Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A környezetkímélő étrendek egészségesebbek is

Érdekességek2019. március 23.

A kevesebb károsanyag-kibocsátással előállított ételekből álló étrendek egészségesebbek is egy nagyszabású új amerikai kutatás szerint.

A New Orleans-i Tulane Egyetem kutatói több mint 16 ezer amerikai egy napi táplálékának úgynevezett karbonlábnyomát elemezték, vagyis azt, hogy mekkora szén-dioxid-kibocsátással terheli a környezetet az, amit egy-egy ember elfogyaszt.

“A kisebb karbonlábnyomú étrendek kevesebb vörös húst és tejterméket tartalmaznak, ezek előállítása nagy mértékben növeli az üvegházhatású gázok kibocsátását, valamint nagy bennük a telített zsírsavak aránya is. Ugyanezek az étrendek több szárnyast, teljes kiőrlésű gabonát és növényi fehérjét tartalmaznak” – mondta Diego Rose, a tanulmány vezető szerzője.

Az American Journal of Nutrition című táplálkozástudományi szaklapban ismertetett kutatás készítői hatalmas adatbázist készítettek az egyes élelmiszerek előállításával járó üvegházhatású gázok kibocsátásról.

Az adatbázis összekötötték azzal a nagy országos felméréssel, amelyben megkérdezték a résztvevőktől, hogy mit fogyasztottak 24 óra alatt.

Az így kapott étrendeket öt csoportra osztották annak alapján, hogy 1000 kalóriára mennyi üvegházhatású gáz kibocsátása esik.

Ezután az egyes étrendekben elfogyasztott ételek értékét állapították meg az amerikai országos egészséges táplálkozási mutató (US Healthy Eating Index) alapján, majd összehasonlították az étrendeket többféle szempont szerint.


A legkisebb karbonlábnyommal járó étrendek voltak a legegészségesebbek az értékelés szerint, ugyanakkor nagyobb arányban tartalmaztak néhány olyan ételt is, amelynek ugyan kicsi a karbonlábnyoma, mégsem egészséges, ilyen a hozzáadott cukor és a finomított gabonák. Más fontos tápanyagokból – vasból, kalciumból, D-vitaminból – viszont kevés volt bennük, mivel kevés húst és a tejterméket tartalmaztak.

A legnagyobb karbonlábnyomú étrendcsoport számlájára ötször annyi kibocsátás volt írható, mint a legkisebbére. A legszennyezőbb étrendekben 1000 kalóriánként több volt a marha-, borjú- és sertéshús, a tejtermék és a szilárd zsír, mint a kis karbonlábnyomú étrendekben.

“Mindkét célt elérhetjük egyszerre: ehetünk egészségesebben és csökkenthetjük az üvegházhatású gázok kibocsátását, még arra sincs szükség, hogy egyes ételféléket teljesen kiiktassunk” – állapította meg Rose. (MTI/Hszinhua)


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Tabu, ami megdönthető — a szülés utáni vizelettartási problémákról

2026. augusztus 07.

Hazánkban évente akár tízezer újszülött életét és fejlődését befolyásolja az édesanyák hallgatása. A kismamák többsége ugyanis tabuként kezeli a terhesség alatti és a szülés után jelentkező vizelettartási nehézségeket, annak ellenére, hogy ez a várandósággal együtt járó, szakemberek segítségével könnyen kezelhető, átmeneti tünet. Magyarországon minden harmadik kismama szembesül e problémával. Mindemellett a kezeletlen esetek több mint felénél mutatkoznak a terhességi depresszió tünetei, ráadásul az időben nem kezelt gyermekágyi inkontinencia később tartós vizeletinkontinenciához is vezethet. 

A gyermekáldás az egyik legcsodálatosabb esemény a hölgyek életében, mégis sokszor felesleges aggodalmak és tabuk nehezítik a gyermekvárást. Ennek háttérében sokszor a félelmek és az ismerethiány áll.

Minden harmadik kismama vizelettartási problémával küzd

Jól ismert társadalmi jelenség a gyermekvállalás későbbre tolódása, aminek a társadalmi mellett élettani hatásai is vannak. Ilyen a vizelettartási nehézség (inkontinencia) is ami – bár tudunk, de szemérmesen nem beszélünk róla –, mégis meghatározó tényező, hiszen minden harmadik terhességnél rövidebb-hosszabb ideig fennáll. Azaz a vizelettartási probléma a babavárás természetes velejárói közé tartozik, és be kell látnunk, igazán nincs rajta semmi szégyellni való. A veszélyt az jelenti, ha felismerés és kezelés nélkül marad a kismama. A szülést követően gyakrabban súlyosbodhat a önkéntelen vizeletvesztés – az esetek több mint felében, komoly életvezetési zavarokat, elszigetelődést, depressziót, szorongást okoz. Mindeközben a szakemberek tapasztalatai szerint a kismamák a megemelkedett vérnyomásról, vércukorszintről stb. sokkal nyíltabban beszélnek orvosukkal, mint a vizelettartási nehézségéről.

Vizelettartási problémák

2026. augusztus 06.

Csökkentse az inkontinencia kockázatát!

A nõket lényegesen gyakrabban érinti a vizelési inkontinencia - de vajon egyeseket miért jobban, mint másokat? E tekintetben melyek a legveszélyesebb életszakaszok, és milyen kiváltó okokat ismerünk? Mennyire örökletes a probléma? Fedezzük fel a fõ kockázati tényezõket az életünkben, és azt is, mit tehetünk elkerülésük érdekében!.

Míg sokan tudják, hogy például a terhesség kiválthat vizelettartási zavarokat vagy képtelenséget (inkontinenciát), addig az egyéb kockázati tényezõk csak kevéssé ismertek. Pedig közéjük tartozik többek közt a dohányzás, a túlsúlyosság, az örökletesség… Az alábbiakban rövid áttekintést adunk a legfontosabb kiváltó okokról és a baj orvoslásának bizonyos lehetõségeirõl is.

Segítség a dohányzás leszokásához

2026. augusztus 06.

A dohányosok 30 éves koruk körül már foglalkoznak a leszokás gondolatával, és mivel a dohányfüggőség a nikotinfüggés mellett lelki és szokásfüggés is, ez az életkor még jó eséllyel ezt lehetővé is teszi.



Sok dohányos egyedül próbálkozik a leszokással, de csak keveseknek sikerül. Néhányan nagyon megijednek egy élethelyzettől, mások a családi kapcsolataik vagy a munkakörük miatt teszik le a cigarettát. Többségük folyamatosan foglalkozik a gondolattal, de nem teszi meg, és halogatja a döntést. Megint mások próbálkoznak, de nem járnak sikerrel, alkalmatlannak vagy akaratgyengének tekintik magukat.

A leszokás nem egyszerű, de segítséggel könnyebb. Előremozdító lehet, ha a dohányos őszintén elgondolkodik azon, hogy mit talál jónak vagy mit talál rossznak a dohányzása kapcsán. Ugyan – így végiggondolja, hogy vajon mi lenne jó a leszokásban.

Talál számos érvet arra, hogy mit nyer a leszokással, mi lesz jobb, ha nem dohányzik. Tapasztalatok alapján ez a mérlegelési folyamat hiányzik sok leszokással próbálkozónál. Ha a nikotin hiányától való félelem vagy másoknál a megszokott rituálé elhagyása okoz nehézséget, akkor ezzel is számot lehet vetni. Valójában a sokszor hallott „fejben dől el” kifejezés ezt a mérlegelést és az ennek alapján meghozott személyes döntést jelenti.