Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A környezetkímélő étrendek egészségesebbek is

Érdekességek2019. március 23.

A kevesebb károsanyag-kibocsátással előállított ételekből álló étrendek egészségesebbek is egy nagyszabású új amerikai kutatás szerint.

A New Orleans-i Tulane Egyetem kutatói több mint 16 ezer amerikai egy napi táplálékának úgynevezett karbonlábnyomát elemezték, vagyis azt, hogy mekkora szén-dioxid-kibocsátással terheli a környezetet az, amit egy-egy ember elfogyaszt.

“A kisebb karbonlábnyomú étrendek kevesebb vörös húst és tejterméket tartalmaznak, ezek előállítása nagy mértékben növeli az üvegházhatású gázok kibocsátását, valamint nagy bennük a telített zsírsavak aránya is. Ugyanezek az étrendek több szárnyast, teljes kiőrlésű gabonát és növényi fehérjét tartalmaznak” – mondta Diego Rose, a tanulmány vezető szerzője.

Az American Journal of Nutrition című táplálkozástudományi szaklapban ismertetett kutatás készítői hatalmas adatbázist készítettek az egyes élelmiszerek előállításával járó üvegházhatású gázok kibocsátásról.

Az adatbázis összekötötték azzal a nagy országos felméréssel, amelyben megkérdezték a résztvevőktől, hogy mit fogyasztottak 24 óra alatt.

Az így kapott étrendeket öt csoportra osztották annak alapján, hogy 1000 kalóriára mennyi üvegházhatású gáz kibocsátása esik.

Ezután az egyes étrendekben elfogyasztott ételek értékét állapították meg az amerikai országos egészséges táplálkozási mutató (US Healthy Eating Index) alapján, majd összehasonlították az étrendeket többféle szempont szerint.


A legkisebb karbonlábnyommal járó étrendek voltak a legegészségesebbek az értékelés szerint, ugyanakkor nagyobb arányban tartalmaztak néhány olyan ételt is, amelynek ugyan kicsi a karbonlábnyoma, mégsem egészséges, ilyen a hozzáadott cukor és a finomított gabonák. Más fontos tápanyagokból – vasból, kalciumból, D-vitaminból – viszont kevés volt bennük, mivel kevés húst és a tejterméket tartalmaztak.

A legnagyobb karbonlábnyomú étrendcsoport számlájára ötször annyi kibocsátás volt írható, mint a legkisebbére. A legszennyezőbb étrendekben 1000 kalóriánként több volt a marha-, borjú- és sertéshús, a tejtermék és a szilárd zsír, mint a kis karbonlábnyomú étrendekben.

“Mindkét célt elérhetjük egyszerre: ehetünk egészségesebben és csökkenthetjük az üvegházhatású gázok kibocsátását, még arra sincs szükség, hogy egyes ételféléket teljesen kiiktassunk” – állapította meg Rose. (MTI/Hszinhua)


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.

Ingyenes tüdőrákszűrés

2026. június 21.

A tüdőrák nemcsak világszerte, hanem Magyarországon is az egyik vezető daganatos halálok közé tartozik. A betegség hosszú ideig tünetmentes maradhat, ezért a korai felismerés különösen fontos. Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI) egész nyáron várja ingyenes tüdőrákszűrésre azokat az aktív dohányosokat, akiknél fokozott a tüdőrák kialakulásának kockázata.

A program részeként a jelentkezők korszerű, alacsony dózisú CT (LDCT) vizsgálaton, légzésfunkciós vizsgálaton, dohányzási kockázatfelmérésen és személyre szabott tanácsadáson vehetnek részt. Az LDCT egy gyors, fájdalommentes, kontrasztanyag beadása nélkül végzett képalkotó vizsgálat, amely segíthet a korai stádiumú tüdőelváltozások felismerésében.

Munkahelyi kultúra és mentális egészség

2026. június 21.

A dolgozók fizikailag bent vannak – mentálisan viszont már rég kiléptek



A legtöbb vállalat még mindig teljesítményproblémaként kezeli azt, ami valójában mentális probléma. A vezetők sok helyen azt látják, hogy csökken az innováció, egyre nehezebb megtartani az embereket, romlik a csapathangulat, nő a passzív agresszió, a meetingeken ugyanazok szólalnak meg, miközben a többiek hallgatnak. A háttérben azonban sokszor nem motivációhiány, hanem pszichológiai bizonytalanság áll.

A Mindwell Business szerint ma már egyértelműen látszik, hogy a munkahelyi kultúra mentális állapota közvetlenül hat a teljesítményre, a lojalitásra és a cégek hosszú távú működésére is. A szervezet pszichológiai biztonsága már nem csupán egy „nice to have” HR-eszköz, hanem üzleti túlélési kérdés lett.

„Nagyon sok munkahelyen ma már nem az a probléma, hogy az emberek nem akarnak dolgozni, hanem az, hogy félnek megszólalni” – mondja dr. Dura Mónika, a Mindwell Business alapítója. – „A dolgozók jelentős része évek óta folyamatos készenléti állapotban működik. Nem mernek hibázni, kérdezni, visszajelzést adni vagy akár segítséget kérni. Ez hosszú távon nemcsak emberileg romboló, hanem üzletileg is.”