Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A lépcsőzés jótéteményei

Érdekességek2024. december 07.

Nem szeretünk lépcsőt mászni? Pedig a lépcsőzés könnyen elérhető és költségkímélő, hatékony módszer többek közt a kalóriák égetésére a vérnyomás csökkentésére a visszerek kialakulásának mérséklésére. Jót tesz a szívnek, az agynak, erősíti az izmokat…

Fotó: pixabay.comValószínűleg nem lesz szükségünk drága tornabérletekre, hogy megőrizzük állóképességünket és fittek maradjunk – ha profitálunk a (nem feltétlenül) intenzív, de rendszeres lépcsőmászás előnyeiből. Számos vizsgálódás kimutatta, hogy a lépcsőzés nagymértékben hozzájárulhat testi és mentális egészségünk megtartásához.

Előnye még, hogy otthon, munkahelyen, illetve egyéb alkalmas beltéri-kültéri lépcsős helyeken gyakorolható. Így egyike a legegyszerűbb és leghatékonyabb módszereknek ahhoz, hogy pl. fogyjunk, lendületet adjunk a szívnek, az agynak, erősítsük az izmokat vagy növeljük energiánkat.

A fogyás egyik módja

Egy amerikai tanulmány szerint a lépcsőmászás percenként 8-11 kalóriát éget el, és ha naponta két lépcsősoron, rendszeresen gyakoroljuk, egy idő után tapasztalhatjuk testsúlyunk csökkenését. A szerzők kimutatták továbbá, hogy ez a testmozgás 50%-kal nagyobb kihívást jelent, mint egy meredek lejtőn való felmenetel. A lépcsőmászás tehát nagy kalóriaégető.

A kardio- és erőedzés kombinációja, amely amellett, hogy fogyaszt, izmosítja és rugalmassá teszi a testet, növeli az állóképességet. Ha mód van rá, és bírjuk, adhatunk hozzá bokasúlyokat az erőfeszítés növelése érdekében. Vagy egy pár könnyű súlyzót is alkalmazhatunk, használata javítja a törzsizmok stabilitását, erősíti a hasizmot, és segíti a jó testtartást.

Javít a szív egészségén

A lépcsőzés hasznosságának további indoka – egy nemrégiben készült kanadai tanulmány szerint –, hogy fenntartja a szív- és érrendszer egészségét. Míg a korábbi írások is így vélekedtek, de csak hosszabb lépcsőzés esetében, addig a jelenlegi vizsgálódás a rövidebb, intenzív gyakorlást is hasonlóan eredményesnek tartja. A kutatás résztvevői 60 másodperc alatt jártak meg, intenzív mozgás mellett, egy-egy lépcsősort le és fel, összességében 30 percen át hetente. Ami egy olyan gyakorlat, amelyet igazán könnyű elvégezni otthon vagy a munkahelyen is.

Ez a szív egészségével kapcsolatos jótétemény is mutatja, miért járulhat hozzá a lépcsőzés a hosszabb élet elérésének lehetőségéhez. Egy másik kutatás pl. megállapította, hogy azoknál a férfiaknál, akik naponta nyolc emeletet megmásznak, átlagban 33%-kal alacsonyabb a halálozási arány, mint az inaktív férfiak esetében.


Segít a menopauza után

A változókorban lévő nőknél többek közt csökken az izomerő és az állóképesség az ösztrogén hormon szintjének esése miatt. Egy amerikai tanulmány azzal foglalkozik, hogy a lépcsőmászás különösen hasznos a menopauza után lévő nők esetében, mivel kiválóan alkalmas a lábizmok erősítésére. (A résztvevők hosszabb ideig hetente négy napon át 192 lépcsőfokot léptek meg, mindennap 2-5 alkalommal.) Ugyanez a kutatás arra is kitért, hogy a lépcsőzés csökkentheti a vérnyomást és az osteoporosis kockázatát is.

Azért nem minden a felfelé lépcsőzésről szól…

A lépcsőn való lefelé haladásnak is megvannak a maga egyedi előnyei. Ez az excentrikus testmozgás egyik formája, ami azt jelenti, hogy terhelés kerül az izmokra, amikor is meghosszabbodnak, nem pedig megrövidülnek (mint felfelé menetelkor). A lemenés a lépcsőn csökkenti még a cukorbetegség kockázatát is – derül ki egy ausztrál tanulmányból, mely elhízott nők egy csoportját vizsgálta. Eszerint ez a testmozgás csökkenti a nyugalmi inzulintermelést és glükózszintet, valamint növeli a jó koleszterin szintjét.

Energianövelő hatás

Amikor úgy érezzük, lankad az erőnk napi tevékenységeink során, koffeintartalmú italra vágyunk, de van egy egyszerű, természetes megoldás. Igen, kitalálhatjuk – lépcsőzzünk le-fel. Mindössze 10 percnyi lépcsőzésről egy amerikai tanulmány szerint kiderült, hogy az emberek energikusabbnak érezték magukat, mint 50 mg kávé elfogyasztása után. Ez a „gyógyszer” ülőmunkát végző (pl. irodai) dolgozóknak különösen ajánlott!

Fotó: pixabay.com

 

Jót tesz az agynak

A fentiekből kitűnik, hogy ha lépegetünk a lépcsőn, az nyilvánvalóan jót tesz a testünknek, de vannak bizonyítékok arra is, hogy agyunk szürkeállománya számára is előnyös. Valójában minél több lépcsőn mászunk fel, annál „fiatalabbnak” tűnik az agyunk – állítja egy kanadai tanulmány. A vizsgálatok azt mutatták, hogy az emberek agy működésének csökkenése bizonyos fokig lassult, ha naponta lépcsőztek magasabb emeletekre (a szürkeállományt MRI-szkennerekkel mérték).

Tűzzük ki célul

Tanácsos tehát tervbe vennünk, hogy naponta lépcsőzzünk (esetleg egy adott számú lépcsőfokot kitűzve célul) – ahol és amikor módunk nyílik rá. Könnyű dolgunk van, mert mint említettük, ezt mindenütt megtehetjük.

Néhány jó tanács hozzá: kerüljük a mozgólépcsőket és a felvonókat az üzletközpontokban, a metró- vagy vasútállomásokon stb. Munkahelyen (pl. irodaházban) lehetőség szerint a különböző szinteken lévő mosdókat vagy kávéfőző gépeket használjuk (gyalog járva természetesen), lakóházunkban pedig akár a felsőbb emeleteket is megcélozhatjuk.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Úgy véli, felnőttként már nem lehet 1-es típusú cukorbeteg? De igen!

2025. május 07.



Az 1-es típusú cukorbetegséget sokáig fiatalkori diabétesznek hívták, hiszen döntően gyerekeknél és tinédzsereknél diagnosztizálták azt. A tévhitekkel szemben azonban felnőtteknél is kialakulhat ez a típus, ám mivel a tünetei nagyon hasonlítanak a 2-es típusú cukorbetegség tüneteihez, nem kizárt a kezdeti téves diagnózis sem. Dr. Para Györgyi, a Cukorbetegközpont diabetológusa, belgyógyász, szöveti cukor monitorozás specialista éppen ezért arra hívta fel a figyelmet, mennyire fontos megérteni a különbséget és megfelelő kezelést alkalmazni.

A felnőttkori 1-es típusú cukorbetegség könnyen összetéveszthető a 2-es típusúval

A felnőttkorban, tipikusan 30 év felett induló 1-es típusú cukorbetegség akkor következik be, amikor a hasnyálmirigy valamiért leáll az inzulintermeléssel, vagy legalábbis csökkenti azt – emögött általában egy autoimmun folyamat áll. Ha valóban erről van szó, akkor LADA típusú cukorbetegségről lehet beszélni (Latent Autoimmune Diabetes in Adults). Az inzulintermelés csökkenése vagy leállása azzal jár, hogyha kevés van ebből a vércukor mennyiséget szabályozó hormonból, akkor a táplálékkal bevitt cukrok a véráramban maradnak ahelyett, hogy energiává alakulnának az izmokban, zsírban, májban.
– Az egyik nagy különbség a gyermekkorban induló 1-es típusú cukorbetegség és a felnőttkori megjelenés közt, hogy míg a gyerekek általában inzulinkezelésre szorulnak, a felnőtteknek nem minden esetben szükséges azonnal elkezdni az inzulinadást, főként, ha a hasnyálmirigy még termel valamennyit. Emiatt viszont előfordulhat, hogy 2-es típusúnak diagnosztizálják a valójában 1-es típusú diabéteszt.

Milyen tünetekre kell felfigyelni?

Egyelőre nem tudjuk, mi lehet az oka annak, hogy az immunrendszer éppen a hasnyálmirigyet támadja meg, vizsgálják a vírusok, a környezeti mérgező anyagok szerepét. Az azonban biztos, hogy a genetika nem megkerülhető, ha ugyanis az egyik szülőnek van 1-es típusú cukorbetegsége, az utódnál 1-8% a kialakulás esélye, két szülő érintettsége esetén pedig már 30%. Felnőttkorban lassan, hónapok alatt alakulhat ki a diabétesz, az alábbi, fokozatosan megjelenő panaszokra kell felfigyelni:
– extrém éhség, szomjúság még akkor is, amikor eleget ettünk, ittunk,
– gyakori vizelési inger, még éjjel is,
– szokatlan fáradtság, gyengeség,
– hirtelen és szándék nélküli fogyás,
– homályos látás vagy más látászavarok,
– gombás és más jellegű gyakoribb fertőzések,
– gyümölcsös, édeskés illatú lehelet,
– légzési nehézségek,
– kézben, lábbal jelentkező zsibbadás, bizsergés,
– száraz, viszkető bőr.

Tudományosan bizonyított: a ChatGPT szinte hibátlanul felismeri a leggyakoribb bőrproblémákat

2025. május 06.



Bőrbetegségek felismerésében tesztelték a két legismertebb mesterséges intelligencia alkalmazást a Semmelweis Egyetem kutatói. A GPT-4o az esetek 93%-ában azonosította az aknét és a rosaceát, szemben a Google Gemini Flash 2.0-s modelljével, amely az esetek mindössze 21%-ában ismerte fel a kórképeket, derül ki az egyetem új klinikai kutatásából. A MI hosszú távon csökkentheti az időt, amíg a beteg ellátáshoz jut, de a végleges diagnózis felállítása szakorvosi feladat marad, hangsúlyozzák a szerzők.

A vizsgálat során a két mesterséges intelligencia modellnek olyan betegek fotóit mutatták meg, akiknél szakorvosi diagnózis igazolta az akne vagy a rosacea meglétét. A képeket ezt megelőzően két bőrgyógyász értékelte ki egymástól függetlenül, egy harmadik szakértő bevonásával, aki eltérő diagnózis esetén döntött. A végső diagnózist többségi vélemény alapján állapították meg.

Csökken a teljesítménye, szorít a mellkasa? Fontos a kivizsgálás!

2025. május 06.

Bizonyos mértékig természetes, hogy 40-50 felett nem ugyanolyan a teljesítőképességünk, mint 18 évesen. Az sem ritka, különösen a szellemi munkát végzőknél, hogy időnként nehezen megy a koncentráció. A testi tüneteket azonban nem lehet mindig a túlhajszoltság számlájára írni. Dr. Bőhm Tamás, a Kardioközpont belgyógyásza, kardiológus azokra a jelekre hívta fel a figyelmet, amelyek megléte esetén fontos a kardiológiai kivizsgálás.  

A teljesítménycsökkenés természetes, de csak egy bizonyos mértékig

40-50 felett, nőknél pedig különösen a menopauza után olyan biológiai folyamatok játszódnak le a szervezetben, amelyek hatására fokozatosan csökken az erő, a csontok sűrűsége, a hajlékonyság, a gyorsaság – ez a dolgok természetes rendje. Ez a folyamat azonban egy személyre szabott, hatékony életmódprogrammal azonban jó ideig megfékezhető, a teljesítménycsökkenés lassítható. Ugyanilyen szemüvegen keresztül kell tekinteni a szellemi képességeinkre, terhelhetőségünkre is. Természetes, ha 40-50 évesen nem tudunk már hónapokon át napi 10-12 órákat dolgozni, ha a munkában rendszeresen szünetre van szükségünk. Vannak azonban olyan jelek, amelyek túlmutathatnak az idősödés velejáróin, és amelyekkel érdemes orvoshoz fordulni.

Fizikai tünetek


Normálisnak tekinthető, ha futás, biciklizés vagy más intenzívebb mozgás közben és után kapkodjuk a levegőt, de az figyelemfelkeltő jel lehet, ha csökken annak a terhelésnek az ideje vagy intenzitása, ami már lihegésre késztet minket. A terheléstől függetlenül jelentkező légszomj pedig mindenképpen kivizsgálást igényel.
Gyanút keltő tünet, ha a bemelegítés nélküli végzett, hétköznapi aktivitások, mint például a lépcsőzés vagy futás a buszhoz, komoly megterhelést jelentenek. Még akkor is ajánlott orvoshoz fordulni, ha egyébként rendszeresen mozgunk.
Ha a pulzusunk jóval lassabban rendeződik az edzés után, mint korábban, azt jelezheti, hogy a szívnek több időre van szüksége az alkalmazkodáshoz.
Ajánlott utánajárni, mi okozza a lassabb regenerálódást, akár egy sérülés, akár csak komolyabb izommunka után.


Szellemi tünetek


napközben kevésbé tudunk koncentrálni, teljesíteni, de azért is, mert például az alvási apnoé betegség növeli a magasvérnyomás betegség, a szívinfarktus, a stroke és a pitvarfibrilláció kockázatát is. Szomnológus az az orvos, aki az alvászavarokat vizsgálja.
A tartós fáradtság olyan általános tünet, amelyre könnyű legyinteni, holott különösen a nők közt gyakori, hogy szokatlanul erős fáradtságot éreznek a szívinfarktus előszobájában, de a tartós kimerültség mögött is állhat kardiológiai ok, például szívelégtelenség.
Mind a tartós szorongás, mind az akut nyugtalanság olyan tünet, amelynek mindenképpen utána kell járni. A szívinfarktuson átesett betegek gyakran számolnak be arról, hogy határozottan erős nyugtalanságot tapasztaltak az esemény előtt. Természetesen ez az általános tünet nem feltétlenül utal szívbetegségre, sokszor „csak” pszichés jelzés, amelyet azonban szintén kezelni kell pszichológus, pszichiáter bevonásával.