A legtöbb szájüregi daganat súlyossá válása megelőzhető évenkénti szűréssel
Érdekességek2020. december 15.
Európában az első, a világon pedig a harmadik Magyarország lakosságarányosan a szájüregi daganatok gyakoriságát tekintve, azonban a legtöbb szájüregi daganatos betegség súlyossá válása megelőzhető évenkénti szűréssel, amely az állami fogászati rendelőkben díjmentes – hívja fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem (SE) MTI-hez eljuttatott közleményében.
Hazánkban évente mintegy 1500-an halnak meg a betegség következtében, melynek hátterében a dohányzáson és az alkoholizmuson túl a humán papilloma vírus (HPV) is állhat.
A közlemény idézi Mensch Károlyt, a SE Fogorvostudományi Kar orális diagnosztikai tanszékének egyetemi tanársegédjét, aki szerint a szájüregi daganatok (az ajak, a szájüreg és a garat rosszindulatú elváltozásai) száma valamelyest csökkenő tendenciát mutat: míg 2005-ben 3400, 2018-ban 3200 megbetegedést regisztráltak Magyarországon, de a helyzet súlyosságát jelzi, hogy az évenkénti körülbelül 1500 halálos áldozat több mint a duplája a közlekedési balesetben elhunytak számának.
A szájüregi daganatos megbetegedések száma nem mérséklődik olyan ütemben, mint ahogy a dohányzás és az alkoholfogyasztás – mondja a szakorvos, aminek oka a HPV. Mind a férfiaknál, mind a nőknél már 40 éves kor előtt is előfordul a betegség, ezért is különösen fontos hogy a fiúknál is bevezetik a HPV elleni védőoltást, ami pozitív hozadékkal járhat a szájüregi daganatok területén.
A legtöbb szájüregi daganatos betegség súlyossá válása megelőzhető évenkénti szűréssel, amely az állami fogászati rendelőkben díjmentes, és minden új páciensnél, illetve az évenkénti vizsgálatok esetén is elvégzi a szakember. Hagyományos fogorvosi vizsgálatnál mindig ellenőrzik az ajkakat, a szájüreg és szájgarat nyálkahártyáját.
A szűrés miatt azoknak is érdemes évente elmenniük fogorvoshoz, akiknek már nincs saját foguk és protézist hordanak, ugyanis a daganat nem a fogakat, hanem a nyálkahártyát támadja meg. A rákos elburjánzás a csontban, az erekben, valamint a nyaki nyirokcsomóban is feltűnhet. Áttét esetén az ötéves túlélés esélye 25-40 százalék, míg a kis kiterjedésű, áttét nélküli daganatoknál 75-80 százalék. Éppen ezért egyetlen év is nagy jelentőséggel bír a szájüregi daganatok felismerésekor – hívja fel a figyelmet Mensch Károly.
A szájüregi daganatokkal kapcsolatban az az egyik legnagyobb probléma, hogy a rizikócsoportba tartozó betegek zöme az orvoshoz nem járó, 60 év feletti, rosszabb szociális helyzetben lévő, dohányzó és alkoholt fogyasztó férfiak közül kerül ki. Kitért arra is, hogy egyre több fiatalabb, káros szenvedélyektől mentes jó szociális helyzetű és szájhigiéniájú betegnél is előfordul a szájüregi daganat, az ő esetükben a HPV-fertőzés a vezető kóroki tényező.
forrás: Patika Magazin
