2025. június 21.
Hatásos megoldások vény nélkül
Kit ne zavarna, ha a körmei megvastagodottak, mállóak, töredezettek és sárgás színűek? Mindez még kellemetlenebb lehet akkor, a a köröm kilátszik a papucsból, szandálból. Nyár elején sokan térnek be a patikába, és próbálnak hatásos megoldást találni a körömgombás panaszaikra.
Bár a kéz- vagy lábujjak körmein egyaránt kialakulhat gombásodás, az esztétikailag is zavaró panaszok jellemzően a lábujjak körmein fordulnak elő. A lábkörmök az évek múlásával hajlamosak megvastagodni, de ha a köröm színe megváltozik, és sárga, sötétzöldes vagy fekete lesz, az már figyelmeztető jel: általában gombásodás áll a háttérben. Emellett, a körömgomba esetén az érintett köröm körül lévő rész érintésre fájhat, a köröm egyes részei letörhetnek, leeshetnek, és a körömágy körüli bőr kipirosodhat és viszkethet.
Időskorban gyakoribb a körömgomba
A körömgomba körülbelül minden 20. embert érint. Időskorban az előfordulási gyakoriság ennél is nagyobb; a 60 év fölöttiek közül minden 5. személynek van egy vagy több gombás körme. A körömgomba-fertőzés könnyen elkapható. Edzőtermekben, sportlétesítményekben, uszodákban, strandokon, közös zuhanyozókban, egymás cipőjét, papucsát vagy körömápoló készletét használva bárki könnyen megfertőződhet. Időskorban, diabéteszeseknél, rosszindulatú daganatos betegeknél, keringési problémával küzdőknél, antibiotikumot vagy immunszuppresszív gyógyszert tartósan szedőknél a fertőzés rizikója fokozott.
Várni fölösleges, a körömgomba magától nem múlik el
Amint megjelennek a tipikus tünetek, minél hamarabb cselekedni kell. Csak így akadályozható meg az, hogy a gombás fertőzés a köröm mélyebb régióiba terjedjen, esetleg a többi körömre átterjedjen, és a későbbiekben még nehezebben lehessen megszabadulni tőle. A körömbomba kezelésére vény nélküli megoldások és – súlyosabb, kiterjedtebb esetekben – receptköteles készítmények állnak rendelkezésre.
Első lépés – vény nélkül elérhető, külsőleges kezelések
Ha a körmök érintettsége nem jelentős, vény nélkül kapható, külsőleges készítmények használata javasolható, vagyis gyógyszeres körömlakk vagy kenőcs kínálhat megoldást. A hazánkban kapható, klinikai vizsgálatokkal igazolt hatékonyságú gyógyszeres körömlakkok hatóanyaga az amorolfin, ciklopirox vagy terbinafin; a kenőcs pedig bifonazol-karbamid kombinációval „dolgozik” a gomba ellen. A körömgomba elleni külsőleges gyógyszeres kezelések amellett, hogy hatékonyak, szinte alig okoznak mellékhatásokat. A helyileg (pl. körömlakként vagy kenőcsként) alkalmazott gombaellenes hatóanyagok gyakorlatilag nem jutnak be a vérkeringésbe, nem jutnak el létfontosságú szervekbe, így az ott okozott mellékhatások is rendkívül ritkák.
Súlyosabb fokú, sok körömre kiterjedő érintettség esetén vényköteles, szájon át szedendő gyógyszert rendel az orvos.
2025. június 21.
A magas vérnyomást általában az idősebbek betegségének gondoljuk, miközben a 20-40 éves korosztály nyolc tagja közül egy szintén ezzel a betegséggel él. De vajon mi lehet az oka annak, ha már ilyen fiatalon magas értékek alakulnak ki valakinél, és mindenképpen szükség van-e vérnyomáscsökkentőre akár már huszonévesen? Dr. Jenei Zsigmond Máté, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa adott választ a kérdésekre.
Mi okozhatja a fiataloknál kialakuló magas vérnyomást?
A magas vérnyomás egyik leggyakoribb közvetlen kiváltó oka az artériák szűkülete, ami miatt a vérnek nagyobb nyomással kell áramolni, hogy eljusson mindenhová. Mivel pedig az érszűkület előfordulása az életkor előrehaladtával egyre jellemzőbb, így a magas vérnyomás kockázata is nő az idősödéssel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy fiatalabbak nem szembesülhetnek a hipertónia diagnózisával, amelynek a genetikán kívül életmódbeli okai is lehetnek. Ezek döntően az alábbiak:
– Túlsúly, elhízás: a 25-nél magasabb BMI és a magas derék-csípő arány alapján kiszámított súlyfelesleg szinte minden betegségnél rizikófaktornak számít.
– Dohányzás: az egyik legjelentősebb, megváltoztatható kockázati tényező.
– Alkoholfogyasztás: kutatások alapján a rendszeres alkoholfogyasztás hozzájárul a magas vérnyomás kialakulásához. (Ugyancsak igaz ez az illegális drogokra.)
– Mozgásszegény életmód: heti legalább 150 perc közepes intenzitású kardio mozgás és 2 alkalom erősítő edzés lenne az a mozgásmennyiség, ami már csökkentené a magas vérnyomás kockázatát, de ez csak keveseknél teljesül.
– Só- és vörös hús fogyasztás: napi 10 grammnál több só bevitele erősen emeli a vérnyomást, korábbi tanulmányok pedig ezt igazolták a heti kettőnél több alkalom vörös hús fogyasztásnál is.
– Egyes gyógyszerek: többféle gyógyszernek is lehet vérnyomásemelő mellékhatása, így például az ösztrogén tartalmú fogamzásgátlóknak, egyes gyulladáscsökkentőknek és antidepresszánsoknak.
– Bizonyos betegségek: a vesebetegségek, a pajzsmirigy alulműködés és az alvási apnoé is hozzájárulhat a hipertónia kialakulásához.
2025. június 20.
Tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra fényt deríthet a laborvizsgálat.
Az orvostudománynak mindig is a jó egészségben eltöltött hosszú élet volt a célja, ami magában foglalja a fizikai, szellemi, érzelmi és szociális jóllétet. Úgy gondolom, hogy a longevity azért is vált felkapott trenddé, mert az elmúlt évtizedekben ugrásszerűen megnőtt a krónikus betegek száma, a szakemberek pedig igyekeznek felhívni a figyelmet a betegségek megelőzésére, korai felismerésére és a megfelelő kezelés fontosságára. régebben tünet vagy panasz esetén fordultunk csak orvoshoz, ma viszont már az a cél, hogy a legújabb diagnosztikai módszerek segítségével tünetmentes állapotban ismerjük fel a betegségeket. Az ún. nagyrutin laborvizsgálat két részből, vérvételből és vizeletvizsgálatból áll, melyhez háziorvosi beutaló szükséges. Ez megmutatja a vérsüllyedést, a máj- és vesefunkciót, a koleszterin-, a vas- és vércukorszintet, a véralvadási paramétereket és a pajzsmirigy működését. Vannak azonban olyan speciális – tumormarker, pajzsmirigy, PSA (prosztataspecifikus antigénszint) – vizsgálatok, melyekhez külön szakorvosi (pl. endokrinológus, urológus) beutalóra van szükség.
Hogyan készüljünk a laborvizsgálatra?
A laborvizsgálat előtt legalább egy órával kerülni kell a dohányzást, az alkoholfogyasztást és a fizikai aktivitást. Minden esetben éhgyomorra kell érkezni a helyszínre. A vérvétel előtt már 8–12 órával a vízen kívül semmit nem lehet fogyasztani, a kellő mennyiségű csapvíz vagy ízesítés nélküli ásványvíz azonban segíti a szervezetet a vér termelésében, ezért gyorsabban és könnyebben történik a mintavétel. A vizelet leadása steril, akár gyógyszertárban elérhető tartályban történik, de az adott helyszínen is kérhető ilyen gyűjtőtégely. Fontos, hogy a reggeli első középsugaras vizelet legyen összegyűjtve, előtte megmosakodva, hogy kórokozók ne kerülhessenek a mintába. Kellő elővigyázatossággal ez otthon is elvégezhető.
Vizsgálat, de mikor?
Fiatal nőknél és kamaszoknál a szervezet vasháztartásának ellenőrzése kiemelten fontos fáradékonyság vagy gyors testmagasság-növekedés esetén.
Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább ötévente.
Harmincéves kor alatt panaszok esetén vagy életmódváltásnál, ill. fogyókúra előtt.
Ötven év fölött emésztőrendszeri, hormonháztartást érintő panaszoknál, vastagbélrákszűrésnél székletvizsgálatra is szükség lehet.
Krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat.
A laboratóriumi vizsgálatok hozzájárulnak a betegségek korai felismeréséhez, felmérik az ember általános egészségi állapotát, segítségével a különböző kezelések nyomon követését is elősegítik.
Minden ötödik fiatal rendszeresen felkel éjjel, hogy ellenőrizze üzeneteit a közösségi médián, s ezért jóval fáradékonyabbak, mint nyugodtan alvó társaik, ami nyomot hagy a közérzetükön – állapította meg egy új kutatás. A Journal of Youth Studies folyóiratban megjelent tanulmány egyik szerzője Sally Power professzor, a Walesi Társadalmi és Gazdasági, Adat- és Módszertani Kutatóintézet (WISERD) társigazgatója.
