Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A kismamák kerüljék a medvecukrot és az édesgyökeret!

Érdekességek2017. április 26.

A gyermeket váró nők egyik állandó aggodalma az, hogy valamilyen gyógyszer, gyógynövény vagy akár élelmiszer fogyasztásával károsodást okozhatnak a megszületendő gyermeküknek. A kutatási eredményeknek köszönhetően egyre több ismeretünk van arról, hogy minek a fogyasztása javasolható és mi tiltólistás a várandósság alatt.

Már korábban gondolták, hogy az élelmiszer- és gyógyszeriparban is alkalmazott édesgyökér, illetve az abból nyert kivonatok magzatkárosító hatásúak lehetnek, így azok terhesség alatti alkalmazása/szedése nem volt javasolt.

2017-ben az American Journal of Epidemiology folyóiratban publikálták azokat a humán vizsgálati eredményeket, amik a korábbi feltételezések helyességét megerősítették. Bebizonyosodott, hogy a terhesség alatti édesgyökér-fogyasztás, illetve az édesgyökérből készült termékek fogyasztása hosszú távon negatívan befolyásolhatja a megszületett gyermekek szellemi képességeit és testi fejlődését, nemi érését.
Az édesgyökérben található vegyületek – mint azt már korábban állatkísérletek alapján is feltételezték – a magzat egyik szterán-vázas hormonjának, a kortizolnak az anyagcseréjébe avatkoznak be nem kívánatos módon.

Kutatások

Egy finnországi vizsgálatba több mint 1049 várandós nőt vontak be, akik közül 51-en a várandósságuk alatt több mint 500 milligramm glicirrizinsavat fogyasztottak, ami körülbelül 100 gramm édesgyökérnek felel meg.


Az 1998-ban született gyermekeik kognitív képességeit 8 éves korukban megvizsgálták. Kiderült, hogy a jelentős mennyiségben édesgyökeret fogyasztó 51 anya gyermekei számos kognitív képességet mérő tesztben gyengébben teljesítettek, mint a kortársaik: szegényebb szókinccsel rendelkeztek, a felidéző-képességük rosszabb volt, a térbeli képzelőerejük pedig gyengébb. Emellett, ezek a gyerekek hajlamosabbak voltak a szabályok áthágására és az agresszív viselkedésre.

Ugyanezeknek a gyerekeknek a fejlettségi szintjét 12 éves korukban is megvizsgálták. Az édesgyökeret fogyasztó anyák lánygyermekeinél jellemző volt a korai pubertás, így ezek a lánygyermekek több mint 3 centiméterrel magasabbak voltak, és legalább 8 kilogrammal többet nyomtak a mérlegen, mint a kortársaik. Mivel a fiúknál 12 éves korban a pubertás jelei még nem mutatkoznak, az édesgyökér fogyasztásának ilyen irányú esetleges következményeiről még nem tudtak beszámolni a szerzők.

A szellemi képességeket illetően 12 éves korban is különbség mutatkozott az édesgyökeret jelentősebb mennyiségben fogyasztó anyák gyermekei és a kortárs gyerekek között. Az anya terhesség alatti édesgyökér-fogyasztása a gyermek átlagosan 7-tel alacsonyabb intelligencia hányadosban (IQ) nyilvánult meg. Továbbá, az édesgyökérnek kitett gyermekeknél az átlagosnál több mint háromszor gyakrabban diagnosztizáltak figyelemhiányos hiperaktivitás-zavart.

Javasolt tehát kerülni a kismamáknak az édesgyökeret és az abból készült termékek fogyasztását!

Mit ne (v)egyen a kismama?

Dr. Budai Marianna PhD.
szakgyógyszerész


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)