Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A legkorábbi gyermekkori emlékek két és fél éves kortól kezdődhetnek

Érdekességek2021. július 13.

Két és fél éves kor az az időszak, amelytől az emberek fel tudják idézni legkorábbi emlékeiket – állapította meg egy kanadai kutatás.

A fotó illusztráció: pixabay.comA Memory című tudományos folyóiratban közzétett tanulmány egy teljes évvel korábbra teszi a legkorábbi emlékek felidézését az eddig készült tanulmányok megállapításaihoz képest. Az új-fundlandi Memorial Egyetem kutatóinak tanulmánya 21 évet ölel fel. “Amikor a legkorábbi emlékünk megjelenik, az inkább egy mozgókép, nem pedig egyetlen nyugalmi emlék. Erről számol be sok ember, amikor megkérdezik legkorábbi gyermekkori emlékéről” – idézte Carole Petersont, a tanulmány vezető szerzőjét a Phys.org. tudományos ismeretterjesztő hírportál.

Peterson több mint 20 éve kutatja az emlékezetet, főként a gyermekek és a felnőttek képességét arra, hogy felidézzék legkorábbi éveiket. Az új kutatásában a gyermekkori amnéziáról készült 10 korábbi tanulmányát vizsgálta felül, valamint az 1999 óta általa közzétett és nem publikált tudományos adatokat elemezte. A kutatásoknak 992 résztvevője volt, és 679 gyermeknek az emlékeit vetették össze szüleik visszaemlékezésivel.

Az eredmények azt mutatták, hogy a gyerekek legkorábbi emlékezete korábbról ered, mint ahogyan azt ők gondolják, a szülők pedig ezt megerősítették. Egyik korábbi kutatásában Peterson a legkorábbi emlékeiket felidéző gyerekeket kettő, illetve nyolc év elteltével megkérte, hogy idézzék fel ugyanezt az emléket. Ezekben a későbbi beszélgetésekben a gyerekek azt későbbre tették. “Nyolc évvel később sokan úgy vélték, hogy egy teljes évvel idősebbek voltak. Ahogy a gyermek idősebbé válik, későbbre tolja azt, hogy hány éves volt a lekorábbi emlékei idején” – magyarázta a kutató, aki szerint ennek az oka az úgynevezett teleszkóphatás.

Amikor régen történteket idézel fel, olyan mintha lencsén keresztül néznéd. Minél távolabbi az emlék, ez a teleszkóphatás arra késztet, hogy közelebb lásd azt” – magyarázta a kutató.

Az összes korábbi adat elemzése egyértelműen bizonyítja, hogy az emberek jóval több dolgot képeseket előhívni koragyermekkorukból és jóval korábbi időszakra emlékeznek, mint ahogyan azt gondolják, és viszonylag könnyű segíteni nekik abban, hogy előhívják ezeket az emlékeket – tette hozzá.



forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Az örök fiatalság titka: az úszás

2026. augusztus 25.

Az úszás az ember egyik legősibb mozgásformája. A futáshoz hasonlóan, nagyszerű módja fizikumunk általános megdolgoztatásának, és a teljes lelki kikapcsolódásnak. De vajon tényleg igaz, hogy 0-99 éves korig mindenkinek jót tesz? 

Az úszás kellemes időtöltés, kikapcsolódás, lazító és pihentető mozgásforma. Akik rendszeresen járnak úszni, tudják milyen jótékonyan hat szervezetükre a vízben lebegés, tempózás. Élmény ebben a természetes közegben megszabadulni testi és lelki terheinktől.

Mit élünk át úszás közben? Hogyan hat a szervezetre? Miért ajánljuk mindenkinek? És hogyan kezdjünk neki? Ha szeretne minderről többet megtudni, érdemes velünk tartani.

Az élmény

Bizonytalanul lépegetünk a medence szélén. A hűvös víz elsőre nem tűnik túl csábítónak... Néhány gimnasztikai gyakorlatot végzünk, csak úgy ráhangolódásképpen, no meg abban reménykedve, hogy így majd erőt és bátorságot merítünk a csobbanáshoz.  Különösen hideg napokon egyáltalán nem fűlik az ember foga a hidegbe merülésre…

Segítségül, jól jön, ha felidézünk lelki szemeink előtt egy nyári csobbanást valami gyönyörű vízparton, a szikrázó napsütésben, a lágyan hullámzó hűsítő tengerbe. Egy, kettő, hááárom, csobb! Beugrottunk. Most már nincs idő tétovázni, emlékek vagy vágyak tengerében lubickolni. A hatás magával ragad, és tettre hiv. Vár a tényleges lubickolás a vízben!

Mennyi kávét iszik egy magyar fiatal?

2026. augusztus 25.

A 15 és 25 év közötti magyar fiatalok 25 százaléka naponta iszik kávét - derült ki egy felmérésből. 

Az adatok szerint a 15-19 évesek 65 százaléka soha nem ivott még kávét, miközben a 20-25 évesek mintegy 40 százaléka rendszeresen fogyasztja. Az élénkítő italt rendszeresen választó fiatalok 58 százaléka 16-18 éves kora között szokott rá a kávézásra, további 23 százalékuk 15 évesen vagy azelőtt kezdte.

 A kvalifikációval nő a kávéfogyasztás mértéke is

Nemcsak az életkorral, hanem az iskolai végzettséggel is nő a naponta kávézók aránya: míg a 8 általánost végzettek 12 százaléka, a szakmunkás végzettségűek 36 százaléka, addig a gimnáziumi érettségivel rendelkezők 40 százaléka, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 55 százaléka fogyaszt naponta kávét. A napi fogyasztók fele két csészével is megiszik, viszont három vagy annál több kávét már igen kevesen jeleztek. Míg a 15-19 évesek többsége csak egy csészével iszik egy nap, a 20-25 évesekre a napi két csésze jellemzőbb - derül ki az Ipsos 550 fiatal megkérdezésével készített felméréséből.

Elsavasodhat-e a szánk?

2026. augusztus 24.

A fogszuvasodás valójában egy hosszabb időtartamot magába foglaló folyamat: a szájüregben lévő baktériumok - amelyek savat képeznek - lebontó munkájának mellékterméke, mely csökkenti a szájüreg pH értékét.

Ez normál esetben az enyhén savas kémhatástól a semleges, pH 7- ig terjed. Az erózió elsősorban akkor alakul ki, amikor a szájüreg pH-értéke 5,5 alá esik, tehát kimondottan savas kémhatásúvá válik. Ilyenkor jelentős ásványi anyagok oldódhatnak ki fogainkból. A fogszuvasodást az elsődleges tényezőkön túl (baktériumok, táplálék), másodlagos tényezők is befolyásolják, mint a kor, a nem, genetikai tényezők, a nyál összetétele, de akár a földrajzi elhelyezkedés vagy szociális és gazdasági tényezők is. A fogszuvasodás kialakulásának két kulcsfontosságú szereplője a Streptococcus mutans nevű baktérium és a cukor. A Streptococcus mutans az elfogyasztott cukor lebontása közben savat termel, amely jelentős mértékben megbontja a fogzománcot és fogszuvasodást okoz.