Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A légkondival fűteni is lehet?

Érdekességek2022. január 20.

A meleg elmúltával, a légkondicionáló berendezések kapcsolója után is egyre kevesebbszer nyúlunk. A klímaszezon azonban korántsem ért véget. A hűtő-fűtő funkciójú klímaberendezések a hűvösebb őszi napokon ismét jó szolgálatot tehetnek otthonunkban. De csak akkor, ha a megfelelő tisztításról is gondoskodunk.

„Már a légkondicionáló kiválasztásánál érdemes mérlegelni, hogy otthonunkat sokkal komfortosabbá tehetjük olyan klímával, amellyel nem csak hűteni, de fűteni is tudunk. Az ilyen típusú berendezések számos előnnyel bírnak a hűtésfunkción túl. Kiegészíthetjük velük a fűtést, enyhíthetjük a magas por, vagy allergénanyag-koncentrációt a lakás levegőjében, és még energiát és pénzt is spórolhatunk” – mondta Váradi György lakossági klíma szakértő.

Felejtsük el a hősugárzót

Bár sokan gondolják, azt hogy klímával fűteni épp olyan drága mulatság, mint az elavult hősugárzó készülékekkel, ez a mai modern berendezések használatával már koránt sincs így. Sőt!

„Ha a külső hőmérséklet nem megy -5 C fok alá, a klímával való fűtés egyszerű és energiatakarékos. Invertes berendezéssel ugyanez akár -20 C foknál is elmondható” – mondta a szakértő.

Az őszi és kora téli időszakban, amikor a lakásban már fázunk, de a teljes fűtést még nem akarjuk elindítani, vagy a gyerekek szobájában szeretnénk kicsit meleget csinálni, ideális választás lehet, ha a légkondicionálót használjuk.

A klímaberendezések a hőszivattyú elv alapján fűtenek, amely azt jelenti, hogy az elektromos energiát nem a hő előállítására, hanem a hő szállítására használják fel, így a bevitt energiának a többszöröse kapható meg melegként. És a családi kasszában évente több tízezer forint maradhat az eddig kifizetett fűtésköltségből.

Életmentő tisztítás, évente kétszer

A kettős funkciójú klímáknál nagyon fontos, hogy ne csak a nyári, de az őszi hónapokban is végeztessük el szakemberrel a szezonális klímatisztítást, mert az egészséges légáramlást fűtéskor is szükséges biztosítani.

A megfelelő tisztítást indokolja, hogy a használat során a szűrők elpiszkolódnak, a nagy mennyiségű levegő áramoltatásával a levegőben lévő szennyeződések – úgy, mint például por, atkák, penészgomba spórák – nem csak a szűrőkön, hanem a belső felületeken is lerakódhatnak. Ezek a lerakódások egyrészt akadályozzák a berendezés optimális működését, így csökken a hatékonyság, miközben nő a villanyszámla.


Másrészt a készülék belsejében a párás, nedves környezet kedvez a különböző mikroorganizmusok, a penészgombák, baktériumok megtelepedésének, elszaporodásának. A nem megfelelően tisztított készülékből mindezek a szoba levegőjébe kerülhetnek. 

„Ez amellett, hogy kellemetlen szagot áraszthatnak, allergiás tüneteket, nyálkahártya-irritációt, köhögést, súlyosabb esetben legionella fertőzést, tüdőgyulladást is okozhatnak. Ezek a nemkívánatos hatások, kerülhetőek el az évi kétszeri, szakértő által végzett tisztítással” – mondta Váradi György.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Veszélyes vakáció

2026. június 24.

A fiúk kicsi korban kétszer, serdülõkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok.

A gyerekeket sajnos éppúgy érheti végzetes baleset, mint a felnõtteket, a sérültek 1,5-2 százaléka nem éli túl a traumát. A baleseti halálozás az 1-4 éves korosztályban a legnagyobb, a tragédiák majdnem 60 százaléka pedig fej- és nyaksérülések következménye.

A legtöbb sérülés tavasszal, az iskolaév végén, illetve nyáron és kora õsszel következik be. Ez a jó idõvel éppúgy összefügg, mint a szünidõ- adta szabadsággal. A gyerekek, különösen a 3 éven aluliak, legtöbbször otthon szenvednek balesetet. A második legveszélyesebb hely a gyerekek számára az utca, beleértve a játszótereket, a sportpályákat és az ilyen helyeken ûzött sportokat, mint a kerékpározás, a görkorcsolyázás. A közlekedési balesetek száma relatíve kevés, de általában súlyos sérülésekkel jár.

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.