Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A kókuszolaj 5 bizonyítottan kedvező hatása az egészségre

Érdekességek2022. szeptember 27.

Fotó: gettyimages.com

A kókuszolaj egyedülálló zsírsav kombinációjának köszönhetően bizonyítottan kedvező hatással van egészségünkre.Nézzük, melyik az 5 legfontosabb életminőségünket befolyásoló tény, ezzel a hihetetlenül értékes olajjal kapcsolatban!

1. Azok a népek a legegészségesebbek, amelyek sok kókuszt fogyasztanak

A kókusz a nyugati világ számára egy egzotikus étel, amelyet főként egészségtudatos életmódot folytatók fogyasztanak. Ezzel szemben a világ számos részén a kókusz a napi étrend alapvető részét képezi generációk óta.
A legjobb példa erre a polinézek életvitele; kalóriabevitelük több mint 6 százaléka kókuszból származik, és a legnagyobb telített zsírsav fogyasztók a világon. Ennek ellenére rendkívül jó egészségi állapotnak örvendenek, a szív- és érrendszeri betegségek pedig szinte ismeretlenek számukra.

2. A kókuszolaj csökkenti az éhséget

Mivel a kókuszolajban lévő ketontestek étvágycsökkentő hatással bírnak, fogyasztása segítséget nyújthat a fogyókúrázóknak is.
(A ketonok a zsíranyagcsere termékei, a májban glukagon hatására képződnek. A véráramban keringenek, és a legtöbb aktív szövet energiaforrásként használja a ketonokat, el tudja égetni azokat.)
A kókuszolaj nagyon gazdag közepes szénláncú zsírsavakban, aminek előnye, hogy szervezetünk közvetlenül alakítja energiává ezeket az emésztés során.

3. A kókuszolaj gyógyító hatása

Az utóbbi években számos kutatás bizonyította, hogy a kókuszolaj bizonyos betegségekre is gyógyírt jelent. Fogyasztása során, annak közepes láncú zsírsavjai a májban ketontestekké alakulnak, így a kókuszolaj különösképpen hatásos a keton-képzés indukálásához. A ketogén terápia lényege, hogy kevés szénhidrátot és nagy mennyiségű zsírt fogyasztunk, amely által növekszik a ketontestek száma a szervezetben. Tapasztalatok bizonyítják, hogy ez a speciális diéta rendkívül hatékony a gyermekkori epilepszia és az Alzheimer-kór kezelésében, még olyan esetekben is, amikor a hagyományos gyógyszeres kezelés nem hozott sikert.


4. A kókuszolaj megóvja a hajat a töredezéstől, táplálja a bőrt, és fényvédőként funkcionál

Amellett, hogy egészséges, kiváló szépségápolási termék is egyben.  Tapasztalatok bizonyítják, hogy kiváló gyógyír a száraz bőrre, növeli a bőr víztartalmát, ezáltal biztosítja hidratáltságát.
A kókuszolaj ápolja a hajat, megóvja a töredezéstől. Egy tanulmány arra is rámutat, hogy hatékony fényvédő, hiszen a nap ultraviola sugárzásának 20 százalékát blokkolja.
Szájöblögetőként használva elpusztítja a szájban található baktériumokat, elősegíti a fogak egészségét, és elűzi a kellemetlen szájszagot.

5. A laurinsav a kókuszolajban elpusztítja a baktériumokat, vírusokat és gombákat, távol tart a fertőzésektől

A kókuszzsír csaknem 50 százalékban tartalmaz  laurinsavat, melynek köszönhetően erősíti az immunrendszert, védelmet nyújt számos baktériummal és vírussal szemben. A kókuszolajban található közepes láncú zsírsavak gombaölő és antibakteriális hatását már a hatvanas évek óta ismerik a kutatók. Az általuk inaktivált mikroorganizmusok közé tartoznak a baktériumok, élesztő-, és egyéb gombák, valamint burkolt vírusok.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Munkahelyi kultúra és mentális egészség

2026. június 21.

A dolgozók fizikailag bent vannak – mentálisan viszont már rég kiléptek



A legtöbb vállalat még mindig teljesítményproblémaként kezeli azt, ami valójában mentális probléma. A vezetők sok helyen azt látják, hogy csökken az innováció, egyre nehezebb megtartani az embereket, romlik a csapathangulat, nő a passzív agresszió, a meetingeken ugyanazok szólalnak meg, miközben a többiek hallgatnak. A háttérben azonban sokszor nem motivációhiány, hanem pszichológiai bizonytalanság áll.

A Mindwell Business szerint ma már egyértelműen látszik, hogy a munkahelyi kultúra mentális állapota közvetlenül hat a teljesítményre, a lojalitásra és a cégek hosszú távú működésére is. A szervezet pszichológiai biztonsága már nem csupán egy „nice to have” HR-eszköz, hanem üzleti túlélési kérdés lett.

„Nagyon sok munkahelyen ma már nem az a probléma, hogy az emberek nem akarnak dolgozni, hanem az, hogy félnek megszólalni” – mondja dr. Dura Mónika, a Mindwell Business alapítója. – „A dolgozók jelentős része évek óta folyamatos készenléti állapotban működik. Nem mernek hibázni, kérdezni, visszajelzést adni vagy akár segítséget kérni. Ez hosszú távon nemcsak emberileg romboló, hanem üzletileg is.”

Önnek is vannak mániái? – 2. rész

2026. június 20.



Kissé furcsán viselkedik valaki? Nincs abban semmi rendellenes. Kérdezze csak meg egyik barátnőjét, biztos neki is vannak bizonyos mániái, rossz szokásai: rágja a körmét vagy folyton csavargatja egy hajfürtjét, ha gondban van.

Általában senki nem tud elszakadni a maga kis mániáitól, szokásaitól, melyekhez hosszú idő óta elkísérik már. Amit azonban már „nevetséges szokásnak” szoktak nevezni, az rendszerint kimeríthetetlen forrását jelenti a gúnyolódásnak és a kellemetlen tréfáknak. Ezek ritkán károsak, de rosszul esnek az érintett személynek.

Az érzelmeket hangsúlyozó vagy például az izgalommal, lámpalázzal járó mozdulatok tulajdonképpen az érzelmi kitörést palástolják – vélik a pszichológusok. Vagy a gyakori köhécselés beszéd közben szinte kivétel nélkül a szociális zavarodottság elleplezésének a jele. Az ilyesminek általában nincsenek káros következményei az egyénre nézve. Tanácsos tehát velük együtt élni – amíg nem kerítik hatalmukba az érintett személyt –, hiszen bájt és egyéniséget kölcsönözhetnek.

Jól elkülöníthetők ezek a kis rossz szokások a komoly bajtól, a kényszeres mániától, a megszállottságtól. Ez utóbbi a felnőtt lakosság mintegy 2%-át érinti, ugyanannyi nőt, mint férfit, és a pszichiátriai rendelőkben a negyedik leggyakrabban előforduló probléma.

Szeretne lefogyni? A siker az életmódváltásban rejlik

2026. június 20.

A fogyást eredményező diétát és mozgásterápiát (összességében életmód-változtatást) úgy célszerű megválasztani, hogy a test teljes zsírtartalmának csökkenése viszonylag folyamatos legyen és a zsírraktárakból hetente felhasznált mennyiség ne haladja meg az 1,0–1,5 kg-ot (felnőtteknél). E feltétel teljesítése nem egyszerű!

Az alapanyagcsere testtömegtől függően változik. Bizonyított, hogy egy adott testösszetételhez és testmagassághoz tartozó valamilyen szinten egyensúlyban lévő testtömeg néhány kg-mal való csökkentése az alapanyagcsere csökkenését eredményezi. Tehát már kezdetben találkozni lehet a beteg panaszával: „Lényegesen kevesebbet eszem, mint eddig, mégsem fogyok.”

Következményesen kialakuló anyagcsere-változás a fogyasztás hosszú folyamatában is bekövetkezik. Pl. 8–10 kg raktározott zsír leadása után sokkal nehezebb a heti kb. 1 kg további fogyás, mint korábban, még akkor is, ha jelentős súlyfelesleg áll még fenn, mert a szervezet próbál alkalmazkodni a kevesebb kalóriához. Nem fogyással „válaszol”, mert takarékosabban bánik az étel felhasználásával.