülõtõl függ, hogy mi kerül a tányérba, addig az intézményi keretek között már a közétkeztetésé a döntõ szerep. Másfelõl a saját korosztály és egyéb külsõ tényezõk (divat, reklámok) befolyása erõs, és a társak példájával szemben sokszor úgy tûnhet, hogy a serülõkor felé haladva már egyre kevésbé van eredménye a szülõi ráhatásnak. Vegyük sorra, hogy a gyermekek fejlõdésével párhuzamosan mit lehet tenni azért, hogy mindezek mellett megfelelõ irányba terelgessük a táplálkozást.

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.