Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A korai menzesz és menopauza is hajlamosíthat szívbetegségekre

Érdekességek2023. március 06.

Fotó: 123rf.com

Friss kutatások szerint a korán érkező menstruáció, a korai menopauza és a vetélés is a szívbetegségek rizikófaktorainak számíthatók. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a további hajlamosító tényezőkről és a kivizsgálás jelentőségéről beszélt.

A reproduktív rendszer problémái összefügghetnek a szív-érrendszer problémáival

Egy, a Heart című szaklapban megjelent tanulmány szerint vannak bizonyos reprodukcióval összefüggő tényezők, amelyek a nőknél növelhetik egyes kardiovaszkuláris betegségek kockázatát. A University of Oxford kutatói 267.440 nő adatait tekintették át és nyomon követték a 40-69 éves asszonyok kórtörténtét 7 éven át. Összességében 3.075 esetben találtak szív-érrendszeri betegséget a beszámolókban, 1.635 esetben szívkoszorúér megbetegedést és 1.504 esetben stroke-ot.

Kiderült, hogy a 12 éves kor előtt jelentkező menstruáció 5 %-kal növelte a szívkoszorúér-megbetegedés kockázatát, és 7 %-kal a stroke-ét. A korai menopauza és az átlagosnál fiatalabb életkorban történő első szülés a szív-érrendszeri betegségek rizikóját növelték, a petefészek- és méheltávolítás pedig megduplázta ezt a kockázatot.  Minden vetélés 4 %-kal emelte a rizikót, minden szülés pedig 14 %-kal.

A vizsgálatban tekintetbe vették a testtömeg-indexet, a cukorbetegséget, a magas vérnyomást, a dohányzás és más, életmódra, egészségre vonatkozó adatot is. Az összefüggések oka azonban még így sem tisztázott. A tudósok azt feltételezik, hogy a női reproduktív rendszerben jelentkező rendellenességeket ugyanazok az okok váltják ki, mint a szív-érrendszeri betegségeket, nevezetesen a gyulladások és az erekben jelentkező diszfunkciók, zavarok. Messzemenő következtetéseket egyelőre még nem lehet levonni a kutatási eredményekből, de a kutatás vezetői szerint mindenesetre érdemes szem előtt tartani, hogy a fenti problémákkal rendelkező nőknél fokozottan fontos a kardiológiai ellenőrzés.


Mi hajlamosíthat még a szívbetegségekre, a stroke-ra?

A káros koleszterin (LDL) szintje és a szív-érrendszeri betegségek szorosan összefüggnek egymással. Ha a vérben túl sok LDL-koleszterin halmozódik fel, és a szervezet nem képes lebontani, az az artériák falán rakódik le. Ezek a lerakódások idővel egyre jobban leszűkítik az erek keresztmetszetét, és csökkentik az érfal rugalmasságát. Mindezek következményeképp az erek egyre kevésbé képesek a megfelelő vérmennyiséget átengedni, ami miatt a környező sejtek kevesebb oxigént kapnak, és a szervek működése elégtelenné válik. Végzetes esetben az ér elzáródhat, ami szövetelhaláshoz vezet. Az összefoglaló néven atherotrombózisnak nevezett betegségcsoportba a stroke-on kívül a szívinfarktus és a végtagi érszűkület tartozik.

Fotó: 123rf.com

Milyen rizikófaktorok növelik a stroke kockázatát?

– magas vérnyomás,
– magas koleszterinszint,
– dohányzás,
– cukorbetegség,
– meglévő szív- és érrendszeri betegségek
– túlsúly,
– stressz.

Mit lehet tenni a megelőzés érdekében?

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy mindazok, akik rizikófaktorokkal rendelkeznek – és a friss kutatások szerint idetartoznak a reproduktív rendszerükben rendellenességet átélő nők is – rendszeresen, egy-két évente vizsgáltassák ki magukat. Ha megfelelő orvosi kezeléssel és életmódváltással sikerül csökkenteni és stabilizálni a vérnyomást, kezelni a véralvadási problémákat, valamint normalizálni a vércukorszintet és koleszterinszintet, rengeteget tehetünk a stroke és más szív-érrendszeri betegség megelőzéséért – hangsúlyozza Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A forró nyári napok különösen megterhelik a szervezetet

2026. augusztus 23.

A szervezet hőszabályozó képességét az életkor, a testsúly, a fizikai erőnlét, az egészségi állapot, a táplálkozás és gyógyszerszedés is befolyásolja. Ezért fontos, hogy alkalmazkodjunk a meleg, forró napokhoz.


Zuhanyozzunk langyos vagy hideg vízzel, naponta akár többször is;
érdemes ventillátort használni, 1-2 órát légkondicionált helyiségben tölteni;
a déli órákat lehetőség szerint töltsük zárt helyen, sötétített helyiségben;
fogyasszunk vizet, teát, szénsavmentes üdítőt, jót tesz a paradicsomlé, az aludttej, a kefir, a joghurt és a levesek;
NE fogyasszunk kávét, alkoholos italt, cukros, illetve szénsavas üdítőt;
a szabadban érdemes széles karimájú kalapot, napszemüveget viselni;
hordjunk világos színű, bő szabású, pamut öltözetet;
használjunk bőrtípusunknak megfelelő fényvédő krémet;
a csecsemőket, kisgyermekeket árnyékban levegőztessük, ne sétáltassunk a hőségben kisbabát;
sose hagyjunk gyermeket, állatokat (kutyát) zárt, szellőzés nélküli parkoló autóban.

A korai klimax jelei

2026. augusztus 23.

A menopauza kezdete átlagosan az 51. év körüli időszakra tehető. Korai klimaxról beszélünk, ha a tünetek a 40. év előtt jelentkeznek. Dr. Bérczy Judit endokrinológust a változókorról és annak idő előtti megjelenéséről kérdeztük. 

Azonos tünetek, évekkel korábban

A kor előrehaladtával a női ciklus először szabálytalanná válik, majd végül teljesen elmarad. Menopauzáról beszélünk, ha menstruáció az előző egy éven belül nem jelentkezett. Ezt az időszakot egyéb tünetek is kísérik: hangulati ingadozások, hőhullámok, alvászavarok, a szexuális vágy csökkenése, hüvelyszárazság a legjellemzőbb panaszok. A korai klimax tünetei ezzel megegyeznek, csak kialakulásuk időpontja tér el. Rendszerint 40 éves kor körül – van, akinél még korábban – megjelennek. Gyakoriságát tekintve a panaszok 15 és 29 év között 1000-ből 1, 30 és 39 év között 100-ból 1 hölgynél jelentkeznek.

A körömgomba kezelése

2026. augusztus 22.

A körömgomba kórokozói a kéz és a láb körmeit egyaránt megtámadhatják. A gombás fertőzések ritkán gyógyulnak meg gyógyszeres kezelés nélkül, a terápia több hónapos, általában féléves időszakra is elnyúlhat, és a gyógyszeralkalmazás idő előtti megszakítása gyakran a gombás fertőzés kiújulását eredményezi.

Tegyük szabaddá a hatóanyag útját

A külsőlegesen alkalmazott krémek (a vény nélkül kapható gyógyszerek között pl. bifonazol tartalmúak) és körömlakkok (amolorfin vagy ciklopirox hatóanyaggal) közvetlenül a körmön kerülnek alkalmazásra, azonban a hatásuknak a vastag és sok esetben a hatóanyagok számára nehezen átjárható köröm szab határt. Ezt a „gátat” segít leküzdeni a köröm hidratáltságának növelése (pl. a kezelést megelőző vízben történő áztatás), de egyszerűen kivitelezhető a köröm kezelés előtti reszelése, horzsolása, lekaparása, ami során szintén csökkenthető a köröm vastagsága, így a hatóanyag jobban hozzáfér a gombás körömrészekhez. Gyógyszeres megoldások is léteznek a köröm „átjárhatóbbá” tételére. Ilyen céllal található meg - a gombaellenes hatóanyag mellett - a kezelés hatékonyságát fokozó karbamid egyes körömgomba ellenes szerekben.