Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A kisfiúkat érintő leggyakoribb urológiai problémák, amelyekről minden szülőnek tudnia kell

Érdekességek2024. november 27.

November a férfiegészség hónapja, ami minden évben ráirányítja a figyelmet a férfiak egészségére, különösen az őket érintő urológiai problémákra és azok megelőzési lehetőségeire, beleértve a szűrővizsgálatokat. Fontos azonban, hogy ennek kapcsán ne csak a felnőtt férfiakra gondoljunk, hanem az egészen kisfiúkra is, hiszen az ő esetükben a korai felismerésnek még fontosabb szerepe van. A Budai Egészségközpont szakmavezető főorvosa, dr. Póth Sándor bemutatja a fiúkat érintő leggyakoribb gyermekurológiai betegségeket, azok okait, tüneteit, továbbá hasznos tanácsokat ad a komolyabb szövődmények megelőzéséhez és a kezeléshez.

Fotó: 123rf.com„Mindkét nem esetében előfordulhat, hogy születés után kialakul valamilyen nemi szervet vagy húgycsövet érintő rendellenesség, a későbbi életszakaszokban pedig leginkább húgyúti fertőzésekkel fordulnak a páciensek, illetve a szülők a gyermekurológushoz, újszülöttkortól egészen 18 éves korig. Sajnos a jó indulatú, életminőséget érintő problémáktól kezdve – pl. rejtett here, fitymaszűkület, éjszakai bevizelés –, akár az életveszélyes, pl. daganatos vagy komoly funkcionális zavart okozó elváltozások is megjelenhetnek ebben a korosztályban. Azonban a betegségek jórésze időben felismerve hatásosan kezelhető, az életminőség megtartása mellett” – hangsúlyozza dr. Póth Sándor, a Budai Egészségközpont urológus főorvosa.

Rejtett here, ingahere (hereleszállási zavarok)

A rejtett here (kriptorchizmus) az egyik leggyakoribb fejlődési rendellenesség a fiúgyermekeknél, amely során az egyik vagy mindkét here nem száll le a hasüregből a herezacskóba születés előtt, vagy után. Jellemzően a hasüregben, a lágyékcsatornában vagy a herezacskó felett helyezkedik el. Az esetek 90 százalékában kizárólag az egyik here, 10 százalékában mindkét oldali here rejtett. Ennek oka lehet hormonális zavar, genetikai hajlam vagy mechanikai akadály. Emellett 10-ből 7-9 esetben a hereleszállási zavarokhoz kísérőbetegségként lágyéksérv vagy vízsérv is társul.

A rejtett here enyhe formája az „ingahere”, amikor nyugalmi, ellazult helyzetben a herék megtalálhatók a herezacskóban, ám időnként bizonyos ingerek hatására felhúzódnak innen. Ez az állapot alapvetően nem kóros és általában nem igényel kezelést, de ha három hónapos kor felett is fennáll, szükség lehet orvosi beavatkozásra. 

Ha a rejtettherűség kezeletlen marad, felnőttkorban termékenységi gondokhoz és daganatos elváltozások kialakulásához vezethet. A kezelési lehetőségek között szerepel a hormonterápia, illetve a sebészeti beavatkozás, amellyel a herét a herezacskóba rögzítik. A műtétet 6-12 hónapos kor között, de legkésőbb 18 hónapos korig optimális elvégezni.

Fitymaszűkület

A fitymaszűkület (fimózis) olyan állapot, amikor a fityma nem húzható vissza a hímvessző makkjáról. Ez lehet veleszületett vagy szerzett (például fertőzés vagy gyulladás következménye). Kisgyermekkorban természetes jelenség is lehet, amely általában magától rendeződik, de bizonyos esetekben, különösen, ha fájdalmat, vizelési nehézséget vagy fertőzést, gyulladást okoz, kezelést igényel. A szűkület típusától függően megoldást jelenthet a konzervatív terápia, mint például a krémek, kenőcsök használata, ám súlyosabb esetben műtéti beavatkozás, például fitymaeltávolítás (körülmetélés) javasolt.


Húgyúti fertőzések

A húgyúti fertőzések gyermekkorban is gyakoriak. A fiúknál elsősorban ötéves kor alatt jelentkezhetnek, körükben a fityma és a húgycső anatómiai felépítése hajlamosít a fertőzésekre, de a nem megfelelő higiénia is okozhatja a kialakulásukat. 

Helyi irritáció, gyakori és fájdalmas vizelés, szúrós szag, hasi vagy deréktáji fájdalom, illetve ezekkel együtt vagy ezektől függetlenül fellépő láz is jelezheti a húgyutak fertőzöttségét. Akár vesemedence-gyulladáshoz is vezethet, ezért rendkívül fontos az időben történő kezelés, melynek része a megfelelő tisztálkodás és az elegendő folyadékbevitel biztosítása. Fertőzés esetén a célzott antibiotikum a leggyakoribb kezelési mód.

„Kiemelkedő jelentőségű, hogy felmérjük, van-e anatómiai rendellenesség a fertőzés hátterében. Ezt fizikális vizsgálattal és ultrahanggal is tudjuk ellenőrizni, amelyek fájdalmasmentes, egyszerű módszerek. Komplexebb vizsgálatokra is szükség lehet, de ezek általában speciális intézetekben, tervezetten zajlanak” – mondja a szakember.

Éjszakai ágybavizelés

Sok gyermeknél fordul elő éjszakai bevizelés, ami bosszúságot és aggodalmat vált ki a szülőkből, különösen öt-hatéves kor felett. Amennyiben többször, hetente legalább kétszer előfordul vagy több hónapig tartó száraz időszak után jelentkezik, érdemes kivizsgálni a lehetséges egészségügyi okokat. Az éjszakai bevizelés hátterében ugyanis sok minden állhat, és egy betegség első jele is lehet ez. Genetikai hajlam, hormonális zavar, a hólyagkontroll késlekedése, de akár cukorbetegség, fertőzés vagy pszichés tényezők is okozhatják. Fontos a gyermek megértő támogatása, és szükség esetén hólyagtréning, nedvességjelzők vagy gyógyszeres kezelés is szóba jöhet.

„A rendszeres urológiai ellenőrzések már csecsemőkorban is fontosak, hogy időben felismerjük az esetleges problémákat. A helyes tisztálkodási szokások megtanítása szintén elengedhetetlen. Ha bármilyen tünetet észlelünk, azonnal forduljunk urológushoz, és ne hagyjuk figyelmen kívül a gyermek panaszait, még akkor sem, ha azok enyhének tűnnek. A gyermekurológiai vizsgálatokat szakorvos végzi, aki speciális vizsgálatokat rendelhet el és megfelelő műtéti beavatkozásokkal is kezelheti a problémákat. Emellett az urológussal tisztázott stratégia épp úgy lehet terápia, mint a gyógyszeres vagy műtéti kezelés. A kezelések célja, hogy biztosítsák a gyermekek egészséges fejlődését és megakadályozzák a későbbi komplikációkat” – hívja fel a figyelmet dr. Póth Sándor.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Néhány gondolat az elfogadásról

2026. január 12.

Töprengtem, hogy ilyenkor az év kezdetekor miről is lehetne írni, aminek gondolatai időtlenek. És akkor beugrott egy szó: elfogadás. Ez vonatkozhat személyre, tárgyra vagy általánosságban a dolgokra is. Lehet, hogy van itt még mit tennünk és csiszolnunk a jellemünkben?

Egyre nehezebben fogadjuk el, ha a másik valamit másképpen gondol, mond, tesz, irányít. Pedig miért ne lenne joga hozzá? (persze a jogi, erkölcsi, morális határokon belül!)

Sokaknak nehezére esik a másiktól való elfogadás – dologi értelemben. Akár valamilyen segítség, ajándék, adomány vagy egy tanács formájában. A különböző generációk között is ebben nagy különbségek vannak, ha ezt az egészségügy témájához kapcsoljuk. Erről is fogunk írni az elkövetkező hónapokban a Patika Magazinban most induló rovatban, „Generációs gondolatok” címmel. Ezek az emberek nem akarják, nem tudják, vagy akár szégyellik elfogadni a segítséget, mert azt hiszik, hogy nekik önmaguknak kell megküzdeniük az életben mindennel, mert akkor látszanak erősnek.

A kávéfogyasztás egészségmegőrző hatásai

2026. január 12.

A kávéfogyasztás egészségmegőrző hatásait számos kutatás igazolta, köztük a Semmelweis Egyetemé is. Nem mindegy azonban, hogyan fogyasztjuk az italt: feketén, tejjel, cukorral esetleg szűrve. Szabó Adrienn, az intézmény dietetikusa azt tanácsolja, aki rendszeresen kávézik és még tovább szeretné fokozni annak jótékony hatásait, az inkább világosabb pörkölésű kávét igyon, mert így érvényesülnek leginkább a benne található egészséges növényi vegyületek.



„A kávét tipikusan a káros szenvedélyek közé szokták sorolni az emberek, pedig sok kutatás megerősítette egészségvédő hatásait. A mérsékelt kávéfogyasztás (maximum napi 400 mg koffein, vagy 3-4 csésze) csökkentheti többek között a cukorbetegség, a szív-érrendszeri betegségek, egyes daganatok és a Parkinson-kór előfordulási rizikóját is” – kezdi Szabó Adrienn, a Semmelweis Egyetem Szakrendelő Intézetének dietetikusa.


Így lehet szerepe a férfipartnernek a bakteriális vaginózisban!

2026. január 11.

A hüvely egészsége és az eltolódás

A normál hüvelyflóra legnagyobb részét a Lactobacillusok alkotják, amelyek tejsavat termelve savas környezetet tartanak fenn. Ez a savasság megakadályozza, hogy a káros baktériumok elszaporodjanak.

Ha ez az egyensúly felborul – például antibiotikumok, hormonális változások, stressz vagy túlzott hüvelyöblítés miatt – a Lactobacillusok száma csökken, és helyüket anaerob baktériumok veszik át, például a Gardnerella vaginalis vagy az Atopobium vaginae. Ez okozza a jellegzetes tüneteket: kellemetlen szagú, szürkésfehér folyás, viszketés vagy diszkomfortérzet. Ugyanakkor sok nőnél a BV teljesen tünetmentes is lehet.

A férfi partner ebben a történetben nem betegszik meg, és általában nincs szüksége kezelésre. Ugyanakkor a hüvelyflóra baktériumai a szexuális együttlét során a pénisz felszínére – főleg a fityma alá – kerülhetnek, és a későbbi együttléteknél visszajuthatnak a női hüvelybe. Ez az egyik módja, hogy a BV visszatérő probléma legyen, még akkor is, ha a nő már kezeltette magát.

A férfit is kezelni kell?

Fontos kiemelni, hogy a BV nem klasszikus nemi úton terjedő fertőzés. Nem egyetlen kórokozó okozza, és a férfiaknál legtöbbször nincsenek tünetek. Az orvosi kutatások szerint a partner kezelése nem minden esetben szükséges, de bizonyos, visszatérő esetekben segíthet a probléma hosszú távú megszüntetésében. Ilyenkor a férfi is kaphat célzott kezelést, például helyi antibiotikumot, hogy a baktériumok ne juthassanak vissza a hüvelybe.