Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A kisfiúkat érintő leggyakoribb urológiai problémák, amelyekről minden szülőnek tudnia kell

Érdekességek2024. november 27.

November a férfiegészség hónapja, ami minden évben ráirányítja a figyelmet a férfiak egészségére, különösen az őket érintő urológiai problémákra és azok megelőzési lehetőségeire, beleértve a szűrővizsgálatokat. Fontos azonban, hogy ennek kapcsán ne csak a felnőtt férfiakra gondoljunk, hanem az egészen kisfiúkra is, hiszen az ő esetükben a korai felismerésnek még fontosabb szerepe van. A Budai Egészségközpont szakmavezető főorvosa, dr. Póth Sándor bemutatja a fiúkat érintő leggyakoribb gyermekurológiai betegségeket, azok okait, tüneteit, továbbá hasznos tanácsokat ad a komolyabb szövődmények megelőzéséhez és a kezeléshez.

Fotó: 123rf.com„Mindkét nem esetében előfordulhat, hogy születés után kialakul valamilyen nemi szervet vagy húgycsövet érintő rendellenesség, a későbbi életszakaszokban pedig leginkább húgyúti fertőzésekkel fordulnak a páciensek, illetve a szülők a gyermekurológushoz, újszülöttkortól egészen 18 éves korig. Sajnos a jó indulatú, életminőséget érintő problémáktól kezdve – pl. rejtett here, fitymaszűkület, éjszakai bevizelés –, akár az életveszélyes, pl. daganatos vagy komoly funkcionális zavart okozó elváltozások is megjelenhetnek ebben a korosztályban. Azonban a betegségek jórésze időben felismerve hatásosan kezelhető, az életminőség megtartása mellett” – hangsúlyozza dr. Póth Sándor, a Budai Egészségközpont urológus főorvosa.

Rejtett here, ingahere (hereleszállási zavarok)

A rejtett here (kriptorchizmus) az egyik leggyakoribb fejlődési rendellenesség a fiúgyermekeknél, amely során az egyik vagy mindkét here nem száll le a hasüregből a herezacskóba születés előtt, vagy után. Jellemzően a hasüregben, a lágyékcsatornában vagy a herezacskó felett helyezkedik el. Az esetek 90 százalékában kizárólag az egyik here, 10 százalékában mindkét oldali here rejtett. Ennek oka lehet hormonális zavar, genetikai hajlam vagy mechanikai akadály. Emellett 10-ből 7-9 esetben a hereleszállási zavarokhoz kísérőbetegségként lágyéksérv vagy vízsérv is társul.

A rejtett here enyhe formája az „ingahere”, amikor nyugalmi, ellazult helyzetben a herék megtalálhatók a herezacskóban, ám időnként bizonyos ingerek hatására felhúzódnak innen. Ez az állapot alapvetően nem kóros és általában nem igényel kezelést, de ha három hónapos kor felett is fennáll, szükség lehet orvosi beavatkozásra. 

Ha a rejtettherűség kezeletlen marad, felnőttkorban termékenységi gondokhoz és daganatos elváltozások kialakulásához vezethet. A kezelési lehetőségek között szerepel a hormonterápia, illetve a sebészeti beavatkozás, amellyel a herét a herezacskóba rögzítik. A műtétet 6-12 hónapos kor között, de legkésőbb 18 hónapos korig optimális elvégezni.

Fitymaszűkület

A fitymaszűkület (fimózis) olyan állapot, amikor a fityma nem húzható vissza a hímvessző makkjáról. Ez lehet veleszületett vagy szerzett (például fertőzés vagy gyulladás következménye). Kisgyermekkorban természetes jelenség is lehet, amely általában magától rendeződik, de bizonyos esetekben, különösen, ha fájdalmat, vizelési nehézséget vagy fertőzést, gyulladást okoz, kezelést igényel. A szűkület típusától függően megoldást jelenthet a konzervatív terápia, mint például a krémek, kenőcsök használata, ám súlyosabb esetben műtéti beavatkozás, például fitymaeltávolítás (körülmetélés) javasolt.


Húgyúti fertőzések

A húgyúti fertőzések gyermekkorban is gyakoriak. A fiúknál elsősorban ötéves kor alatt jelentkezhetnek, körükben a fityma és a húgycső anatómiai felépítése hajlamosít a fertőzésekre, de a nem megfelelő higiénia is okozhatja a kialakulásukat. 

Helyi irritáció, gyakori és fájdalmas vizelés, szúrós szag, hasi vagy deréktáji fájdalom, illetve ezekkel együtt vagy ezektől függetlenül fellépő láz is jelezheti a húgyutak fertőzöttségét. Akár vesemedence-gyulladáshoz is vezethet, ezért rendkívül fontos az időben történő kezelés, melynek része a megfelelő tisztálkodás és az elegendő folyadékbevitel biztosítása. Fertőzés esetén a célzott antibiotikum a leggyakoribb kezelési mód.

„Kiemelkedő jelentőségű, hogy felmérjük, van-e anatómiai rendellenesség a fertőzés hátterében. Ezt fizikális vizsgálattal és ultrahanggal is tudjuk ellenőrizni, amelyek fájdalmasmentes, egyszerű módszerek. Komplexebb vizsgálatokra is szükség lehet, de ezek általában speciális intézetekben, tervezetten zajlanak” – mondja a szakember.

Éjszakai ágybavizelés

Sok gyermeknél fordul elő éjszakai bevizelés, ami bosszúságot és aggodalmat vált ki a szülőkből, különösen öt-hatéves kor felett. Amennyiben többször, hetente legalább kétszer előfordul vagy több hónapig tartó száraz időszak után jelentkezik, érdemes kivizsgálni a lehetséges egészségügyi okokat. Az éjszakai bevizelés hátterében ugyanis sok minden állhat, és egy betegség első jele is lehet ez. Genetikai hajlam, hormonális zavar, a hólyagkontroll késlekedése, de akár cukorbetegség, fertőzés vagy pszichés tényezők is okozhatják. Fontos a gyermek megértő támogatása, és szükség esetén hólyagtréning, nedvességjelzők vagy gyógyszeres kezelés is szóba jöhet.

„A rendszeres urológiai ellenőrzések már csecsemőkorban is fontosak, hogy időben felismerjük az esetleges problémákat. A helyes tisztálkodási szokások megtanítása szintén elengedhetetlen. Ha bármilyen tünetet észlelünk, azonnal forduljunk urológushoz, és ne hagyjuk figyelmen kívül a gyermek panaszait, még akkor sem, ha azok enyhének tűnnek. A gyermekurológiai vizsgálatokat szakorvos végzi, aki speciális vizsgálatokat rendelhet el és megfelelő műtéti beavatkozásokkal is kezelheti a problémákat. Emellett az urológussal tisztázott stratégia épp úgy lehet terápia, mint a gyógyszeres vagy műtéti kezelés. A kezelések célja, hogy biztosítsák a gyermekek egészséges fejlődését és megakadályozzák a későbbi komplikációkat” – hívja fel a figyelmet dr. Póth Sándor.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Elhízás

2026. március 12.

A stigmatizáció miatt sokan nem mernek orvoshoz fordulni

Prof. Dr. Merkely Béla: ez a krónikus betegség ma már minden magyar családot érint

Az elhízás napjainkban már nem csupán egyéni probléma, hanem súlyos társadalmi, egészségügyi és gazdasági kihívás. A számok riasztóak: Magyarországon több mint 5,5 millióan élnek súlytöbblettel, a lakosság közel egynegyede pedig elhízással.

A vezető hazai és nemzetközi orvosszervezetek egybehangzó álláspontja szerint az obezitás egy krónikus, progresszív betegség, amely több mint 200-féle szövődménnyel hozható összefüggésbe, a szív- és érrendszeri károsodásoktól kezdve egészen bizonyos daganatos megbetegedésekig. Az Elhízás Világnapjához kapcsolódva a hazai szakma arra figyelmeztet, hogy az elhízás krónikus betegségként való elismerése és a stigmatizáció megtörése nélkül nem lehet hatékony választ adni erre a népegészségügyi krízisre. A társadalom ugyanis még mindig gyakran lustaságnak vagy akaratgyengeségnek tartja az elhízást, a súlytöbblettel élők – beleértve az orvosi segítséggel fogyókat is – továbbra is ítélkezéssel és kirekesztéssel szembesülnek. A szakértők hangsúlyozzák: az elhízás kezelhető, de komplex, személyre szabott ellátást igényel. A korai felismerés és az időben elkezdett terápia kulcsfontosságú, ezért az üzenet egyértelmű: nem érdemes várni – a segítségkérés az első lépés az egészség visszaszerzéséhez. Az orvosi támogatás nem kudarc, hanem felelős döntés.

Szívinfarktus: Figyeljünk jobban a nőkre!

2026. március 12.

Széles körben ismert, hogy a szív- és érrendszeri betegségek vezető halálokot képviselnek a férfiak körében. Sokan azonban nem tudják, hogy a nők esetében is hasonló a helyzet.

A változó kor előtt a női nemi hormon (ösztrogén) magasabb szintje védő hatást gyakorol a nőknél a szív- és érrendszeri betegségek ellen, ha az illető nem dohányzik. Nem véletlen, hogy hazánkban az összes infarktusos eset kétharmada férfiaknál jelentkezik.1

A különbség azonban az életkor előrehaladtával kiegyenlítődik, és 60 év felett már hasonlónak tekinthető a két nem rizikója. Igaz, hogy kevesebb nő kap infarktust, de náluk a betegség súlyosabb lefolyású és magasabb halálozással jár, mint a férfiaknál.1

Miért magasabb nőknél az infarktus okozta halálozási arány?

A nők átlagosan 8 évvel idősebben kapnak infarktust, mint a férfiak, így a tünetek jelentkezésekor általános egészségi állapotuk rosszabb, több a kísérő betegségük. Emellett sokszor későn azonosítják a tüneteket, mert ezek nem mindig egyértelműek, nem egyeztethetők össze a szívinfarktus klasszikus tünetcsoportjával. Sem a beteg, sem az orvos nem gondol azonnal infarktusra a panaszok hallatán.2 Mindkét nem esetében tipikus a mellkasi fájdalom, amely erős, nyomó-szorító jellegű vagy a nyakba, állkapocsba, bal karba sugárzó fájdalom. A férfiak gyakrabban panaszkodnak mellkasi fájdalomra. A nőknél viszont előtérben állhatnak más panaszok, mint a hányinger, hányás, verítékezés, légszomj, szédülés.2,4 Náluk a fájdalom máshol is jelentkezhet, így felléphet a hát felső részébe sugárzó fájdalom vagy akár hasi fájdalom is.2

Az újraélesztés alapkészség: a szemtanú az első mentő

2026. március 11.

A Magyar Resuscitatiós (Újraélesztési) Társaság 25 éve tanítja, hogy azonnali újraélesztéssel a hirtelen szívmegállás túlélhető

Magyarországon évente 25 ezer kórházon kívüli szívmegállás történik, és még mindig előfordul, hogy ezekben az esetekben senki nem kezd újraélesztésbe. Pedig a hirtelen szívmegállást követő 3-5 percen belül megkezdett beavatkozás jelentősen növeli a túlélési esélyt. A Magyar Resuscitatiós Társaság 25 éve dolgozik azon, hogy ez megváltozzon: ma kezdődő jubileumi kongresszusán a szakmai program mellett egy esztergomi iskolában tart tömeges újraélesztés-oktatást 500 diáknak.

Képzeljük el, hogy a bevásárlóközpontban a mellettünk álló ember hirtelen összeesik. Nem lélegzik. Körülnézünk, de mindenki csak áll és vár, nem mer cselekedni. Pedig öt perc alatt eldől az élete. Ez a jelenet Magyarországon naponta többször lejátszódik – és az esetek egy részében a szemtanúk képzettség hiányában nem mernek a bajba jutotthoz nyúlni. Holott ma már egyetlen tanfolyam elegendő ahhoz, hogy bárkiből életmentő legyen.

A Magyar Resuscitatiós Társaság (MRT) összefogja és támogatja mindazon szakemberek munkáját, akik az újraélesztés, valamint a keringésmegállás körüli kritikus időszak betegellátásának elméletével, gyakorlatával, kutatásával vagy oktatásával foglalkoznak. A 2001-ben alapított társaság az elmúlt 25 évben sokat tett azért, hogy mind a laikusok, mind az egészségügyi szakemberek szintjén minél magasabb szakmai minőséggel történjen a keringésmegállást szenvedett betegek ellátása Magyarországon, követve a nemzetközi szakmai standardokat.