Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A legegészségesebb a szűrt kávé

Érdekességek2020. május 25.

A kávé elkészítésének legegészségesebb módját kutatták fel a tudósok: a különböző módszerek és a szívroham, valamint halálozás közti kapcsolat vizsgálata során megállapították, hogy a szűrt kávé a legjobb az egészségnek.

Fotó: pixabay.comEredményeikről a European Journal of Preventive Cardiology című szaklapban, az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) lapjában számoltak be. “Tanulmányunk erős és meggyőző bizonyítékokkal szolgál a kávékészítési módok és a szívrohamok, az élethossz közötti összefüggésekre” – mondta Dag S. Thelle, a svédországi Göteborgi Egyetem tudósa.

A szűretlen – például a török – kávé olyan alkotóelemeket tartalmaz, melyek megnövelik a vér koleszterinszintjét. A filter eltávolítja ezeket és csökkenti a szívrohamok és az idő előtti halálozás kockázatát”.

A kávé világszerte az egyik legnépszerűbb ital és a leggyakrabban használt stimulálószer. Thelle 30 évvel ezelőtt felfedezte, hogy a kávéivás összeköthető összességében a koleszterin és a “rossz”, LDL-koleszterin szintjének emelkedésével olyan mértékben, hogy annak már negatív következményei vannak az egészségre.

Kísérletekkel azonosították a kávé ezért felelős alkotórészeit és megállapították, hogy ezek szűrő segítségével eltávolíthatók. Egy csésze szűretlen kávéban nagyjából 30-szor nagyobb a lipidnövelő anyagok koncentrációja, mint a szűrt kávéban – írja a MedicalXpress.com tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

A szakértő kifejtette: kíváncsiak voltak arra, hogy ez a koleszterinre gyakorolt hatás növeli-e a szívrohamok és a szívbetegségekből eredő halálozások számát. Etikátlan lett volna azonban olyan randomizált vizsgálatot végezni, melyben az emberek kávézását szorítják keretek közé, ehelyett nagy populációt tanulmányoztak és több évtizedes adatgyűjtés után mutatták be most az eredményeket.

Az 1985 és 2003 között végzett kutatásban 508 747, 20 és 79 év közötti egészséges norvég nő és férfi vett részt. Kitöltöttek egy kérdőívet a kávézási szokásaikról. A tudósok adatokat gyűjtöttek azokról a változókról is, melyek befolyásolhatták a kávéfogyasztást és a szívbetegségeket is, ezeket figyelembe vették az elemzés során. Ilyenek voltak a dohányzás, az iskolai végzettség, a testmozgás, a magasság, a testsúly, a vérnyomás és a koleszterinszint.


Fotó: pixabay.comA résztvevőket átlagosan 20 éven át követték figyelemmel. Ez alatt az idő alatt 46 341-en elhunytak, közülük 12 621 haláleset oka szív- és érrendszeri betegség volt. 6202 személlyel szívroham végzett.

Összességében a kávézás nem veszélyes szokás – emelik ki a kutatók. Sőt: a szűrt kávé fogyasztása egészségesebb, mint a kávézás teljes mellőzése.

A szív- és érrendszeri eredetű halálozások esetében megállapították, hogy a szűrt kávé férfiak esetében 12 százalékkal, nők esetében 20 százalékkal csökkentette a halálozás kockázatát a nem kávézókhoz képest. A legalacsonyabb halálozási arány azok között jelentkezett, akik 1-4 csésze szűrt kávét fogyasztottak naponta.

Ez nem magyarázható olyan változókkal, mint a kor, a nem, vagy az életmód, ezért úgy gondoljuk, a megfigyelés valós – mondta el Thelle.

A szakértő kifejtette, hogy a szűretlen kávé nem növelte meg a halálozás kockázatát azokhoz képest, akik nem fogyasztanak kávét. Kivételt a 60 évnél idősebb férfiak képeznek, akik esetében a szűretlen kávé fogyasztása összeköthető a szív- és érrendszeri okokra visszavezethető halálesetek arányának emelkedéséhez.

Thelle hangsúlyozta, hogy ezek csak megfigyelési adatok, de ha közegészségügyi hatóságok a tanácsát kérdeznék, azt mondaná: “Azoknak, akik tudják, hogy magas a koleszterinszintjük és tenni akarnak ez ellen, azt tanácsolnám, tartózkodjanak a szűretlen kávétól, ide tartozik a dugattyús kávékészítés is (french press). Mindenki másnak azt tanácsolnám, tiszta lelkiismerettel igya a kávéját és váltson szűrtre”.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Miért nem jár modern protézis a magyar amputáltaknak?

2026. október 06.

Eljött az idő, hogy a magyar művégtag-ellátás is belépjen a 21. századba!

Magyarországon évente több ezer ember szenved el végtagvesztést, ám a hazai ellátórendszerben tapasztalható hiányosságok miatt sokan nem jutnak hozzá a modern protézisekhez. A szakértő jelentős szemléletváltást sürget, a cél, hogy a páciensek az életminőség helyreállításának kulcsaként tekinthessenek a modern művégtagokra.



Egy tizenkét országot vizsgáló tavaly közzétett kutatás adatai szerint a boka feletti amputációk száma ma Magyarországon lakosságarányosan a háromszorosa a nyugat-európai átlagnak és az évente végzett amputációk számát tekintve Magyarország az európai lista élén áll. Az érintettek azonban sokszor csak gyenge minőségű eszközökhöz jutnak hozzá, ennek oka a tájékozatlanság mellett a rugalmatlan finanszírozási rendszer, a futószalagszerű gyártás és a szakértelem hiánya.

„Míg a közvélekedés sokszor csak egy élettelen műanyag eszközként tekint a protézisre, a valóságban a modern orvostechnika már a csúcskategóriás mikroprocesszoroknál és karbonvázaknál tart” – hangsúlyozza a piacvezető Reha-Corpus Kft. tulajdonosa és szakmai vezetője.

Kiemelte azt is, hogy a hazai támogatási rendszer sok esetben fix összegeket határoz meg egy-egy kategóriára, nem veszi figyelembe a páciens életkorát vagy aktivitási szintjét.

„Így előfordulhat, hogy egy 30 éves aktív fiatal és egy 70 éves nyugdíjas ugyanazt az alapszintű eszközt kapja, mert a gyártóknak ugyanabból a keretből kell gazdálkodniuk. Ezzel szemben például Szlovákiában is, egyedi, aktivitásalapú finanszírozás működik.”

Cukorbetegség a digitális korban

2026. október 06.



Eszközkalauz a Semmelweis oktatóvideójában

A cukorbetegek számára egyre több modern eszköz áll rendelkezésre az inzulin pótlására az okostollaktól kezdve az inzulinpumpán át az előretöltött penig. A Semmelweis Egyetem legújabb oktatóvideója a diabétesszel élőknek és hozzátartozóiknak nyújt hasznos segítséget ezek használatához. A kisfilmből többek között az is kiderül, milyen tünetekkel kell orvoshoz menni.

A cukorbetegség (diabétesz) egy anyagcsere-betegség, amikor a hasnyálmirigy nem termel elég inzulint, vagy a szervezet nem hasznosítja azt megfelelően, ezért a cukor nem jut el a sejtekhez, a véráramban halmozódik fel és ezzel megemeli a vércukorszintet. Az 1-es típusú diabétesz során a szervezet saját immunrendszere támadja meg és pusztítja el az inzulintermelő sejteket. Jellemző tünetei közé tartozik a fokozott szomjúság, a gyakori vizelés, fáradtság, fogyás és a lassú sebgyógyulás.


A 2-es típusú cukorbetegséget szerzett diabétesznek hívjuk, amely – más tényezők mellett – az életmód következtében is kialakulhat. Nem mindig van típusos tünete, gyakran véletlenszerűen derül ki akár egy rutin vérvétel során, de az is előfordulhat, hogy már csak a szövődmények kapcsán fedezik fel


– mondja dr. Ferencz Viktória, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika adjunktusa.

Inzulinadás esetén a cél a szervezet hiányzó inzulintermelésének pótlása a vércukorszint normalizálásához. Kisfilmünkben azt mutatjuk be, milyen módozatai vannak az inzulin beadásának, és arra is választ kaphatnak az érintettek, hogy mely esetekben érdemes orvoshoz fordulniuk.

Már nem elég a hűtve szállítás: ezért lett kritikus a hőmérséklet a gyógyszerlogisztikában

2026. október 05.

Az elmúlt 10-20 évben alapjaiban változott meg a gyógyszerek szállítása. A korábban jellemzően helyi, kézi és utólagosan ellenőrzött folyamatokat ma globális, digitalizált és szigorúan szabályozott ellátási láncok váltották fel. Az STI Hungary gyógyszerlogisztikai szakértői szerint ennek egyik legfontosabb oka, hogy időközben maga a szállítandó termék jelentősen megváltozott: egyre több olyan biológiai, sejt- és génterápiás, illetve fehérjealapú készítmény kerül forgalomba, amelynek minőségét már egy kisebb vagy rövid ideig tartó hőmérsékleti eltérés is veszélyeztetheti.

Pár évtizeddel ezelőtt a gyógyszerlogisztika jóval kevésbé volt digitalizált és szabályozott, mint napjainkban. A gyógyszerek jelentős része helyi vagy regionális gyártásból került a piacokra, a kommunikáció lassabb volt, a készleteket sok esetben fizikai leltárakkal kezelték, a hőmérsékletet pedig gyakran csak utólag, a szállítmány megérkezésekor ellenőrizték. A gyógyszeripari „cold chain”, vagyis hűtött ellátási lánc a kilencvenes évektől kezdett egyre fontosabbá válni, elsősorban az inzulinok, vérkészítmények és oltóanyagok miatt.

Mára azonban nemcsak a logisztikai folyamatok lettek összetettebbek, hanem maguk a gyógyszerek is. A biológiai gyógyszerek, oltóanyagok, sejt- és génterápiás készítmények, valamint a különböző speciális fehérjealapú termékek egyre nagyobb szerepet töltenek be a gyógyszerpiacon. Ezeknek a készítményeknek sokkal érzékenyebb és összetettebb lehet a stabilitása, mint a hagyományos, szobahőmérsékleten stabil kis molekulájú gyógyszereké.

„Ma már nem egyszerűen arról beszélünk, hogy egy gyógyszert hűtve kell-e szállítani. A kérdés az, hogy a teljes ellátási lánc során pontosan milyen hőmérsékleten, mennyi ideig és milyen körülmények között volt a készítmény” – mondta Csipes Péter, az STI Hungary Kft ügyvezető igazgatója.