Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A Látás Világnapja

Érdekességek2025. november 06.

Világszerte minden második ember olyan látásproblémával küzd, amely megelőzhető. A látás világnapja alkalmából az Alensa Optika sokkoló tényeket tár fel, és bemutatja azokat az egyszerű lépéseket, amelyekkel ma elkezdhetjük megvédeni látásunkat. Mert ami ma egy apró változtatás, holnap akár az életünket is megváltoztathatja.

Fotó: vecstock | freepikRiasztó statisztikák: a látásproblémák világszerte növekednek

A WHO legfrissebb adatai szerint világszerte több mint 2,2 milliárd ember szenved valamilyen látáskárosodásban, miközben ezek felének megelőzhető vagy kezelhető lett volna megfelelő időben történő beavatkozással. Magyarországon különösen aggasztó, hogy a felnőtt lakosság több mint fele használ valamilyen korrekciós eszközt, szemüveget vagy kontaktlencsét, ami azt mutatja, hogy a látásproblémák hazánkban is igen elterjedtek. Az Alensa Optika szakértői szerint a helyzet sürgős cselekvést igényel: az emberek 80%-a ugyanis csak akkor megy szemvizsgálatra, ha már problémát tapasztal, holott a korai felismerés 20-30%-kal növeli a sikeres kezelés esélyét. „A látás világnapja alkalmat ad arra, hogy felhívjuk a figyelmet: sok esetben egyszerű, mindennapi változtatásokkal sokat tehetünk szemünk egészségéért” – hangsúlyozza Boros Mária optometrista, az Alensa szakértője.

Globális látás válság, meghökkentő adatok

WHO 2023-as jelentése szerint 1 milliárd látásproblémát érintő eset megelőzhető vagy kezelhető lenne megfelelő ellátással . A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a globális refrakciós korrekció (például szemüveghasználat) csupán 65,8%-os szinten áll, ami messze elmarad az egészségügyi célkitűzésektől. A digitalizáció új kihívásokat is hozott, egy példa: az ománi egyetemisták 73,7%-ánál mutathatók ki a számítógépes látási szindróma tünetei, ami a képernyő előtt töltött idő növekvő egészségügyi következményeire világít rá. A jövő sem kecsegtet jobbra: szakértői előrejelzések szerint 2050-re 740 millió gyermeket és serdülőt fog érinteni a rövidlátás, ami generációs szintű egészségügyi válságot vetít előre.


Itthon sem jó a helyzet

A digitális korszak újabb kihívások elé állítja a látás egészségét: a digitális eszközök átlagos napi használata már 7-10 óra, ami jelentősen hozzájárul a digitális szemfáradtság kialakulásához. A rövidlátás világszerte rohamosan növekszik – a Brien Holden Vision Institute becslései szerint 2050-re az emberek fele lesz rövidlátó. Magyarországon évente csak a lakosság 35-40%-a megy el szemészeti szűrésre, holott a szakértők 1-2 évenkénti vizsgálatot javasolnak. Különösen aggasztó, hogy a gyermekek 30%-ának van valamilyen látásproblémája, amely gyakran észrevétlen marad az iskolában, pedig a korai beavatkozás kulcsfontosságú lenne. A 40 év felettiek több mint 60%-a tapasztal presbyopiát, azaz öregszeműséget, ami olvasási nehézségeket okoz, és jelentősen befolyásolja az életminőséget.

Egyszerű változtatások a jobb látásért

A Látás Világnapja alkalmából az Alensa Optika praktikus tanácsokat oszt meg, amelyekkel mindenki javíthatja szeme egészségét. Elsődleges fontosságú a rendszeres szemvizsgálat, még akkor is, ha nincs panaszunk – ez ugyanis lehetővé teszi a problémák korai felismerését. UV-védő napszemüveg viselése egész évben elengedhetetlen, mivel a káros sugárzás télen és felhős időben is jelen van. A megfelelő világítás biztosítása olvasáshoz és munkához, valamint a szembarát táplálkozás – A-, C-, E-vitaminban és omega-3 zsírsavakban gazdag ételek fogyasztása – szintén kulcsfontosságú. A kontaktlencsék és szemüvegek megfelelő tisztántartása, a rendszeres mozgás, a dohányzás kerülése, valamint a gyerekek szemvédelmének megtanítása mind hozzájárulnak a hosszú távú szem egészséghez.

Az Alensa Optika elkötelezettsége a szemegészség népszerűsítéséért

Magyarországon évente mintegy 1,5 millió szemészeti szakrendelést végeznek, de ezeknek jelentős része már fennálló problémák kezelése miatt történik. Évente átlagosan 210-225 ezer pácienst vizsgálnak az ambulanciákon. Az szemészeti osztályokra felvett betegek száma 6-7 ezer körül mozog, míg az elvégzett szemészeti műtétek száma évente átlagosan 7-8 ezer. A megelőzés fontosságát alátámasztja az is, hogy a korai felismerés akár 90%-kal csökkentheti bizonyos szembetegségek, például a zöldhályog vagy a makuladegeneráció súlyosbodásának esélyét. Ezért az Alensa Optika mindenkit arra biztat: ne várjunk a tünetekre.

„Napi munkám során azt tapasztalom, hogy az emberek többsége csak akkor fordul szakemberhez, amikor már komoly panaszai vannak. Pedig a látás olyan kincsünk, amit nem szabad elveszítenünk. A digitális világ kihívásai mellett – amikor gyerekeink már óvodás korban tableteznek, felnőttek pedig reggeltől estig képernyők előtt dolgoznak – különösen fontos a tudatos szemvédelem. Az Alensa Optikában azt valljuk, hogy a megelőzés mindig jobb, mint a kezelés. Egyszerű szabályokkal, mint a rendszeres szünet tartása, megfelelő világítás használata, vagy az évenkénti szemvizsgálat, évtizedekkel meghosszabbíthatjuk szemünk egészséges működését. A látás világnapja remek alkalom arra, hogy elgondolkodjunk: mit teszünk ma azért, hogy holnap is élesen lássunk?” – hangsúlyozza Boros Mária optometrista, az Alensa szakértője.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Milyen idegrendszeri tüneteknél javasolt EMG vizsgálat?

2026. április 15.

Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri, és az ENG-vel (elektroneurográfia) együtt alkalmazzák a perifériás idegrendszer: idegek, az ideg-izom kapcsolat és az izomszövet betegségeinek diagnosztizálására. Éppen ezért sokszor ez a vizsgálat szükséges az olyan jellegű panaszok okának kiderítéséhez, mint az izomgyengeség, izomgörcsök, izomsorvadás. Dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa mutatja be az eljárást.

Mit vizsgál az EMG?

Az ENG és az EMG vizsgálatok az idegrendszer környéki vagy más néven perifériás részének vizsgálatára alkalmasak, tehát a központi idegrendszer problémái ezekkel az eljárásokkal nem felderíthetők.

– Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a perifériás idegek működésének mérésére szolgál. A módszer lényege, hogy enyhe elektromos impulzusokat adnak az idegnek, és az izom felett a  bőrre helyezett elektródán keresztül rögzítik a válaszreakciót, a vizsgálatot elsősorban a végtagokon végzik.

– Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri fel, miközben egy vékony tűelektródát vezetnek az izomba a nyugalmi, valamint akaratlagos izommunka alatti elektromos tevékenység rögzítésére. Az eljárással tehát az izmok és az őket irányító idegek működése vizsgálható. Azt méri, hogy az izmok milyen elektromos aktivitást produkálnak nyugalomban és összehúzódáskor.

A gyerekek háromnegyedének van valamilyen harapási rendellenessége

2026. április 15.

Miközben a fogszuvasodás előfordulása évtizedek óta csökkenő tendenciát mutat Európában, egy kevésbé ismert, ám annál súlyosabb jelenség robbanásszerű növekedésnek indult. A harapási rendellenességek aránya ma már eléri a 65-75 százalékot a gyermekek és fiatalok körében, és bár minden második vagy harmadik gyermek érintett, a szülők és az egészségügyi rendszer jelentős része mégsem fordít elegendő figyelmet a problémára. A felismerés így gyakran éveket késik, miközben a szakértők szerint az eltérések nagy része már 6-8 éves korban észlelhető lenne, és korai kezeléssel elkerülhetők lennének a későbbi, akár élethosszig tartó egészségkárosodások.

Habár a szülők számára gyakran tűnik úgy, hogy egyre többet „szájalnak” a gyerekek, valójában érdekes tendenciát figyelhetünk meg a mai ember arcszerkezetében: a modern állkapocs átlagosan 30-40%-kal kisebb, mint őseinké volt 300 évvel ezelőtt. A modern életmód – a puha ételek térnyerése és a csökkent rágásterhelés, a szoptatás időtartamának rövidülése, vagy éppen a tartós cumihasználat – olyan fejlődési irányba tolta el a fogívek és az állkapocs fejlődését, amelynek következményei messze túlmutatnak az esztétikai kérdéseken. A probléma gyökerét jól szemlélteti, hogy még Európában a gyerekek 75%-a küzd valamilyen harapási rendellenességgel, ez a természetes táplálkozást folytató őslakos közösségekben csupán 5-15%-ra tehető.

Teljes életet élni

2026. április 14.

Rózsa Melinda a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Gyógyszertári Asszisztensi Szakmai Tagozat vezetőjeként azon fáradozik, hogy a gyógyszerészi és a szakdolgozói kamarával egyetértésben megfelelő felkészültségű, szemléletű, gondolkodású (szak)asszisztens álljon a betegek szolgálatára.

Az egészség az emberi élet egyik legnagyobb, legsokoldalúbb és talán legkönnyebben törékennyé váló értéke. Sokszor csak akkor érzékelhető, hogy milyen hatalmas jelentősége van, amikor veszélybe kerül, vagy elveszik belőle egy apró darab. Az egészséget nem elég passzívan remélni; folyamatos odafigyelést, gondoskodást és tudatos döntéseket igényel.

Ennek érdekében viszont nagyon fontos, hogy az emberek hozzáférjenek olyan hiteles információkhoz, amelyek segítik őket abban, hogy felismerjék saját felelősségüket az egészségük alakításában.