Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A középfülgyulladás a nátha szövődménye lehet

Érdekességek2024. november 10.

Fotó: 123rf.com

A nátha szövődményeként alakul ki a középfülgyulladás. A középfülgyulladás, illetve középfülhurut a hétköznapi szóhasználatban azonos fogalmat jelent, valójában azonban lényeges különbség van a két betegség között.

A középfülhurut többnyire megelőzi a középfülgyulladást. Nem jár lázzal és heves fülfájdalommal, legfeljebb rövid ideig tartó hasogató fülfájás jellemzi. Mindkét betegség esetén gyengül a hallás. A középfülhurut hónapokig tarthat, míg a középfülgyulladás néhány héten belül szerencsés esetben nyomtalanul gyógyul. Először a láz, illetve a fájdalom, majd a fülfolyás múlik el, és végül akár hetek múlva a halláscsökkenés.

A középfülhurut szelídebb változata sokkal tünetszegényebb, de elhúzódásra hajlamos. Kialakulásáért az orrban, valamint az orr körül lévő melléküregekben, az orrmandulában zajló gyulladás a felelős. Ennek következtében magában a középfülben megváltoznak a nyomásviszonyok. Orr- és melléküreg-gyulladást vírusok, vagy baktériumok okoznak. A tünetek alakulása a kórokozótól és az immunitástól függ. Az orrnyálkahártya a kórokozók hatására megduzzad, először vízszerű, majd sűrű sárgás váladékot termel. Az orrüregben kezdődő hurutos állapot szövődményeket okozhat a melléküregekben (arcüregek, rostasejtek) és a középfülben.

Az elhúzódó nátha tartós orrdugulást eredményez, ami funkciózavart okoz a fülkürt és a középfül területén. A nyelőmozgásokkal nem jut elég levegő a középfülbe, a levegő hiánya pedig komoly panaszokat okoz a fülben. A légszegénység a kiváltója a halláscsökkenésnek is, hiszen a hangok a levegőben vezetődnek jól.


 

Fotó: 123rf.com

Tartós fülkürtelzáródás esetén a középfülben levegő helyett folyadék halmozódik fel. A saját testnedvek fülbe való áramlása tovább rontja a hallást. Kiváltó oka maga a légszegénység és a vákuumhatás, ami a fülkürtelzáródás miatt a középfülben kialakul. Nem jár lázzal, sem fájdalommal, inkább csak teltségérzés van a fülben, és rövid ideig tartó enyhébb fülérzékenység jellemző.

A dobüregi légszegénység, illetve folyadékgyülem pontosan mérhető egy ügyes műszer segítségével. Ilyen módon egyúttal a gyógyulás folyamata is nyomon követhető.

Dr. Somi Ildikó
gyermek fül-orr-gége szakorvos


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az extrém hideg miatt fokozott készültséget kért az NNGYK

2026. január 09.

A rendkívüli téli időjárás fokozott egészségügyi kockázatot jelent, elsősorban a veszélyeztetett csoportok számára. A biztonságos és zavartalan betegellátás fenntartása érdekében a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) időben megtette a szükséges intézkedéseket, és felkérte az egészségügyi ellátórendszer szereplőit az extrém hideg időjárásra való felkészülésre. Egyúttal kéri a lakosságot, hogy a rendkívüli hideg idején fokozottan figyeljen önmagára és környezetére.

A folyamatos és biztonságos betegellátás érdekében az NNGYK arra kérte a fekvőbeteg-ellátó intézményeket, hogy az extrém hideg időjárásra tekintettel tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Ennek keretében kérte, hogy mérlegeljék a dializált, valamint kúraszerű ellátásban részesülő betegek ideiglenes fekvőbeteg-ellátását. A patikákat arra kérték, hogy ellenőrizzék és töltsék fel készleteiket. Különösen figyeljenek a sürgősségi gyógyszerekre, a krónikus betegek orvosságaira, valamint az ügyeleti időszakban várható igényekre, hogy elkerüljék az időjárás okozta esetleges ellátási akadozást.

Az extrém hideg időjárás különösen veszélyes az idősekre, a csecsemőkre és kisgyermekekre, a krónikus betegségben szenvedőkre, a mozgásukban vagy mentálisan korlátozott személyekre, a szociálisan hátrányos helyzetűekre, valamint a hajléktalan emberekre. Az idősek szervezete a hidegre fokozottan reagál: az alacsony hőmérséklet növeli a szív- és érrendszer terhelését, emelheti a vérnyomást, szívritmuszavart idézhet elő, valamint súlyosbíthatja a légúti és anyagcsere-betegségeket. A krónikus betegek számára ezért különösen fontos, hogy extrém hidegben lehetőség szerint ne tartózkodjanak huzamosabb ideig a szabadban.

Vírusos szemölcs gyerekeknél

2026. január 08.

A gyerekeknél előforduló szemölcsök szinte minden szülőt megijesztenek, különösen, ha először találkoznak velük. A szemölcsök valójában a bőr felszínén kialakuló jóindulatú kinövések, amelyeket leggyakrabban a humán papillomavírus (HPV – a bőrt és nyálkahártyát támadó vírusok csoportja) okoz. Bár a szemölcsök önmagukban nem kifejezetten veszélyesek, kellemetlenek, fájdalmasak lehetnek, és gyorsan terjedhetnek, ezért fontos, hogy komolyan vegyük a jelenlétüket, és időben szakemberhez forduljunk.

A témában dr. Nguyen Melinda, az L33 Medical sebész szakorvosra van a segítségünkre

Nem minden szemölcs egyforma

A szemölcsöknek több típusa létezik. A leggyakoribb a vulgáris szemölcs, amely a kézen, ujjakon vagy térden alakul ki, általában apró, kemény, szemcsés felszínű csomócskaként.

A lábujjakon vagy talpon megjelenő plantáris szemölcs sokszor fájdalmas, mert a járás során nyomásnak van kitéve, és a bőr belülről nyomódik a szövetbe. Léteznek még a lapos szemölcsök, amelyek inkább a kéz- és arcbőrön fordulnak elő, simább felszínűek és kisebbek, de számos apró kinövés formájában is terjedhetnek. Bármelyik típusról is legyen szó, a gyerekek számára a legzavaróbb gyakran az esztétikai tényező, a viszketés vagy a fájdalom, de az iskolai közösségben való megjelenés miatt szociális feszültséget is okozhat.

A vírusos szemölcs kellemetlensége nemcsak a kinövés formájában jelentkezik, hanem azért is, mert nagyon könnyen átadható. A HPV közvetlen bőrkontaktussal, de akár nedves felületeken keresztül is fertőzhet, uszodákban, közös törölközőn, zuhanyzókon vagy játékokon. Gyerekeknél ezért gyakran látjuk, hogy a szemölcs gyorsan terjed a kézen vagy lábon, sőt, a családtagok között is megjelenhet.

Hipertónia, a „néma gyilkos”

2026. január 08.

A magas vérnyomás (hipertónia) hazánk egyik leggyakoribb krónikus betegsége: a felnőtt lakosság csaknem fele érintett, és sokan nem is tudnak róla, mert a betegség gyakran hosszú ideig tünetmentes. Világszinten évente mintegy 10,8 millió haláleset köthető a magas vérnyomáshoz, így a korai felismerés és az életmódbeli beavatkozás kiemelten fontos (1, 2).

A jó hír, hogy a vérnyomás csökkentése sok esetben már életmódbeli változtatásokkal is elérhető: a sóbevitel mérséklése, a káliumban gazdag étrend, a testsúlykontroll, a fizikai aktivitás és a mértékletes alkoholfogyasztás önmagukban is mérhető vérnyomáscsökkenést hozhatnak, és fokozzák a gyógyszeres terápia hatékonyságát is (3, 4).

Mi a hipertónia?

A vérnyomás azt mutatja, hogy a keringő vér mekkora nyomást fejt ki az érfalakra. Két értéket különböztetünk meg:


szisztolés (felső): amikor a szív összehúzódik,
diasztolés (alsó): amikor a szív elernyedt állapotban van.


Hipertóniáról akkor beszélünk, ha a nyugalomban mért vérnyomás több különböző alkalommal tartósan meghaladja a 140/90 Hgmm értéket. Az alábbi táblázat összefoglalja a felnőttek vérnyomásértékeinek osztályozását az Európai és Magyar Hypertonia Társaság ajánlása alapján (5, 6):