Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A leggyakoribb fogmosási hibák

Érdekességek2020. augusztus 14.

„Fogmosás, ugyan már!” – legyintenek sokan. Egyszerű az, mint az egyszeregy, nem lehet elrontani. Pedig igenis el lehet, ráadásul számtalan tévhit kering azzal kapcsolatban, hogy naponta hányszor kell fogat mosni, mennyi idővel étkezés után, vagy hogy a rágózás kiváltja-e a fogtisztítást. Éppen ezért néztük meg, hogy mik azok a leggyakoribb fogmosási hibák, amiket sokan elkövetnek, mert így te is leellenőrizheted, hogy mindent jól csinálsz-e.

Fotó: gettyimages.com1. hiba: túl gyakori fogmosás

Igen, a fogtisztítás fontos, de mint minden mást, ezt is túlzásba lehet vinni. Azt is mondhatjuk, hogy ez a tipikus esete a több nem feltétlenül jobb elvnek, ugyanis a túl gyakori fogmosás nem hogy nem használ, de egyenesen káros is lehet. Hogy miért? Azért, mert a napi négy-öt alkalom károsíthatja az ínyt, és a fogzománcot is elvékonyítja. Azaz amivel használni szeretnél, azzal tulajdonképpen ártasz magadnak.

Mindehhez persze hozzátartozik, hogy még ma is sokszor hallani, hogy minden étkezés után mossunk fogat. Ezek után képzeld el, hogy valaki ötször eszik egy nap, ami öt fogmosást jelent. Ráadásul úgy, hogy az illető ki sem várja azt a 30 percet, aminek az étkezés és a fogmosás között el kellene telnie, hiszen egyszerűen nincs rá ideje. A legideálisabb, ha 2-3-szor tisztítod meg a fogaidat egy nap, a többi étkezés után pedig jöhet a rágó.

Apropó! A rágó ugyan nem helyettesíti a fogmosást, de ha például nincs alkalmad a fogak tisztítására, akkor jó helyettesítő lehet. És nem, nem szedi ki a fogtömést, ha az jól lett elkészítve.

2. hiba: csak a fogakra koncentrálunk

A fogak persze fontosak, de a megfelelő szájápolásnak a fogközök tisztítása, illetve a lepedék nyelvről való eltávolítása is lényeges része. Erről sokan megfeledkeznek, miközben a fogközökben, ha nem fordítunk figyelmet rájuk, könnyen megtelepszik a plakk, ami idővel fogkővé alakul. Azt pedig, hogy a fogkő milyen további problémákat tud okozni, nem kell ecsetelni – ínyvérzés, gyulladás, hogy csak a legismertebb következményeket említsük.

Éppen ezért napi egyszeri fogselymezést is iktass be a rutinodba, illetve a nagyobb fogközökben használj fogköztisztító kefét! A nyelv tisztítását se hagyd ki, ami azért szükséges, mert a rajta található lepedékben is rengeteg baktérium képes megtelepedni. Ezenkívül az íny finoman történő átmasszírozása is hasznos lehet, amit a fogkefével könnyen megtehetsz.


A fotó illuszráció: pixabay.com3. hiba: elcsalunk a fogmosási időből

A leggyakoribb fogmosási hibák között – nem meglepő módon – a ráfordított idő, pontosabban annak a rövidsége is szerepel. Igen, sokszor sietünk, mert késésben vagyunk, este pedig túlságosan fáradtak vagyunk hozzá, de ha nem szánjuk rá azt a 2-3 percet, akkor csak félmunkát végzünk. Ami a fogak esetében igen drasztikus következményeket jelenthet, egészen pontosan azt, hogy elveszítjük őket. Gondolj arra, hogy sokkal több időt szánsz lényegtelen dolgokra, így összehasonlítva pedig tényleg nem sok az a pár perc.

4. hiba: nem megfelelő a fogkefe, ami ráadásul ritkán kerül cserére

Tény, hogy nem nehéz rossz fogkefét venni. A drogériák polcai ugyanis tele vannak nagyobb fejű és kemény sörtéjű fogkefékkel, bár az, hogy miért, rejtély. Ráadásul ezek sokszor nem is olcsóbbak, mint a kis fejjel rendelkező, puha sörtéjű társaik, vagy csak egy kicsivel kell többet költeni rájuk. És hogy mi a baj a fent említett fogkefékkel. Először is a kemény sörték felsértik az ínyt, és a fogzománc kopását is okozhatják. Másodszor el sem férnek az ember szájában, nehéz őket irányítani, így nagyobb terület marad ki a tisztításból.

Az is unásig ismételt már, hogy 3 havonta le kell cserélni a fogkefét, de azért nem árt újra és újra emlékeztetni rá. Az elhasznált, összevissza álló sörtékkel ugyanis nem lesz hatékony a fogmosás.

5. pont: egyéb fogmosási hibák

A leggyakoribb fogmosási hibák között említhetjük még, hogy sokan kihagyják a fogak belső felszínét, de a nem megfelelő technika is sokat árthat. Vannak, akik nevetnek a Bass-módszer leírásán, mert úgy gondolják, hogy ők profik ebben. Az igazság viszont az, hogy kis korban sokan nem sajátítják el a jó technikát, aminek idővel a fogakon átható jelei is lesznek.

Összegzésképpen: az alapos szájhigiénia a fogtisztítással kezdődik, ezért is fontos a fogmosási hibák elkerülése, illetve javítása.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

5 okos tipp a látás javítására

2025. szeptember 05.

A modern életmód egyre nagyobb kihívás elé állítja a szemeket. Képernyők, UV-sugárzás, stressz és helytelen táplálkozás mind közreműködnek abban, hogy látásunk fokozatosan romolhat. A jó hír az, hogy egyszerű, mindennapi szokások kialakításával sokat lehet tenni a szem egészségéért és látás megőrzéséért. Az alábbiakban az Alensa javasol 5 tippet, mire érdemes figyelni.

1. Tudatos étkezés – a szem támogatása belülről

A megfelelő táplálkozás kulcsfontosságú szerepet játszik a szem egészségének megőrzésében. Kutatások bebizonyítják, hogy bizonyos tápanyagok közvetlenül befolyásolják látásunk minőségét és a szemmel kapcsolatos betegségek kialakulásának kockázatát. Az Amerikai National Eye Institute által végzett AREDS és AREDS2 tanulmányok kimutatták, hogy a lutein, zeaxantin és omega-3 zsírsavak pótlása jelentősen csökkentheti az időskori makuladegeneráció előrehaladását. A napi étrend kiegészítése 10 mg luteinnel és 2 mg zeaxantinnal jótékony hatással van a szem sárgafoltjának egészségére. Ezek a természetes antioxidánsok főként zöld levelű zöldségekben, tojásban és kukoricában találhatók meg nagy mennyiségben. Az omega-3 zsírsavak hiánya szorosan összefügg a száraz szem szindrómával, ami nemcsak kellemetlen tüneteket okoz, hanem elhomályosíthatja a látást is. A halak, diófélék és lenmagok rendszeres fogyasztása segíthet megelőzni ezt a problémát. Az A-vitamin gazdag ételek, mint a répa, édesburgonya és spenót szintén elengedhetetlenek a jó látáshoz, mivel közvetlenül részt vesznek a látási folyamatokban.

2. A 20-20-20 szabály alkalmazása a digitális szemfáradtság ellen

A digitális korszak egyik legnagyobb veszélye a szemek számára a folyamatos képernyőhasználat. Az American Optometric Association jelentése szerint a napi több mint 2 órányi képernyőhasználat már jelentős szemfáradtságot okozhat, és a felnőttek közel 60%-át érinti a Computer Vision Syndrome (CVS). A 20-20-20 szabály egyszerű, mégis rendkívül hatékony módszer a digitális szemfáradtság megelőzésére. A szabály lényege: minden 20 perc képernyőnézés után 20 másodpercig egy 20 láb (körülbelül 6 méter) távolságra lévő pontra kell nézni. Ez a gyakorlat segít relaxálni a szemizmokat és csökkenti a fókuszálási fáradtságot. A kutatások azt is kimutatták, hogy képernyőt néző emberek 66%-kal kevesebbet pislognak, ami száraz szemhez és homályos látáshoz vezet. Tudatos pislogással és rendszeres szünetek tartásával jelentősen javítható a szemek komfortérzete. Érdemes továbbá beállítani a képernyő fényerejét és kontrasztját a környezeti fényhez, valamint kékfény-szűrő szemüveget vagy szoftvert használni, különösen este.

A kezeletlen magas vérnyomás leggyakoribb szövődményei

2025. szeptember 04.

Szív

Amikor a szív kisebb erei elmeszesednek, majd be is szűkülnek, a szív vér- és tápanyagellátása nyilván romlani fog. Erre a folyamatnak számos tünet lehet a következménye, amelyek eleinte meglehetősen általánosak, mint például a fáradékonyság, a nehézlégzés. Idővel azonban, kezeletlen szívelégtelenség esetén a szív teljesítőképessége tovább romlik, és erősebb tünetek jelentkeznek. Már kisebb terhelést is nehezebben visel a beteg, álmatlanság, lábdagadás, gyakori éjszakai vizelés jelentkezik. Súlyos problémára utalhat, ha az ajkak és a körmök lilás színűek lesznek – ezt a stádiumot nem szabad megvárni, már az első, kisebb tünetekkel orvoshoz kell fordulni, hogy minél korábban kezelhető legyen a betegség.
A szív koszorúereinek elmeszesedése miatt a beszűkült erek kevesebb oxigént képesek átereszteni, így időről-időre szorító mellkasi fájdalom léphet fel, amit angina pectorisnak neveznek. Mindenképpen azonnali orvosi ellátást igényel, már csak azért is, hogy kiderüljön, nem szívinfarktus áll-e a háttérben. Ez utóbbi ugyanis szintén kialakulhat a magas vérnyomás talaján, ha a szívben elzáródik egy koszorúér. A szívinfarktus ijesztő tünetekkel jelentkezik, mint mellkasi fájdalom, nehézlégzés, verejtékezés, félelemérzés. Ha ezt tapasztaljuk, azonnal mentőt kell hívni!

Agy

Ha az agyban egy nagyobb ütőeret vérrög zár el, az érintett terület működésképtelenné válik, ezt hívják agyi infarktusnak. A tünetek legtöbbször hirtelen jelentkeznek és az adott terület funkciójától függenek. Felléphet többek közt beszédzavar, látászavar, végtagbénulás, a száj félrehúzódása. Az agyvérzés, vagy szélütés tünetei – a magas vérnyomással szemben – szintén nagyon feltűnőek. Erős, hirtelen megjelenő fejgörcs, hányinger, hányás, eszméletvesztés és féloldali bénulás, amely érintheti a végtagokat és az arcizmokat is. Az agyvérzés bizonyítottan a magas vérnyomás talaján alakul ki.
Nem ennyire látványos és akut az agyi érelmeszesedés folyamata, ami kezdetben nem okoz tünetet. Később is csak kisebb feledékenység hívhatja fel a figyelmet az agy kis ereinek meszesedésére. Ezen erek falán plakk rakódik le, ami miatt egyre csökken az átmérőjük, vagyis egyre kevesebb vért és tápanyagot tudnak az agy szöveteibe juttatni. Emiatt lassan elhalnak a szövetek, és emiatt egyre feltűnőbb a memóriaromlás. A folyamat előrehaladottabb stádiumaiban már komoly koncentrációcsökkenés, szellemi hanyatlás következik be, végső soron az egész személyiség megváltozhat – visszafordíthatatlanul. Ezen jelenség maga az ún. vaszkuláris – vagyis szív-érrendszeri eredetű – demencia.

Mi történik a szívvel és más szervekkel, ha évekig magas a vérnyomás?

2025. szeptember 04.

A magas vérnyomással kapcsolatban még mindig él az a tévhit, hogy mivel jellemzően nem okoz tünetet, nem is igényel kezelést. Holott, ha kezeletlenül marad, az évek, évtizedek alatt komoly rombolást képes véghez vinni az szívben és más szervekben a „csendes gyilkos”. Dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont – Prima Medica kardiológusa ezeket következményeket vette sorra.  

Miért kell kezelni a magas vérnyomást?

A kezeletlen magas vérnyomást nem véletlenül nevezik csendes gyilkosnak, ugyanis bár nem okoz fájdalmat vagy másféle szenvedést, de alattomosan nagy pusztítást okoz a szervezetben. Évek alatt súlyos érelmeszesedéshez vezethet például a szívizomzatban, az agyban, a vesében, a szem ütőereiben. Ennek következtében pedig jelentősen megnőhet az infarktus, a stroke, a szívelégtelenség vagy akár a vakság kockázata is.
– Ma már szerencsére egyre többen ismerik a magas vérnyomás kockázatát, ezért néhány otthon mért magas érték kapcsán már orvoshoz fordulnak. Mások sajnos még mindig nem veszik komolyan a betegséget, ezért sem az életmódjukon nem változtatnak, sem adott esetben a gyógyszereket nem tekintik szükségesnek – mondja dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont – Prima Medica kardiológusa. – Holott nem csak az elsőnek evidensen adódó erek és a szív károsodhat a nem kezelt magas vérnyomás miatt, de jelentősen nő akár a demencia, akár a merevedési zavar kockázata is.