Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A kisfiúkat érintő leggyakoribb urológiai problémák, amelyekről minden szülőnek tudnia kell

Érdekességek2024. november 27.

November a férfiegészség hónapja, ami minden évben ráirányítja a figyelmet a férfiak egészségére, különösen az őket érintő urológiai problémákra és azok megelőzési lehetőségeire, beleértve a szűrővizsgálatokat. Fontos azonban, hogy ennek kapcsán ne csak a felnőtt férfiakra gondoljunk, hanem az egészen kisfiúkra is, hiszen az ő esetükben a korai felismerésnek még fontosabb szerepe van. A Budai Egészségközpont szakmavezető főorvosa, dr. Póth Sándor bemutatja a fiúkat érintő leggyakoribb gyermekurológiai betegségeket, azok okait, tüneteit, továbbá hasznos tanácsokat ad a komolyabb szövődmények megelőzéséhez és a kezeléshez.

Fotó: 123rf.com„Mindkét nem esetében előfordulhat, hogy születés után kialakul valamilyen nemi szervet vagy húgycsövet érintő rendellenesség, a későbbi életszakaszokban pedig leginkább húgyúti fertőzésekkel fordulnak a páciensek, illetve a szülők a gyermekurológushoz, újszülöttkortól egészen 18 éves korig. Sajnos a jó indulatú, életminőséget érintő problémáktól kezdve – pl. rejtett here, fitymaszűkület, éjszakai bevizelés –, akár az életveszélyes, pl. daganatos vagy komoly funkcionális zavart okozó elváltozások is megjelenhetnek ebben a korosztályban. Azonban a betegségek jórésze időben felismerve hatásosan kezelhető, az életminőség megtartása mellett” – hangsúlyozza dr. Póth Sándor, a Budai Egészségközpont urológus főorvosa.

Rejtett here, ingahere (hereleszállási zavarok)

A rejtett here (kriptorchizmus) az egyik leggyakoribb fejlődési rendellenesség a fiúgyermekeknél, amely során az egyik vagy mindkét here nem száll le a hasüregből a herezacskóba születés előtt, vagy után. Jellemzően a hasüregben, a lágyékcsatornában vagy a herezacskó felett helyezkedik el. Az esetek 90 százalékában kizárólag az egyik here, 10 százalékában mindkét oldali here rejtett. Ennek oka lehet hormonális zavar, genetikai hajlam vagy mechanikai akadály. Emellett 10-ből 7-9 esetben a hereleszállási zavarokhoz kísérőbetegségként lágyéksérv vagy vízsérv is társul.

A rejtett here enyhe formája az „ingahere”, amikor nyugalmi, ellazult helyzetben a herék megtalálhatók a herezacskóban, ám időnként bizonyos ingerek hatására felhúzódnak innen. Ez az állapot alapvetően nem kóros és általában nem igényel kezelést, de ha három hónapos kor felett is fennáll, szükség lehet orvosi beavatkozásra. 

Ha a rejtettherűség kezeletlen marad, felnőttkorban termékenységi gondokhoz és daganatos elváltozások kialakulásához vezethet. A kezelési lehetőségek között szerepel a hormonterápia, illetve a sebészeti beavatkozás, amellyel a herét a herezacskóba rögzítik. A műtétet 6-12 hónapos kor között, de legkésőbb 18 hónapos korig optimális elvégezni.

Fitymaszűkület

A fitymaszűkület (fimózis) olyan állapot, amikor a fityma nem húzható vissza a hímvessző makkjáról. Ez lehet veleszületett vagy szerzett (például fertőzés vagy gyulladás következménye). Kisgyermekkorban természetes jelenség is lehet, amely általában magától rendeződik, de bizonyos esetekben, különösen, ha fájdalmat, vizelési nehézséget vagy fertőzést, gyulladást okoz, kezelést igényel. A szűkület típusától függően megoldást jelenthet a konzervatív terápia, mint például a krémek, kenőcsök használata, ám súlyosabb esetben műtéti beavatkozás, például fitymaeltávolítás (körülmetélés) javasolt.


Húgyúti fertőzések

A húgyúti fertőzések gyermekkorban is gyakoriak. A fiúknál elsősorban ötéves kor alatt jelentkezhetnek, körükben a fityma és a húgycső anatómiai felépítése hajlamosít a fertőzésekre, de a nem megfelelő higiénia is okozhatja a kialakulásukat. 

Helyi irritáció, gyakori és fájdalmas vizelés, szúrós szag, hasi vagy deréktáji fájdalom, illetve ezekkel együtt vagy ezektől függetlenül fellépő láz is jelezheti a húgyutak fertőzöttségét. Akár vesemedence-gyulladáshoz is vezethet, ezért rendkívül fontos az időben történő kezelés, melynek része a megfelelő tisztálkodás és az elegendő folyadékbevitel biztosítása. Fertőzés esetén a célzott antibiotikum a leggyakoribb kezelési mód.

„Kiemelkedő jelentőségű, hogy felmérjük, van-e anatómiai rendellenesség a fertőzés hátterében. Ezt fizikális vizsgálattal és ultrahanggal is tudjuk ellenőrizni, amelyek fájdalmasmentes, egyszerű módszerek. Komplexebb vizsgálatokra is szükség lehet, de ezek általában speciális intézetekben, tervezetten zajlanak” – mondja a szakember.

Éjszakai ágybavizelés

Sok gyermeknél fordul elő éjszakai bevizelés, ami bosszúságot és aggodalmat vált ki a szülőkből, különösen öt-hatéves kor felett. Amennyiben többször, hetente legalább kétszer előfordul vagy több hónapig tartó száraz időszak után jelentkezik, érdemes kivizsgálni a lehetséges egészségügyi okokat. Az éjszakai bevizelés hátterében ugyanis sok minden állhat, és egy betegség első jele is lehet ez. Genetikai hajlam, hormonális zavar, a hólyagkontroll késlekedése, de akár cukorbetegség, fertőzés vagy pszichés tényezők is okozhatják. Fontos a gyermek megértő támogatása, és szükség esetén hólyagtréning, nedvességjelzők vagy gyógyszeres kezelés is szóba jöhet.

„A rendszeres urológiai ellenőrzések már csecsemőkorban is fontosak, hogy időben felismerjük az esetleges problémákat. A helyes tisztálkodási szokások megtanítása szintén elengedhetetlen. Ha bármilyen tünetet észlelünk, azonnal forduljunk urológushoz, és ne hagyjuk figyelmen kívül a gyermek panaszait, még akkor sem, ha azok enyhének tűnnek. A gyermekurológiai vizsgálatokat szakorvos végzi, aki speciális vizsgálatokat rendelhet el és megfelelő műtéti beavatkozásokkal is kezelheti a problémákat. Emellett az urológussal tisztázott stratégia épp úgy lehet terápia, mint a gyógyszeres vagy műtéti kezelés. A kezelések célja, hogy biztosítsák a gyermekek egészséges fejlődését és megakadályozzák a későbbi komplikációkat” – hívja fel a figyelmet dr. Póth Sándor.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Forradalmi áttörés a szúnyogirtásban: egy környezetbarát technológiával hatékonyabban védekezhetünk

2025. május 07.

Új, az eddigieknél jóval hatékonyabb hordozóanyagot fejlesztettek ki a biológiai szúnyogirtáshoz HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (HUN-REN TTK) kutatói, együttműködésben az ELTE és a Bay Zoltán Kutatóintézet kutatóival. Az új anyag nemcsak az irtószerek hatékonyságát növeli, hanem környezetbarát is.

A szúnyoggyérítés kérdése egyre fontosabb téma hazánkban, és nemcsak az apró rovarok bosszantó csípései, hanem a megjelenő új, potenciálisan súlyos betegségeket terjesztő fajok miatt is.

A legismertebb irtási mód, amivel nyaranta találkozhatunk, az úgynevezett vegyszeres irtás. Az ilyenkor használt szerek azonban nemcsak a vérszívókat, hanem sok más hasznos élőlényt, például a méheket is elpusztítják, komoly ökológiai kárt okozva. Éppen ezért fontos kutatások zajlanak az olyan szelektív biológiai ágensek kifejlesztésére, amelyek kizárólag a szúnyoglárvákat pusztítják el – ezeket a módszereket ismerhetjük úgy, hogy biológiai szúnyoggyérítés.


Az elmúlt 30 év egyik legnagyobb szúnyograjzására számítanak a kutatók a Balatonnál

2024 nyarán a tartósan meleg vízhőmérséklet és fényszegény körülmények miatt megnőtt az algák mennyisége, különösen a Siófoki-medencében (ahol a tavalyinál magasabb alga mennyiséget csak 1994-ben mértek eddig). Ez kedvezett az árvaszúnyogoknak: lárváik nagy számban telepedtek meg az üledékben, így 2025 tavaszán (április-június) az elmúlt 30 év egyik legnagyobb rajzására számíthatunk – fogalmaznak friss jelentésükben a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI) kutatói.

A biológiai gyérítés nehézsége azonban, hogy ezeket a szereket egy jóval kisebb területre kell kijuttatni, és ezek az élőhelyek sokszor sűrű növényzettel borítottak, így komoly probléma, hogy az ide kiszórt szerek nem jutnak el a vízfelszínig, ahol a lárvák táplálkoznak, és ahol ki kéne fejteniük hatásukat.

Megoldásként ezeket a hatóanyagokat valamilyen granulátumra, például homokra, vagy műanyagra rögzítik, de ez a módszer is számos nehézségbe ütközik. A sokszor használt homokszemcsék, bár természetes anyagok, éles széleik károsíthatják a növényeket, ráadásul túl gyorsan süllyednek le az aljzatra, így az irtószer nem tud elég ideig dolgozni a felszínen. A szintén gyakran használt műanyag hordozók ugyan kiküszöbölik ez utóbbi problémát – hiszen könnyű szemcseként sokáig lebegnek a felszínen –, de a kémiai irtószerekhez hasonlóan környezetkárosítók. A speciális fehérjékből készült jégpelletek is jó megoldást jelentenek, de gyors olvadásuk korlátozza a használatukat, különösen azokon a meleg klímájú területeken, ahol jellemzően nagy a szúnyog-koncentráció.

Úgy véli, felnőttként már nem lehet 1-es típusú cukorbeteg? De igen!

2025. május 07.



Az 1-es típusú cukorbetegséget sokáig fiatalkori diabétesznek hívták, hiszen döntően gyerekeknél és tinédzsereknél diagnosztizálták azt. A tévhitekkel szemben azonban felnőtteknél is kialakulhat ez a típus, ám mivel a tünetei nagyon hasonlítanak a 2-es típusú cukorbetegség tüneteihez, nem kizárt a kezdeti téves diagnózis sem. Dr. Para Györgyi, a Cukorbetegközpont diabetológusa, belgyógyász, szöveti cukor monitorozás specialista éppen ezért arra hívta fel a figyelmet, mennyire fontos megérteni a különbséget és megfelelő kezelést alkalmazni.

A felnőttkori 1-es típusú cukorbetegség könnyen összetéveszthető a 2-es típusúval

A felnőttkorban, tipikusan 30 év felett induló 1-es típusú cukorbetegség akkor következik be, amikor a hasnyálmirigy valamiért leáll az inzulintermeléssel, vagy legalábbis csökkenti azt – emögött általában egy autoimmun folyamat áll. Ha valóban erről van szó, akkor LADA típusú cukorbetegségről lehet beszélni (Latent Autoimmune Diabetes in Adults). Az inzulintermelés csökkenése vagy leállása azzal jár, hogyha kevés van ebből a vércukor mennyiséget szabályozó hormonból, akkor a táplálékkal bevitt cukrok a véráramban maradnak ahelyett, hogy energiává alakulnának az izmokban, zsírban, májban.
– Az egyik nagy különbség a gyermekkorban induló 1-es típusú cukorbetegség és a felnőttkori megjelenés közt, hogy míg a gyerekek általában inzulinkezelésre szorulnak, a felnőtteknek nem minden esetben szükséges azonnal elkezdni az inzulinadást, főként, ha a hasnyálmirigy még termel valamennyit. Emiatt viszont előfordulhat, hogy 2-es típusúnak diagnosztizálják a valójában 1-es típusú diabéteszt.

Milyen tünetekre kell felfigyelni?

Egyelőre nem tudjuk, mi lehet az oka annak, hogy az immunrendszer éppen a hasnyálmirigyet támadja meg, vizsgálják a vírusok, a környezeti mérgező anyagok szerepét. Az azonban biztos, hogy a genetika nem megkerülhető, ha ugyanis az egyik szülőnek van 1-es típusú cukorbetegsége, az utódnál 1-8% a kialakulás esélye, két szülő érintettsége esetén pedig már 30%. Felnőttkorban lassan, hónapok alatt alakulhat ki a diabétesz, az alábbi, fokozatosan megjelenő panaszokra kell felfigyelni:
– extrém éhség, szomjúság még akkor is, amikor eleget ettünk, ittunk,
– gyakori vizelési inger, még éjjel is,
– szokatlan fáradtság, gyengeség,
– hirtelen és szándék nélküli fogyás,
– homályos látás vagy más látászavarok,
– gombás és más jellegű gyakoribb fertőzések,
– gyümölcsös, édeskés illatú lehelet,
– légzési nehézségek,
– kézben, lábbal jelentkező zsibbadás, bizsergés,
– száraz, viszkető bőr.

Tudományosan bizonyított: a ChatGPT szinte hibátlanul felismeri a leggyakoribb bőrproblémákat

2025. május 06.



Bőrbetegségek felismerésében tesztelték a két legismertebb mesterséges intelligencia alkalmazást a Semmelweis Egyetem kutatói. A GPT-4o az esetek 93%-ában azonosította az aknét és a rosaceát, szemben a Google Gemini Flash 2.0-s modelljével, amely az esetek mindössze 21%-ában ismerte fel a kórképeket, derül ki az egyetem új klinikai kutatásából. A MI hosszú távon csökkentheti az időt, amíg a beteg ellátáshoz jut, de a végleges diagnózis felállítása szakorvosi feladat marad, hangsúlyozzák a szerzők.

A vizsgálat során a két mesterséges intelligencia modellnek olyan betegek fotóit mutatták meg, akiknél szakorvosi diagnózis igazolta az akne vagy a rosacea meglétét. A képeket ezt megelőzően két bőrgyógyász értékelte ki egymástól függetlenül, egy harmadik szakértő bevonásával, aki eltérő diagnózis esetén döntött. A végső diagnózist többségi vélemény alapján állapították meg.