Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A krónikus hörghurut COPD tünete is lehet

Érdekességek2020. február 09.

Fotó: 123rf.com

Megfázás, vagy influenza szövődményeként is jelentkezhet az elhúzódó köhögéssel járó hörghurut. Ha a betegség tünetei évente visszatérően, átlagosan három hónapon át jelentkeznek, a tüneti kezelés mellett javasolt a háttérben álló okokat is felderíteni.

Megfázástól hörghurutig
Gyakori jelenség, hogy a megfázás, vagy influenza első tüneteit követő 2-3 nap múlva először száraz, majd később produktív, köpetürítéssel járó köhögés jelentkezik. Az akut hörghurut tünetei 2-3 héten keresztül is megmaradhatnak, de előfordulhat ennél hosszabb gyógyulási idő is – magyarázza dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa. Ha a betegnek egyéb panasza nincs, az ágynyugalom és bő folyadékfogyasztás mellett ilyen esetben csak tüneti kezelést javaslunk, ami többnyire nappalra köptető, és ha nagyon szükséges, éjszakára köhögés csillapító szedését jelenti.

Jellegzetes tünetek
Az akut bronchitisz okozhat enyhe hőemelkedést, de legjellemzőbb tünete a produktív köhögés. A betegek fáradtságról panaszkodnak, légszomj, mellkasi szorító érzés jelentkezhet, ritkán légzésnél sípoló hang hallható.

Fertőzések melegágya
A krónikus hörghurut, vagy bronchitisz tünetei hasonlóak, a betegség akut formájától abban különbözik, hogy a tünetek évente visszatérően, legalább három hónapig tartósan fennállnak. A betegség rendszerint szövődménnyel is jár, a tüdőkben folyamatosan jelenlévő, lerakódott váladék ugyanis további bakteriális fertőzésekhez biztosít kedvező körülményeket. A krónikus hörghurut emellett a krónikus obstruktív légúti betegség, a COPD egyik típusa is. Erről a betegségről tudjuk, hogy habár jelenleg nem gyógyítható, de kezelhető. Idejében felismerve az állapotromlás lelassítható, a betegek életminősége jelentősen javítható – hívja fel a figyelmet a Tüdőközpont orvosa.


Mikor forduljon orvoshoz?
Dr. Potecz Györgyi ezért fontosnak tartja felhívni az érintettek figyelmét, hogy semmiképpen se vegyék félvállról, ha hosszabb ideje fennálló köhögéssel küzdenek. – A bronchitisz tünetei hasonlíthatnak több más tüdő, vagy hörgő betegséghez, mint például az asztma, tüdőgyulladás tüneteihez, okozhatja allergia, de az elhúzódó köhögés tüdőrák kezdeti jele is lehet. A panaszok összefügghetnek krónikus arcüreggyulladással, vagy reflux betegséggel is – sorolja a doktornő. A mielőbbi orvosi kivizsgálás tehát nagyon fontos, de semmiképpen sem halasztható, ha magas láz társul a köhögés mellé, erős légszomj, vagy véres köpet is jelentkezik.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Miért nem jár modern protézis a magyar amputáltaknak?

2026. október 06.

Eljött az idő, hogy a magyar művégtag-ellátás is belépjen a 21. századba!

Magyarországon évente több ezer ember szenved el végtagvesztést, ám a hazai ellátórendszerben tapasztalható hiányosságok miatt sokan nem jutnak hozzá a modern protézisekhez. A szakértő jelentős szemléletváltást sürget, a cél, hogy a páciensek az életminőség helyreállításának kulcsaként tekinthessenek a modern művégtagokra.



Egy tizenkét országot vizsgáló tavaly közzétett kutatás adatai szerint a boka feletti amputációk száma ma Magyarországon lakosságarányosan a háromszorosa a nyugat-európai átlagnak és az évente végzett amputációk számát tekintve Magyarország az európai lista élén áll. Az érintettek azonban sokszor csak gyenge minőségű eszközökhöz jutnak hozzá, ennek oka a tájékozatlanság mellett a rugalmatlan finanszírozási rendszer, a futószalagszerű gyártás és a szakértelem hiánya.

„Míg a közvélekedés sokszor csak egy élettelen műanyag eszközként tekint a protézisre, a valóságban a modern orvostechnika már a csúcskategóriás mikroprocesszoroknál és karbonvázaknál tart” – hangsúlyozza a piacvezető Reha-Corpus Kft. tulajdonosa és szakmai vezetője.

Kiemelte azt is, hogy a hazai támogatási rendszer sok esetben fix összegeket határoz meg egy-egy kategóriára, nem veszi figyelembe a páciens életkorát vagy aktivitási szintjét.

„Így előfordulhat, hogy egy 30 éves aktív fiatal és egy 70 éves nyugdíjas ugyanazt az alapszintű eszközt kapja, mert a gyártóknak ugyanabból a keretből kell gazdálkodniuk. Ezzel szemben például Szlovákiában is, egyedi, aktivitásalapú finanszírozás működik.”

Cukorbetegség a digitális korban

2026. október 06.



Eszközkalauz a Semmelweis oktatóvideójában

A cukorbetegek számára egyre több modern eszköz áll rendelkezésre az inzulin pótlására az okostollaktól kezdve az inzulinpumpán át az előretöltött penig. A Semmelweis Egyetem legújabb oktatóvideója a diabétesszel élőknek és hozzátartozóiknak nyújt hasznos segítséget ezek használatához. A kisfilmből többek között az is kiderül, milyen tünetekkel kell orvoshoz menni.

A cukorbetegség (diabétesz) egy anyagcsere-betegség, amikor a hasnyálmirigy nem termel elég inzulint, vagy a szervezet nem hasznosítja azt megfelelően, ezért a cukor nem jut el a sejtekhez, a véráramban halmozódik fel és ezzel megemeli a vércukorszintet. Az 1-es típusú diabétesz során a szervezet saját immunrendszere támadja meg és pusztítja el az inzulintermelő sejteket. Jellemző tünetei közé tartozik a fokozott szomjúság, a gyakori vizelés, fáradtság, fogyás és a lassú sebgyógyulás.


A 2-es típusú cukorbetegséget szerzett diabétesznek hívjuk, amely – más tényezők mellett – az életmód következtében is kialakulhat. Nem mindig van típusos tünete, gyakran véletlenszerűen derül ki akár egy rutin vérvétel során, de az is előfordulhat, hogy már csak a szövődmények kapcsán fedezik fel


– mondja dr. Ferencz Viktória, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika adjunktusa.

Inzulinadás esetén a cél a szervezet hiányzó inzulintermelésének pótlása a vércukorszint normalizálásához. Kisfilmünkben azt mutatjuk be, milyen módozatai vannak az inzulin beadásának, és arra is választ kaphatnak az érintettek, hogy mely esetekben érdemes orvoshoz fordulniuk.

Már nem elég a hűtve szállítás: ezért lett kritikus a hőmérséklet a gyógyszerlogisztikában

2026. október 05.

Az elmúlt 10-20 évben alapjaiban változott meg a gyógyszerek szállítása. A korábban jellemzően helyi, kézi és utólagosan ellenőrzött folyamatokat ma globális, digitalizált és szigorúan szabályozott ellátási láncok váltották fel. Az STI Hungary gyógyszerlogisztikai szakértői szerint ennek egyik legfontosabb oka, hogy időközben maga a szállítandó termék jelentősen megváltozott: egyre több olyan biológiai, sejt- és génterápiás, illetve fehérjealapú készítmény kerül forgalomba, amelynek minőségét már egy kisebb vagy rövid ideig tartó hőmérsékleti eltérés is veszélyeztetheti.

Pár évtizeddel ezelőtt a gyógyszerlogisztika jóval kevésbé volt digitalizált és szabályozott, mint napjainkban. A gyógyszerek jelentős része helyi vagy regionális gyártásból került a piacokra, a kommunikáció lassabb volt, a készleteket sok esetben fizikai leltárakkal kezelték, a hőmérsékletet pedig gyakran csak utólag, a szállítmány megérkezésekor ellenőrizték. A gyógyszeripari „cold chain”, vagyis hűtött ellátási lánc a kilencvenes évektől kezdett egyre fontosabbá válni, elsősorban az inzulinok, vérkészítmények és oltóanyagok miatt.

Mára azonban nemcsak a logisztikai folyamatok lettek összetettebbek, hanem maguk a gyógyszerek is. A biológiai gyógyszerek, oltóanyagok, sejt- és génterápiás készítmények, valamint a különböző speciális fehérjealapú termékek egyre nagyobb szerepet töltenek be a gyógyszerpiacon. Ezeknek a készítményeknek sokkal érzékenyebb és összetettebb lehet a stabilitása, mint a hagyományos, szobahőmérsékleten stabil kis molekulájú gyógyszereké.

„Ma már nem egyszerűen arról beszélünk, hogy egy gyógyszert hűtve kell-e szállítani. A kérdés az, hogy a teljes ellátási lánc során pontosan milyen hőmérsékleten, mennyi ideig és milyen körülmények között volt a készítmény” – mondta Csipes Péter, az STI Hungary Kft ügyvezető igazgatója.