Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A középfülgyulladás a nátha szövődménye lehet

Érdekességek2024. november 10.

Fotó: 123rf.com

A nátha szövődményeként alakul ki a középfülgyulladás. A középfülgyulladás, illetve középfülhurut a hétköznapi szóhasználatban azonos fogalmat jelent, valójában azonban lényeges különbség van a két betegség között.

A középfülhurut többnyire megelőzi a középfülgyulladást. Nem jár lázzal és heves fülfájdalommal, legfeljebb rövid ideig tartó hasogató fülfájás jellemzi. Mindkét betegség esetén gyengül a hallás. A középfülhurut hónapokig tarthat, míg a középfülgyulladás néhány héten belül szerencsés esetben nyomtalanul gyógyul. Először a láz, illetve a fájdalom, majd a fülfolyás múlik el, és végül akár hetek múlva a halláscsökkenés.

A középfülhurut szelídebb változata sokkal tünetszegényebb, de elhúzódásra hajlamos. Kialakulásáért az orrban, valamint az orr körül lévő melléküregekben, az orrmandulában zajló gyulladás a felelős. Ennek következtében magában a középfülben megváltoznak a nyomásviszonyok. Orr- és melléküreg-gyulladást vírusok, vagy baktériumok okoznak. A tünetek alakulása a kórokozótól és az immunitástól függ. Az orrnyálkahártya a kórokozók hatására megduzzad, először vízszerű, majd sűrű sárgás váladékot termel. Az orrüregben kezdődő hurutos állapot szövődményeket okozhat a melléküregekben (arcüregek, rostasejtek) és a középfülben.

Az elhúzódó nátha tartós orrdugulást eredményez, ami funkciózavart okoz a fülkürt és a középfül területén. A nyelőmozgásokkal nem jut elég levegő a középfülbe, a levegő hiánya pedig komoly panaszokat okoz a fülben. A légszegénység a kiváltója a halláscsökkenésnek is, hiszen a hangok a levegőben vezetődnek jól.


 

Fotó: 123rf.com

Tartós fülkürtelzáródás esetén a középfülben levegő helyett folyadék halmozódik fel. A saját testnedvek fülbe való áramlása tovább rontja a hallást. Kiváltó oka maga a légszegénység és a vákuumhatás, ami a fülkürtelzáródás miatt a középfülben kialakul. Nem jár lázzal, sem fájdalommal, inkább csak teltségérzés van a fülben, és rövid ideig tartó enyhébb fülérzékenység jellemző.

A dobüregi légszegénység, illetve folyadékgyülem pontosan mérhető egy ügyes műszer segítségével. Ilyen módon egyúttal a gyógyulás folyamata is nyomon követhető.

Dr. Somi Ildikó
gyermek fül-orr-gége szakorvos


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Pánikbetegség

2026. március 14.

Mikor kell fontolóra venni a gyógyszeres kezelést?

Azok a személyek, akik pánikbetegséggel élnek, nagyon sok mindent hajlandóak megpróbálni azért, hogy megszabaduljanak ettől a kínzó állapottól. Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere szerint ez teljesen érthető és sok módszer valóban hatékony is lehet, azonban van egy pont, amikor a gyógyszeres kezelés jelentheti a tartós, biztonságos megoldást.

Egy pánikroham még nem pánikbetegség

A helyzet megértéséhez fontos megkülönböztetni a pánikrohamot a pánikbetegségtől. A pánikroham tulajdonképpen bárkivel előfordulhat élete során, de ettől ő még nem pánikbeteg. A roham egy hirtelen kialakuló, erős fizikai érzésekkel, gyakran félelmetes tünetekkel jelentkező intenzív epizód, ami néhány percig tart és jellemzően 20-30 perc alatt teljesen megszűnik. A roham hátterét már csak azért is fontos kivizsgálni, hogy kizárható legyen egy szervi, jellemzően szív-érrendszeri vagy hormonális ok a háttérben.

Ingyenes COVID–19 vakcina

2026. március 13.

Bárki számára térítésmentesen elérhető a Moderna által gyártott, mRNS-alapú Spikevax oltóanyag.

A védőoltás önkéntes, ugyanakkor különösen ajánlott a 60 év felettieknek, a krónikus betegeknek, az egészségügyi és szociális dolgozóknak, valamint a várandósoknak. A krónikus betegséggel élő, 12 év alatti gyermekek oltása szülő kérésére biztosított. A védőoltás beadása a háziorvosoknál kérhető.

A SARS-CoV-2 vírus továbbra is jelen van, és bár a jelenlegi tapasztalatok szerint számos esetben enyhébb megbetegedést okoz, a veszélyeztetett csoportok körében továbbra is fennáll a súlyos lefolyású megbetegedés kockázata. A védőoltás csökkenti a súlyos szövődmények és a kórházi kezelés szükségességének esélyét, ezért a NNGYK arra ösztönzi az érintetteket, hogy kérjék az oltást.

A fertőződés kockázatának mérséklése érdekében továbbra is fontos az alapvető higiénés szabályok betartása: a rendszeres kézmosás, a megfelelő szellőztetés, a gyakran érintett felületek tisztítása, valamint a köhögési és tüsszentési etikett követése.

Mit üzennek az ízületeink tél végén?

2026. március 13.

Tél végére sokan érzik úgy, hogy a mozgásuk már nem olyan könnyed, mint korábban. Nem feltétlenül fáj konkrétan valami, nem akadályoz igazán semmiben, csak úgy éppen „be kell járatni”. Vagy éppen terhelés után feszül, és egyre kevésbé természetes az a mozgékonyság, ami régen magától értetődő volt. Ez az állapot sokaknál nem egyik napról a másikra alakul ki, hanem hosszú idő alatt, a mindennapi terhelés, a kevesebb mozgás és az ízületeket érő folyamatos igénybevétel következtében.

Az ízületek, porcok és kötőszövetek regenerációja lassú, összetett folyamat. Télen, amikor kevesebbet mozgunk, ezek a rendszerek kevesebb „ingerhez” jutnak, tavasszal pedig hirtelen nagyobb terhelés éri őket. A szakértő szerint ilyenkor nem a gyors visszatérés, hanem a tudatos felkészítés a kulcs.

„A tél végére sokan úgy érzik, mintha berozsdásodtak volna. Ez teljesen természetes reakció válaszként a télen végzett kevesebb aktivitásra. Tavasszal viszont nem az a kérdés, hogy kell-e újra mozogni, hiszen ilyenkor ösztönösen is többet tennénk ezt, hanem az, hogyan támogatjuk közben a testünket” – mondja Bakati Miklós, a Stilladrops alapítója. – „Én minden reggelt 8–10 kilométer gyaloglással indítok. Nekem ez segít az ízületeknek és az egész szervezetnek fokozatosan felébredni és ez a mindennapi munkámra, teljesítményre nagyon pozitív hatással van.”