Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A középfülgyulladás a nátha szövődménye lehet

Érdekességek2024. november 10.

Fotó: 123rf.com

A nátha szövődményeként alakul ki a középfülgyulladás. A középfülgyulladás, illetve középfülhurut a hétköznapi szóhasználatban azonos fogalmat jelent, valójában azonban lényeges különbség van a két betegség között.

A középfülhurut többnyire megelőzi a középfülgyulladást. Nem jár lázzal és heves fülfájdalommal, legfeljebb rövid ideig tartó hasogató fülfájás jellemzi. Mindkét betegség esetén gyengül a hallás. A középfülhurut hónapokig tarthat, míg a középfülgyulladás néhány héten belül szerencsés esetben nyomtalanul gyógyul. Először a láz, illetve a fájdalom, majd a fülfolyás múlik el, és végül akár hetek múlva a halláscsökkenés.

A középfülhurut szelídebb változata sokkal tünetszegényebb, de elhúzódásra hajlamos. Kialakulásáért az orrban, valamint az orr körül lévő melléküregekben, az orrmandulában zajló gyulladás a felelős. Ennek következtében magában a középfülben megváltoznak a nyomásviszonyok. Orr- és melléküreg-gyulladást vírusok, vagy baktériumok okoznak. A tünetek alakulása a kórokozótól és az immunitástól függ. Az orrnyálkahártya a kórokozók hatására megduzzad, először vízszerű, majd sűrű sárgás váladékot termel. Az orrüregben kezdődő hurutos állapot szövődményeket okozhat a melléküregekben (arcüregek, rostasejtek) és a középfülben.

Az elhúzódó nátha tartós orrdugulást eredményez, ami funkciózavart okoz a fülkürt és a középfül területén. A nyelőmozgásokkal nem jut elég levegő a középfülbe, a levegő hiánya pedig komoly panaszokat okoz a fülben. A légszegénység a kiváltója a halláscsökkenésnek is, hiszen a hangok a levegőben vezetődnek jól.


 

Fotó: 123rf.com

Tartós fülkürtelzáródás esetén a középfülben levegő helyett folyadék halmozódik fel. A saját testnedvek fülbe való áramlása tovább rontja a hallást. Kiváltó oka maga a légszegénység és a vákuumhatás, ami a fülkürtelzáródás miatt a középfülben kialakul. Nem jár lázzal, sem fájdalommal, inkább csak teltségérzés van a fülben, és rövid ideig tartó enyhébb fülérzékenység jellemző.

A dobüregi légszegénység, illetve folyadékgyülem pontosan mérhető egy ügyes műszer segítségével. Ilyen módon egyúttal a gyógyulás folyamata is nyomon követhető.

Dr. Somi Ildikó
gyermek fül-orr-gége szakorvos


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Milyen testmozgást végezzünk 65 éves kor felett?

2025. december 19.

A 65 év felett kezdődő időszak nem a visszalépésről, hanem a tudatosan megőrzött életminőségről szólhat. Többek között a rendszeres mozgás az egyik legfontosabb, amely hozzájárul ahhoz, hogy ez az életszakasz energikus és önálló maradjon. A jól megválasztott gyógyászati segédeszközök pedig biztonságot és magabiztosságot adnak a mindennapokban, legyen szó mozgásról, otthoni tevékenységről vagy az önállóság megőrzéséről. Az alábbi útmutató ehhez kínál gyakorlati és könnyen alkalmazható tanácsokat.

A mozgás ereje a mindennapokban

A 65 év feletti életkorban a mozgás nem csupán ajánlott, hanem az egészség egyik legfontosabb pillére. Napi 25–30 perc séta már bizonyítottan javítja a keringést, erősíti az izmokat és csökkenti az elesések kockázatát. Ezt a mozgásformát nem szükséges egyben elvégezni: három rövidebb, tízperces séta ugyanilyen hatásos. A rendszeresség a kulcsa annak, hogy az izmok, az ízületek és az állóképesség hosszú távon is fenntartható legyen.

A járásbiztonság érdekében érdemes stabil, zárt kérgű cipőt viselni, és kerülni a sima talpú lábbeliket. Ha valaki bizonytalanabb járású, a nordic walking botok kiváló támaszt nyújtanak, ráadásul a felsőtest izmait is bevonják a mozgásba. Sokan nem tudják, hogy akár napi néhány száz méter botokkal megtett séta is jelentősen javítja az egyensúlyt, különösen akkor, ha időskori egyensúlyprobléma vagy lábizom-gyengeség áll fenn.

A mozgást otthon is biztonságosan lehet gyakorolni: például 5–6 méter hosszú folyosón oda-vissza sétálva, falnál vagy korlátnál támaszkodva. Érdemes tudni, hogy a mozgás elhagyása már két hét alatt észrevehető fizikai visszaesést okozhat, ezért a napi néhány perc aktivitás életminőséget meghatározó tényező.

AIDS – továbbra is velünk van a betegség

2025. december 18.

Bár Magyarországon európai összehasonlításban is kiemelkedő a HIV-ellátás színvonala, és államilag finanszírozott a hozzáférés a korszerű terápiákhoz, még mindig magas a későn kiszűrt betegek aránya, és alacsony a szűrési hajlandóság – mutattak rá a Pro Infectologia Alapítvány szakértői a Dél-pesti Centrumkórházban az AIDS World Day alkalmából tartott sajtótájékoztatón. A becslések szerint a hazánkban élő fertőzöttek jelentős része – akár a fele – nincs tisztában az állapotával, emiatt továbbra is sokan már csak a betegség előrehaladott, tünetes stádiumában kerülnek az ellátásba. Az utóbbi években ugyancsak emelkedett a fertőzött nők aránya, és több esetben is előfordult a korábban itthon nem jellemző perinatális átvitel olyan édesanyák újszülöttjeinél, akik nem tudtak arról, hogy fertőzöttek. A legfrissebb adatok szerint 2024-ben mintegy 40,8 millió HIV-fertőzött ember élt világszerte, körülbelül 1,3 millió új fertőzést jelentettek, és 630.000 ember hunyt el AIDS-ben, illetve a fertőzés szövődményei miatt.

„Bár az elmúlt évtizedekben jelentős eredmények születtek a HIV terjedésének a visszaszorításában, a friss adatok arra figyelmeztetnek, hogy az AIDS mint megoldásra váró globális egészségügyi probléma, továbbra is velünk van” – fogalmazott dr. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet centrumvezető főorvosa, a Pro Infectologia Alapítvány szakértője.

Az auditív feldolgozási zavar folyamata és tünetei

2025. december 18.

Az auditív feldolgozási zavar (APD) egy hallási probléma, amely a 3-5%-át érinti az iskoláskorú gyermekeknek. A gyermekek, akik ezzel a problémával küzdenek, nem tudják ugyanúgy megérteni, amit hallanak, mint más gyerekek. Ennek oka, hogy a fül és az agy nem működik teljesen együtt.

Valami megzavarja azt a folyamatot, ahogyan az agy felismeri és értelmezi a hangokat, különösen a beszédet.

A gyermekek általában normálisan érzékelik a hangokat, mivel képesek hallani azokat a hangokat, amelyeket egy csendes környezetben (pl. egy hangtalan szobában) adnak ki. A probléma akkor jelentkezik, amikor a gyermekek nehezen ismerik fel a szavakban lévő hangok közötti apró eltéréseket, még akkor is, ha a hangok elég hangosak ahhoz, hogy hallják őket. Ezek a problémák gyakran előfordulnak zajos környezetben – pl. iskolai osztályteremben, játszótéren vagy bulikon –, ahol sok háttérzaj van.