Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A körömrágásról

Érdekességek2017. szeptember 01.

Ezen pszichés tünetképződést az iskoláskor problémái közé szokták sorolni, de ez ennél korábban, akár 4 éves korban is jelentkezhet. 

A cumizáshoz és az ujjszopáshoz hasonlóan önnyugtató cselekedet, nehéz róla leszokni, nem ritka, hogy a felnőttkorra is áthúzódó rossz szokássá válik. Vajon miért folyamodik a gyerek éppen a köröm rágásához? Talán azért, mert a szájkörnyék különlegesen érzékeny erogén zóna. A szopás, a rágcsálás, az evés során már csecsemőkorban megtapasztalja a száj körüli manipulálás örömszerző, önkielégítő, sőt agresszivitást levezető élményét. Az ujjszopós gyerekek 5-6 éves korban ezt a kisbabás örömszerzést gyakran a szintén önnyugtató, de elfogadhatóbb körömrágásra cserélik fel.

Vajon miért történik?

Szorongást válthat ki:


Miért zavaró?

A megrágcsált körmök nem kerülik el a szülők figyelmét, és ez a fajta rossz szokás zavarja őket a legjobban. Vajon miért? Mert a köröm mindig szem előtt van? Mert a körmök színe, alakja, növekedése, széleinek állapota, esztétikai megjelenése igen fontos? Az érdeklődést fokozhatja a kézzel, a körömmel összefüggő sokféle hiedelem, babona, jóslat, miszerint a körmök betegségek, tehetségek, lelki tulajdonságok jeleit hordozzák. A köröm könnyen letörhet, beszakadhat, oldalsó széle benőhet, a körömágy fájdalmasan begyulladhat, fájhat, és mindez a kezekre tereli a figyelmet. Ráadásul a körömvágás, minél kisebb a baba, annál körülményesebb, a nagyobb gyerekek is rosszul tűrik. Tény, hogy a gyerekére, a nevelésre, a viselkedésre odafigyelő édesanyákban nagy riadalmat kelt a köröm bármilyen kis változása vagy sérülése.

Mit lehet tenni?

Az állandó figyelmeztetés, rászólás, piszkálgatás, megszégyenítés nem lehet hatásos, mert még tovább fokozza a gyermek belső feszültségét. A szorongó, körömrágó gyereknek különösen fontos, hogy olyan családban nevelkedjen, olyan iskolába járjon, ahol érettségének, értelmének megfelelő viselkedést és teljesítményt kérnek, illetve várnak el tőle. Érdemes megfigyelni, hogy milyen helyzet váltja ki az átlagosnál nagyobb izgalmat vagy feszültséget, szorongást, és azt el kell kerülni, meg kell szüntetni. Az izgalmakat nehezen viselő gyerek nem nézhet egyedül még mesefilmet sem. Ki kell deríteni – akár szakember segítségét kérve –, hogy a gyerek hogyan illeszkedett be a közösségbe, milyen a kapcsolata a családtagjaival, tanáraival, társaival. Ha a feszültség a közösséggel kapcsolatos, szükségessé válhat az óvoda- vagy iskolaváltás. Ha valakihez (személyhez) kötött a körömrágás, lehet, hogy az illetőt kell jobb belátásra bírni. Az alapbaj orvoslásával a körömrágás szenvedélye megszűnik, de a visszaesés, a rossz szokássá válás lehetősége fennáll.

Megelőzés

Magyarázzuk el a gyereknek (korának megfelelő szinten), hogy a körömrágás egészségtelen, mert a köröm alatt sokféle betegséget és bélférgességet okozó piszok gyűlik össze, emlékeztessük arra, hogy a sebes ujjvég fáj, a gombás körömágy gyulladása nehezen gyógyul, és egyenetlen, csúnya köröm nő belőle. Tanítsuk meg a körömkefe használatára, a kezek tisztán tartására. Szoktassuk rá, hogy kezeinek mindig találjon elfoglaltságot (rajzolás, gyurmázás, zongorázás, varrás, labdázás, segédkezés a házi és ház körüli munkákban). A körmeit vágjuk rövidre, ne hagyjuk az ujjbegyen túlnőni, és körömreszelővel akár naponta igazítsuk formára. Ha a gyerek is le akar szokni a körömrágásról, segíthetünk neki speciálisan erre a célra készült körömlakkal, körömecsetelő oldattal, melyek gyulladáscsökkentő, keserű ízű gyógynövénykivonatok. Az ecsetelés célja a goromba rászólás helyett csupán emlékeztető, hogy nem akarom rágni a körmöm! A gyereknek erről tudnia kell, ezt nem szabad meglepetésszerűen alkalmazni, mert akkor ellenkező hatást vált ki, és a feszültséget, a szorongást tovább fokozza.

Dr. Kerekes Judit
gyermekgyógyász


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Ha elfogy a tetterõ

2026. november 12.

A motiváció energia, mely felpezsdít és tettekre ösztönöz minket. Nélküle minden unalmasnak, érdektelennek tûnik... és nincs kedvünk a céljaink megvalósításához. De hogyan találjunk ismét rájuk, ha elmaradoznak a cselekvés ösztönzõi? Íme, a hiány bizonyos indoklása pszichológiai-életviteli megközelítésbõl, és néhány jó tanács ahhoz, hogy visszatérjen a régi tetterõ... 

Minimális motiváció nélkül nem mennek a dolgaink úgy, ahogy várnánk, és az az érzésünk, egyre fogy az energiánk... A motiváció olyan mozgatóerõ, mely cselekvésre ösztönöz, élettelivé és hatékonnyá teszi cselekedeteinket. Amikor már nincs meg bennünk a motiváció, mindaz, amiért korábban küzdöttünk, érdektelenné válik számunkra. Egyre erõsödik bennünk a kedvetlenség: mindennapi munkánkat, magánéleti tevékenységeinket nyûgként, monoton "hajtásként", pusztán kötelezettségek teljesítéseként éljük meg. Ha azonban jobban megértjük, milyen mozgatórugók és fékezõ erõk vezérelnek minket tetteinkben, az segít annak felismerésében, hogy hiányuk miatt kerülünk olykor hátrányos helyzetekbe. Néhány egyszerû, pszichológusok által kidolgozott módszer azonban lehetõvé teszi, hogy ismét erõt merítsünk belsõ forrásainkból.

A motiváció mozgatórugói

Ami tettekre mozgósítja az embert, élete egészen korai szakaszától kezdve, az mindenekelõtt létszükségleteinek kielégítése. Aki fázik, éhes vagy szomjas, könnyen felszabadítja szükséges energiáit abból a célból, hogy változtasson elviselhetetlen hiányérzetén. Tekintettel azonban a jóléti társadalomra, amelyben élünk, törekvéseink, vágyaink messze meghaladják elemi szükségleteink egyszerû kielégítését. Bonyolultabb, kifinomultabb igények sokasága ösztönöz minket arra, hogy mozduljunk, vállalkozzunk, energiát fektessünk be terveink megvalósításába. Ilyenek lehetnek a kényelmi igények, de hozzájuk tartozhat a társadalom elismerésének kivívása, anyagi javak megszerzése stb.

Fogmosás - hatékonyan

2026. november 12.

Mindnyájan tudjuk, hogy a napi többszöri fogmosás döntõ szerepet játszik a száj és a fogak higiéniájának biztosításában, egészséges állapotának fenntartásában és a fog(íny)betegségek megelõzésében.

De vajon azzal is tisztában vagyunk-e, hogyan válasszuk meg a fogápolási eszközöket, és tudjuk-e azokat a helyes idõtartammal, megfelelõ módon és idõben használni? Ha nem teljesen egyértelmû a válaszunk, jobban tesszük, ha tájékozódunk e téren, és megfogadjuk az alábbi jó tanácsokat is!

Minden étkezés után mosson fogat!

Ideális esetben ezt a jól ismert szlogent mindennap követnünk kellene, és kitartóan, három hosszú percig kellene fogat mosnunk. Emellett természetesen nem lenne szabad semmit ennünk a fõétkezések között, mellõzve a munkahelyen és otthon egyaránt oly gyakori nassolást (a jó alak megtartása érdekében is), de persze kivétel lehet ez alól a zöldség-gyümölcs fogyasztása uzsonnára. Ezt a szabályt azonban sokan és sokszor nem tartjuk be. Amikor például a menzán ebédelünk vagy az iroda konyhájában megmelegítve, sietve elfogyasztjuk a rendelt vagy otthonról hozott ételt, gyakran nincs módunk az étkezés utáni fogmosásra. De ha mégis, arra végképp nem érünk rá, hogy három teljes percet szenteljünk erre a tevékenységre. Így elõfordul, hogy épp csak végigsiklunk a fogainkon, és átöblítjük a szánkat fogkrémes vízzel - az is hasznosabb, mintha teljesen elhagynánk az ebéd utáni fogápolást. Van úgy azonban, hogy tényleg lehetetlen a napnak ebben az idõszakában fogat mosnunk. Ez esetben rágjunk el egy cukormentes rágógumit vagy együnk meg egy almát. Mindkettõ segít megtisztítani a fogakat anélkül, hogy maradékot hagyna a fogak közötti résekben.

Szexbeszéd

2026. november 11.

Senki nem születik szexistennek! Ezt is gyakorolni kell! Gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni... 

Fontos a kommunikáció

Senki sem születik úgy, hogy tanulás, gyakorlás nélkül, azonnal ért valamihez... A jártasságra szert kell tenni. Ezért ha valamibe belekezdünk, azt meg kell tanulnunk, és fontos, hogy leckéket is vegyünk belõle. Ne higgyük tehát, hogy azonnal szexistennek születünk! Nem feltétlenül tudjuk, mi elégíti ki maximálisan a partnerünket, s mitõl válhatna örömtelibbé számára a szex. Ugyanakkor gyakran panaszkodunk arról, hogy a társunk nem érez rá igényeinkre, amelyek révén számunkra is többet jelentene a szexuális együttlét. No, de ezt neki is elmondjuk? Aligha, ugye? Pedig ez a megértés és a kommunikáció kölcsönös hiányát jelenti, ami ellen tenni kell, ha azt akarjuk, hogy örömteli, mindkét felet kielégítõ szexuális életünk legyen!

Mindenképp hasznos a partnerek számára, ha rendszeresen beszélnek egymással szexuális vágyaikról, ahelyett, hogy szégyenérzetük miatt azokat gondosan titkolnák. Hiába fúj már a modern idõk szele, ki ezért, ki azért, még mindig nem beszél ilyesmirõl partnerével. Pedig egymás tájékoztatása, hogy mit szeretnének változtatni a közös szexben, új dimenziókat nyithat az örömszerzésben és elmélyítheti a kapcsolatot - minden tekintetben. Ennek hiányában viszont megrendülhet a kölcsönös bizalom, ami veszélyeztetheti az egész viszonyt.