Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A kismamák pszichés zavarairól

Érdekességek2022. április 06.

Fotó: gettyimages.com

A szülés utáni időszak az anyák életébe paradox módon nem hoz feltétlenül boldogságot. Az első pár hónap fizikailag és lelkileg megterhelő lehet az anya számára, amely leginkább hangulatingadozásban nyilvánul meg. Mindez előszobája lehet a szülés utáni pszichózisnak, depressziónak: ilyenkor  pszichiátriai, pszichológiai beavatkozás ajánlott.

Rengeteg cikk és könyv foglalkozik a szülés utáni időszak elemzésével, amely sorra veszi az esetleges pszichés zavarokat, azonban nem említi meg azt a tényt, miszerint már a babavárás alatt is felléphet hangulatingadozás vagy nem ritkán súlyos depresszió. Látjuk, hogy a szülés előtti zűrzavaros időszak megértése nélkül nem lenne teljes a várandósság utáni pszichés zavarok tárgyalása.

Terhességi hormonok növekedése

A nők esetében a terhességi hormonok növekedése és az ezzel együtt járó tünetek radikális változást eredményeznek, zavart okozhatnak a hölgyekben. Pszichológusként úgy gondolom, hogy mindez elfogadható, ha a nő egy idő után maga is elfogadja a testében végbemenő változásokat. A várandósság későbbi időszakában a növekvő embrió, majd a magzat igényeinek megfelelően további hormonális változásokat észlel a kismama. Ezek már jóval kisebb közérzeti vagy más kellemetlenséget okoznak, melyek teljesen természetesek a babavárás alatt. A hormonális változással párhuzamosan megváltozik a nők érzelmi élete.

Az egyik pillanatban még minden szép, majd hirtelen borul minden. A borul szó, talán jól szimbolizálja a jelenséget. A nőben zajló hirtelen hangulatváltás elkerülhetetlen és szinte mindennapos. Mindez vissza is tud állni normális szintre, olyan gyorsan, amilyen gyorsan a negatív irányba változott. A hölgyek viselkedése sokszor nem tudatos és nem a környezetük ellen van, azonban mindezt tolerálni mégis nehéz.

A szülés utáni depresszió a nők 10 %-át érinti

A szülés után tovább fokozódhat az eleve jelenlévő hangulatzavar, de a pszichés probléma kialakulhat minden előjel nélkül. Kutatások szerint a szülés utáni depresszió a nők 10%-át érinti.

További adatok szerint a legsúlyosabb pszichiátriai szövődmény a pszichózis, amely 1000 anyából átlagosan kettőt érint. A pszichózis nem egy betegség, hanem egy állapot, azonban a tüneteket kezelni kell, mert az anya ebben az állapotban magára és a gyerekre is veszélyes. A szülést követően az anya „gyászol”. Egyrészt gyászolja a várandósság időszakát, másrészt azt az illúziót, amit leendő gyermekéről kialakított a babavárás kilenc hónapjában.

A kismama anyjával való kapcsolata is előtérbe kerülhet

A kulcsszó a változás, hiszen a szülőknek egy új és ismeretlen helyzettel kell megküzdeniük. Pszichoanalitikus szemléletet követve kiemelném azt a gondolatomat is, miszerint az anyák gyermekükhöz fűződő viszonyukat átitatja a saját anyjukhoz való múltbéli kapcsolat.

Az édesanyában felszínre törhet sok olyan elfojtott érzés, emlék, amely kínzó, szorongató lehet. Mindez feldolgozást igényel, hiszen egy olyan furcsa helyzetet idézhet elő, amikor az anya a negatív érzéseit gyerekére vetíti, melynek hátterében a saját gyerekkorában átélt trauma áll. A múltbéli trauma feldolgozásának hiánya a szülés utáni depresszió egyik faktora.


A szülés utáni depresszió veszélyei

A szülés utáni depresszió negatív következménnyel járhat, az esetek többségében jelentősen csökken az anya kapacitása az újszülött ellátásával kapcsolatosan. A mindennapokban úgy jelenik meg, hogy az anya fáradtságról, kimerültségről számol be, egyre kevesebbet akar kikelni az ágyból, ezzel párhuzamosan a gyerek szoptatása és gondozása is nagy erőfeszítést igényel, szélsőséges esetben el is marad. Pszichológusként hangsúlyozom, hogy a depresszió, mint pszichés zavar nem csak az anyában, hanem ezzel együtt a gyerekben is képes kárt okozni. Ne felejtsük el, hogy a csecsemő a kezdetekben szimbiotikus kapcsolatban áll az anyával, vagyis a túlélése múlik az anya magatartásán. Fiziológiai szintről elrugaszkodva, a csecsemő többre vágyik, mint hogy táplálják: az elsődleges cél a biztonság keresése, amelynek alapja a harmonikus anya-gyerek kapcsolat. Az érzelmi fejlődésben történő visszamaradás később komoly pszichés problémákhoz vezethetnek.

Makai Gábor
klinikai szakpszichológus


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Az örök fiatalság titka: az úszás

2026. augusztus 25.

Az úszás az ember egyik legősibb mozgásformája. A futáshoz hasonlóan, nagyszerű módja fizikumunk általános megdolgoztatásának, és a teljes lelki kikapcsolódásnak. De vajon tényleg igaz, hogy 0-99 éves korig mindenkinek jót tesz? 

Az úszás kellemes időtöltés, kikapcsolódás, lazító és pihentető mozgásforma. Akik rendszeresen járnak úszni, tudják milyen jótékonyan hat szervezetükre a vízben lebegés, tempózás. Élmény ebben a természetes közegben megszabadulni testi és lelki terheinktől.

Mit élünk át úszás közben? Hogyan hat a szervezetre? Miért ajánljuk mindenkinek? És hogyan kezdjünk neki? Ha szeretne minderről többet megtudni, érdemes velünk tartani.

Az élmény

Bizonytalanul lépegetünk a medence szélén. A hűvös víz elsőre nem tűnik túl csábítónak... Néhány gimnasztikai gyakorlatot végzünk, csak úgy ráhangolódásképpen, no meg abban reménykedve, hogy így majd erőt és bátorságot merítünk a csobbanáshoz.  Különösen hideg napokon egyáltalán nem fűlik az ember foga a hidegbe merülésre…

Segítségül, jól jön, ha felidézünk lelki szemeink előtt egy nyári csobbanást valami gyönyörű vízparton, a szikrázó napsütésben, a lágyan hullámzó hűsítő tengerbe. Egy, kettő, hááárom, csobb! Beugrottunk. Most már nincs idő tétovázni, emlékek vagy vágyak tengerében lubickolni. A hatás magával ragad, és tettre hiv. Vár a tényleges lubickolás a vízben!

Mennyi kávét iszik egy magyar fiatal?

2026. augusztus 25.

A 15 és 25 év közötti magyar fiatalok 25 százaléka naponta iszik kávét - derült ki egy felmérésből. 

Az adatok szerint a 15-19 évesek 65 százaléka soha nem ivott még kávét, miközben a 20-25 évesek mintegy 40 százaléka rendszeresen fogyasztja. Az élénkítő italt rendszeresen választó fiatalok 58 százaléka 16-18 éves kora között szokott rá a kávézásra, további 23 százalékuk 15 évesen vagy azelőtt kezdte.

 A kvalifikációval nő a kávéfogyasztás mértéke is

Nemcsak az életkorral, hanem az iskolai végzettséggel is nő a naponta kávézók aránya: míg a 8 általánost végzettek 12 százaléka, a szakmunkás végzettségűek 36 százaléka, addig a gimnáziumi érettségivel rendelkezők 40 százaléka, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 55 százaléka fogyaszt naponta kávét. A napi fogyasztók fele két csészével is megiszik, viszont három vagy annál több kávét már igen kevesen jeleztek. Míg a 15-19 évesek többsége csak egy csészével iszik egy nap, a 20-25 évesekre a napi két csésze jellemzőbb - derül ki az Ipsos 550 fiatal megkérdezésével készített felméréséből.

Elsavasodhat-e a szánk?

2026. augusztus 24.

A fogszuvasodás valójában egy hosszabb időtartamot magába foglaló folyamat: a szájüregben lévő baktériumok - amelyek savat képeznek - lebontó munkájának mellékterméke, mely csökkenti a szájüreg pH értékét.

Ez normál esetben az enyhén savas kémhatástól a semleges, pH 7- ig terjed. Az erózió elsősorban akkor alakul ki, amikor a szájüreg pH-értéke 5,5 alá esik, tehát kimondottan savas kémhatásúvá válik. Ilyenkor jelentős ásványi anyagok oldódhatnak ki fogainkból. A fogszuvasodást az elsődleges tényezőkön túl (baktériumok, táplálék), másodlagos tényezők is befolyásolják, mint a kor, a nem, genetikai tényezők, a nyál összetétele, de akár a földrajzi elhelyezkedés vagy szociális és gazdasági tényezők is. A fogszuvasodás kialakulásának két kulcsfontosságú szereplője a Streptococcus mutans nevű baktérium és a cukor. A Streptococcus mutans az elfogyasztott cukor lebontása közben savat termel, amely jelentős mértékben megbontja a fogzománcot és fogszuvasodást okoz.