Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A középfülgyulladás a nátha szövődménye lehet

Érdekességek2024. november 10.

Fotó: 123rf.com

A nátha szövődményeként alakul ki a középfülgyulladás. A középfülgyulladás, illetve középfülhurut a hétköznapi szóhasználatban azonos fogalmat jelent, valójában azonban lényeges különbség van a két betegség között.

A középfülhurut többnyire megelőzi a középfülgyulladást. Nem jár lázzal és heves fülfájdalommal, legfeljebb rövid ideig tartó hasogató fülfájás jellemzi. Mindkét betegség esetén gyengül a hallás. A középfülhurut hónapokig tarthat, míg a középfülgyulladás néhány héten belül szerencsés esetben nyomtalanul gyógyul. Először a láz, illetve a fájdalom, majd a fülfolyás múlik el, és végül akár hetek múlva a halláscsökkenés.

A középfülhurut szelídebb változata sokkal tünetszegényebb, de elhúzódásra hajlamos. Kialakulásáért az orrban, valamint az orr körül lévő melléküregekben, az orrmandulában zajló gyulladás a felelős. Ennek következtében magában a középfülben megváltoznak a nyomásviszonyok. Orr- és melléküreg-gyulladást vírusok, vagy baktériumok okoznak. A tünetek alakulása a kórokozótól és az immunitástól függ. Az orrnyálkahártya a kórokozók hatására megduzzad, először vízszerű, majd sűrű sárgás váladékot termel. Az orrüregben kezdődő hurutos állapot szövődményeket okozhat a melléküregekben (arcüregek, rostasejtek) és a középfülben.

Az elhúzódó nátha tartós orrdugulást eredményez, ami funkciózavart okoz a fülkürt és a középfül területén. A nyelőmozgásokkal nem jut elég levegő a középfülbe, a levegő hiánya pedig komoly panaszokat okoz a fülben. A légszegénység a kiváltója a halláscsökkenésnek is, hiszen a hangok a levegőben vezetődnek jól.


 

Fotó: 123rf.com

Tartós fülkürtelzáródás esetén a középfülben levegő helyett folyadék halmozódik fel. A saját testnedvek fülbe való áramlása tovább rontja a hallást. Kiváltó oka maga a légszegénység és a vákuumhatás, ami a fülkürtelzáródás miatt a középfülben kialakul. Nem jár lázzal, sem fájdalommal, inkább csak teltségérzés van a fülben, és rövid ideig tartó enyhébb fülérzékenység jellemző.

A dobüregi légszegénység, illetve folyadékgyülem pontosan mérhető egy ügyes műszer segítségével. Ilyen módon egyúttal a gyógyulás folyamata is nyomon követhető.

Dr. Somi Ildikó
gyermek fül-orr-gége szakorvos


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Miért fontos télen is a folyadékpótlás?

2026. február 18.

A folyadékpótlás télen talán még fontosabb, mint nyáron, mert a nyilvánvaló jelek, mint a szomjúság, meleg vagy izzadás nem figyelmeztetnek bennünket arra, hogy megfelelő mennyiségű folyadékot vigyünk be szervezetünkbe. Pedig a meleg ruhák alatt éppúgy megizzadunk, a fűtés miatt szárazabb a levegő, a zárt, fűtött terekben, minden kilégzéssel vízpárát fújunk ki, amellyel jelentősen csökken testünk víztartalma. Nem is beszélve az influenzáról és a megfázásról, amikor „kiizzadjuk” a betegséget, és ha nem figyelünk oda a folyadékpótlásra, meglepően hamar ki is száradhatunk.

Az Európai Hidratációs Intézet szakértői szerint már az enyhe kiszáradás, vagyis a testtömeg 1-2%-ának elvesztése is komoly tünetekkel járhat. A szomjúságérzet kézenfekvő, de a folyadékhiány fejfájást, koncentrációzavart, gyengeséget, fáradtságot és levertséget is okozhat.

Muszáj meghízni télen?

2026. február 17.

Nem muszáj, vágják rá a szakmailag hozzáértõk. Talán nem volna az… mondjuk mi, jóval bizonytalanabbul.

Azzal aligha lehet vitatkozni, hogy manapság már nem kell zsírtartalékokat képeznünk ahhoz, hogy átvészeljük a hideg, táplálékban szegényebb téli hónapokat, a vadászat-halászat-gyûjtögetés ideje legtöbbünknek lejárt. Mégis, tény, hogy az évszakok változásakor testünk és lelkünk alkalmazkodását õsi beidegzõdések diktálják.

Teljesen érthetõ, ha a cudar idõben senki nem gyalogol annyit, amennyit tavasszal-nyáron szívesen és önként megtesz, a kiskertben hajlongók is áttelepülnek a fotelbe, kevésbé vagyunk tevékenyek, mégis jóval fáradtabbnak érezzük magunkat. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének „továbbképzésén" tippeket kaptunk arra, hogyan kerülhetõ el a téli súlyfölösleg.

Megváltozik az anyagcserénk ritmusa és gyorsasága, más, nehezebb, azaz energiában gazdagabb ételeket kívánunk, és többet is eszünk, sõt többet is nassolunk – mondja Schmidt Judit dieteteikus, azonnal hozzátéve, ez nem volna baj, ha lemozognánk ezt a pluszt. Nyáron a sokféle, és jóval olcsóbb zöldséggel-gyümölccsel könnyebb olyan konyhát vinni, amelyik közelebb áll az egészséges táplálkozás kívánalmaihoz, télen mindehhez már tudatosság is kell, mert egyébként jólesnek a tartalmasabb levesek, a rakott-töltött húsok, a sütemények.

Párkapcsolatok – mikor beszélgettünk utoljára igazán?

2026. február 17.

Február a kapcsolatok hónapja. Valentin-nap, a Házasság Hete, szívek, üzenetek, virágok és gesztusok emlékeztetnek bennünket arra, hogy a szeretet fontos. Mégis, sok pár számára ez az időszak nemcsak ünnep, hanem tükröt is tart: vajon egyáltalán hogyan vagyunk mi most együtt? Közel vagyunk egymáshoz, úgy igazán, vagy inkább csak egymás mellett élünk?

A mai párkapcsolatok egészen más kihívásokkal néznek szembe, mint korábban. A mindennapi stressz, a munka–magánélet határainak elmosódása, az állandó online jelenlét és az időhiány mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a kapcsolatokban egyre kevesebb tér marad a valódi beszélgetésekre. Nem feltétlenül a szeretet hiányzik, sokkal inkább az idő, a figyelem és a szavak.

„Ma rengeteg pár él úgy együtt, hogy közben alig van lehetőségük lelassulni és egymásra hangolódni” – mondja Budavári Eszter, a Mindwell Pszichológiai Központ pszichológusa. – „A kapcsolat működik, de a mélysége halványul. Nem azért, mert nem fontos a másik, hanem mert minden más túl hangos.”

A pszichológiai tapasztalatok szerint a kapcsolatok ma sokkal több funkciót hordoznak, mint korábban. Egy partner gyakran egyszerre társ, barát, érzelmi támasz, szülőtárs, motivátor, miközben mindkét fél önmegvalósítási igénye is erősebb, mint valaha. Ez önmagában nem probléma, de komoly kommunikációs terhet ró a kapcsolatra.

„Régen sok minden kimondatlan maradt, ma viszont mindent szeretnénk jól csinálni – és ez feszültséget szül” – teszi hozzá a pszichológus. – „A párok gyakran nem veszekednek, hanem inkább elhallgatnak. Ez pedig hosszú távon eltávolodáshoz vezet.”

A nehézség nem feltétlenül drámai, sokszor inkább csendes. Rövidebb beszélgetések, kevesebb kérdés, automatizált hétköznapok. Ebben a közegben különösen felértékelődik minden olyan eszköz, ami segít újra elindítani a párbeszédet.