Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A középfülgyulladás a nátha szövődménye lehet

Érdekességek2024. november 10.

Fotó: 123rf.com

A nátha szövődményeként alakul ki a középfülgyulladás. A középfülgyulladás, illetve középfülhurut a hétköznapi szóhasználatban azonos fogalmat jelent, valójában azonban lényeges különbség van a két betegség között.

A középfülhurut többnyire megelőzi a középfülgyulladást. Nem jár lázzal és heves fülfájdalommal, legfeljebb rövid ideig tartó hasogató fülfájás jellemzi. Mindkét betegség esetén gyengül a hallás. A középfülhurut hónapokig tarthat, míg a középfülgyulladás néhány héten belül szerencsés esetben nyomtalanul gyógyul. Először a láz, illetve a fájdalom, majd a fülfolyás múlik el, és végül akár hetek múlva a halláscsökkenés.

A középfülhurut szelídebb változata sokkal tünetszegényebb, de elhúzódásra hajlamos. Kialakulásáért az orrban, valamint az orr körül lévő melléküregekben, az orrmandulában zajló gyulladás a felelős. Ennek következtében magában a középfülben megváltoznak a nyomásviszonyok. Orr- és melléküreg-gyulladást vírusok, vagy baktériumok okoznak. A tünetek alakulása a kórokozótól és az immunitástól függ. Az orrnyálkahártya a kórokozók hatására megduzzad, először vízszerű, majd sűrű sárgás váladékot termel. Az orrüregben kezdődő hurutos állapot szövődményeket okozhat a melléküregekben (arcüregek, rostasejtek) és a középfülben.

Az elhúzódó nátha tartós orrdugulást eredményez, ami funkciózavart okoz a fülkürt és a középfül területén. A nyelőmozgásokkal nem jut elég levegő a középfülbe, a levegő hiánya pedig komoly panaszokat okoz a fülben. A légszegénység a kiváltója a halláscsökkenésnek is, hiszen a hangok a levegőben vezetődnek jól.


 

Fotó: 123rf.com

Tartós fülkürtelzáródás esetén a középfülben levegő helyett folyadék halmozódik fel. A saját testnedvek fülbe való áramlása tovább rontja a hallást. Kiváltó oka maga a légszegénység és a vákuumhatás, ami a fülkürtelzáródás miatt a középfülben kialakul. Nem jár lázzal, sem fájdalommal, inkább csak teltségérzés van a fülben, és rövid ideig tartó enyhébb fülérzékenység jellemző.

A dobüregi légszegénység, illetve folyadékgyülem pontosan mérhető egy ügyes műszer segítségével. Ilyen módon egyúttal a gyógyulás folyamata is nyomon követhető.

Dr. Somi Ildikó
gyermek fül-orr-gége szakorvos


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Aludj jól – élj jobban!

2026. április 08.

Nem lesz jó a napunk, ha nem alszunk jól – erre utal az Alvás Világszövetség, a World Sleep Society idei szlogenje.

Az éjszakai pihenés feltételeit újra vizsgálva, a legújabb alváskutatások szerint nem csak az éjszakai pihentető alvás az, ami az egészséghez nélkülözhetetlen. Nappali életmódunk is jelentősen befolyásolja az alvókánkat.

A Magyar Alvás Szövetség – csatlakozva a nemzetközi programokhoz – valós idejű, okostelefon-alapú megfigyelésekkel és értékelésekkel követi a nappali alvatlanság tüneteinek – például a gondolkodásnak, a fáradtságnak és a hangulatnak – az alakulását. Ilyen módon a hagyományos, tesztalapú kikérdezés, a kérdőívek mellett pontosabb diagnózis, vagyis alvásállapothelyzet mérhető, így eredményesebb lehet a korábbi módszereknél. A következtetés meglepő: úgy tűnik, az álmatlanság kezelésének új kulcsa lehet a nappali tevékenységeink revíziója. Minden kilencedik felnőtt szenved krónikus álmatlanságban, és annak következményeitől, mint például az álmosság, a stressz, az ingerlékenység.

Fennállnak a fokozott egészségügyi kockázatok, például a cukorbetegség és a szívbetegségek esetében, a kezeletlenség pedig súlyos veszélyeket jelent. Bár számos kezelésről hallunk folyamatosan, és az életmódunkat befolyásoló módszerek sem ismeretlenek, az új kihívás abban jelentkezik, hogy mennyire tudunk ezekkel élni.

Fontosak az egészségügyi szűrések

2026. április 08.

Fontos az edukáció és fontos a hozzáférhetőség megteremtése is

Egészségügyi állapotunkat, fizikai jóllétünket, egészségben eltöltött életéveink számát, megelőzhető betegségeink prevencióját csak kisebb részben határozza meg az egészségügyi ellátórendszer. Foglalkozzunk azzal, ami rajtunk áll és nagyrészt meghatározza az életünket!

– Dr. Fendler Judit egészségügyi szakközgazdász, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja szívügyének tekinti a betegek orientálását az egészségügyi szűrések felé, hisz szakemberként látja az ellentmondást a lehetőségek és az alkalmazások között. Sokkal nagyobb eredményt lehetne elérni az egészségügyi mutatókban, ha a szűrések pozitív hatásait kihasználnák a betegek.
Miért és hogyan gondolod mindezt?

– Egészségügyi közgazdászként látom azt az óriási ellentmondást, hogy a várható, egészségben eltöltött élettartamra, vagy az elkerülhető halálokokra vonatkozó mutatóink Európában a legrosszabbak között vannak annak ellenére, hogy az egészségügyi szűrések lehetősége adott és legtöbbjük ingyenesen hozzáférhető. Nálunk nagyon alacsony a szűréseken való részvételi arány, ellentétben például Észak-Európa országaival.

Biztonságos az ivóvíz?

2026. április 07.

Az ország ivóvízminőségének folyamatos ellenőrzését az ivóvízszolgáltatók és a népegészségügyi hatóság végzik, évente legalább négyszer minden településen, a legnagyobb rendszerekben akár napi rendszerességgel.

A vizsgálatok során több mint 60 különböző paramétert ellenőriznek, beleértve a kémiai anyagokat és a mikrobiológiai jellemzőket is. A vizsgálati eredmények túlnyomó többsége országosan 99–100%-ban megfelelt az előírásoknak.

A ritka, eseti problémák hátterében jellemzően műszaki hibák állnak, amelyek például csőtörés vagy a hálózatot érintő munkálatok után jelentkeztek. Az átmeneti kémiai kifogások leggyakoribb oka a fertőtlenítési melléktermékek, emelkedett nitritkoncentráció vagy növényvédőszer-maradványok megjelenése volt, amit a vízkezelő technológia üzemzavara, illetve a kutak műszaki hibája okozhatott. Az eseti vízminőségi problémák okát a népegészségügyi hatóság minden esetben kivizsgálta, és elrendelte a biztonságos ivóvízellátás érdekében szükséges intézkedéseket.

A több mint 51 ezer minta és közel 800 ezer mérési eredmény alapján a hazai települések 97%-ában biztonságosan fogyasztható az ivóvíz, ennek 66%-ában egy paraméterben sem volt eltérés, 34%-ában csupán enyhe, egészségre ártalmatlan bakteriológiai vagy kémiai eltérések fordultak elő (például enyhe zavarosság, kismértékű vas- vagy mangánemelkedés, illetve alacsony vízkeménység). Az esetileg jelentkező, gyorsan orvosolt vízminőségi problémák a települések 2,8%-át érintették.