Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A korai menzesz és menopauza is hajlamosíthat szívbetegségekre

Érdekességek2023. március 06.

Fotó: 123rf.com

Friss kutatások szerint a korán érkező menstruáció, a korai menopauza és a vetélés is a szívbetegségek rizikófaktorainak számíthatók. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a további hajlamosító tényezőkről és a kivizsgálás jelentőségéről beszélt.

A reproduktív rendszer problémái összefügghetnek a szív-érrendszer problémáival

Egy, a Heart című szaklapban megjelent tanulmány szerint vannak bizonyos reprodukcióval összefüggő tényezők, amelyek a nőknél növelhetik egyes kardiovaszkuláris betegségek kockázatát. A University of Oxford kutatói 267.440 nő adatait tekintették át és nyomon követték a 40-69 éves asszonyok kórtörténtét 7 éven át. Összességében 3.075 esetben találtak szív-érrendszeri betegséget a beszámolókban, 1.635 esetben szívkoszorúér megbetegedést és 1.504 esetben stroke-ot.

Kiderült, hogy a 12 éves kor előtt jelentkező menstruáció 5 %-kal növelte a szívkoszorúér-megbetegedés kockázatát, és 7 %-kal a stroke-ét. A korai menopauza és az átlagosnál fiatalabb életkorban történő első szülés a szív-érrendszeri betegségek rizikóját növelték, a petefészek- és méheltávolítás pedig megduplázta ezt a kockázatot.  Minden vetélés 4 %-kal emelte a rizikót, minden szülés pedig 14 %-kal.

A vizsgálatban tekintetbe vették a testtömeg-indexet, a cukorbetegséget, a magas vérnyomást, a dohányzás és más, életmódra, egészségre vonatkozó adatot is. Az összefüggések oka azonban még így sem tisztázott. A tudósok azt feltételezik, hogy a női reproduktív rendszerben jelentkező rendellenességeket ugyanazok az okok váltják ki, mint a szív-érrendszeri betegségeket, nevezetesen a gyulladások és az erekben jelentkező diszfunkciók, zavarok. Messzemenő következtetéseket egyelőre még nem lehet levonni a kutatási eredményekből, de a kutatás vezetői szerint mindenesetre érdemes szem előtt tartani, hogy a fenti problémákkal rendelkező nőknél fokozottan fontos a kardiológiai ellenőrzés.


Mi hajlamosíthat még a szívbetegségekre, a stroke-ra?

A káros koleszterin (LDL) szintje és a szív-érrendszeri betegségek szorosan összefüggnek egymással. Ha a vérben túl sok LDL-koleszterin halmozódik fel, és a szervezet nem képes lebontani, az az artériák falán rakódik le. Ezek a lerakódások idővel egyre jobban leszűkítik az erek keresztmetszetét, és csökkentik az érfal rugalmasságát. Mindezek következményeképp az erek egyre kevésbé képesek a megfelelő vérmennyiséget átengedni, ami miatt a környező sejtek kevesebb oxigént kapnak, és a szervek működése elégtelenné válik. Végzetes esetben az ér elzáródhat, ami szövetelhaláshoz vezet. Az összefoglaló néven atherotrombózisnak nevezett betegségcsoportba a stroke-on kívül a szívinfarktus és a végtagi érszűkület tartozik.

Fotó: 123rf.com

Milyen rizikófaktorok növelik a stroke kockázatát?

– magas vérnyomás,
– magas koleszterinszint,
– dohányzás,
– cukorbetegség,
– meglévő szív- és érrendszeri betegségek
– túlsúly,
– stressz.

Mit lehet tenni a megelőzés érdekében?

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy mindazok, akik rizikófaktorokkal rendelkeznek – és a friss kutatások szerint idetartoznak a reproduktív rendszerükben rendellenességet átélő nők is – rendszeresen, egy-két évente vizsgáltassák ki magukat. Ha megfelelő orvosi kezeléssel és életmódváltással sikerül csökkenteni és stabilizálni a vérnyomást, kezelni a véralvadási problémákat, valamint normalizálni a vércukorszintet és koleszterinszintet, rengeteget tehetünk a stroke és más szív-érrendszeri betegség megelőzéséért – hangsúlyozza Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Serkentés és gátlás társas helyzetekben

2026. június 19.

Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy mások jelenléte hatással van a viselkedésére. De különböző helyzetekben, különböző egyéneknél eltérő módon. Ez ma már közhely, ám hogy pontosan milyen irányú és milyen mértékű ez a társas hatás, amely a személyközi viszonyok alapvető formája, azt sokáig és hosszan kutatták.

Mert társadalomban élő emberként sokféle helyzetben sokféle különböző szerepet veszünk fel, rengeteg elvárásnak kell egyidejűleg megfelelnünk, így egyáltalán nem egyértelmű, hogy mások jelenléte miként hat ránk. És nyilván személyiség- és helyzetfüggő is, hogy valaki hogyan reagál a különböző szituációkra. Egy színésznek egész más közönség előtt szerepelnie, mint egy politikai gyűlés alkalmi szónokának, egy sportoló másként teljesít versenyhelyzetben, mint edzésen, egy munkás is más módon vagy tempóban dolgozik a főnöke jelenlétében, mint mikor csak a vele egyenrangú kollégái látják.

Új remény a hajhullás kezelésében

2026. június 18.

Az SFRP-1 fehérje lehet a kulcs?



A hajhullás világszerte emberek millióit érinti, ezért folyamatosak a haj élettanra fókuszáló tudományos kutatások. A kutatók figyelme az elmúlt években egy különleges fehérjére, az úgynevezett SFRP-1-re (Secreted Frizzled-Related Protein 1) irányult, amely lelassíthatja a haj növekedését – és ha ezt sikerül „kikapcsolni”, a haj új esélyt kap.

A tudományos vizsgálatok szerint az SFRP-1 kulcsszerepet játszik a hajhagymák működésének szabályozásában. Ez a fehérje képes gátolni a Wnt-jelátviteli útvonalat — azt a biológiai rendszert, amely a haj növekedéséért és az új hajszálak kialakulásáért felelős. Amikor az SFRP-1 szintje túl magas, a hajhagymák „alvó állapotba” kerülhetnek, ami fokozott hajritkuláshoz és hajvesztéshez vezethet.

A kutatók szerint éppen ezért az SFRP-1 gátlása új lehetőségeket kínálhat a hajhullás elleni terápiák fejlesztésében. Laboratóriumi eredmények arra utalnak, hogy bizonyos molekulák képesek csökkenteni az SFRP-1 aktivitását, ezzel újra aktiválva a hajhagymák természetes növekedési ciklusát.

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.