Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A kimerültség mely szintjén állsz? Teszteld magad!

Érdekességek2024. október 30.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Az ősz beköszöntével és a tél közeledtével egyre többen érezzük úgy, hogy reggelente nehezünkre esik kikelni az ágyból, és hiába iszunk kávét, ásítozva megyünk be a munkahelyünkre, ahol napközben majd elalszunk a számítógépünk előtt, hogy aztán hazaérve a gyerekekkel és házimunkával töltött esti órák után a tévé előtti díványon nyomjon el bennünket az álom.  

A fáradság természetes velejárója mindennapi életünknek, jelzi, hogy szervezetünk kimerült és hogy pihenésre, feltöltődésre van szüksége.

Mi a teendő azonban olyankor, ha a kimerültség minden pillanatunkat meghatározza, mert hosszú távon figyelmen kívül hagyjuk szervezetünk vészjelzéseit? 

A alábbi tesztünk segítségével bárki gyorsan felmérheti, mennyire érzi magát kimerültnek.

Ha az alábbi kérdésekre legalább háromszor igen választ adott, akkor biztos lehet benne, hogy önnél is nagy a fáradság kialakulásának kockázata.

  1. Nagy felelősség vagy komoly teher hárul önre munkahelyén?
  2. Dohányzik vagy naponta fogyaszt alkoholt?
  3. Napi nyolc óránál többet dolgozik?
  4. Kevés gyümölcsöt és zöldséget eszik?
  5. Csak elvétve sportol?
  6. Rendszertelnül táplálkozik? 
  7. Ingerlékenyebb, még akkor is, ha nem akar feldühödni? 
  8. Hiába fogyaszt kávét, az már nem segít? 
  9. Kevesebbet alszik napi hat óránál, vagy rendszertelenül alszik? 
  10. Gyakran kap el fertőzéseket? 
  11. Nehezebben tud koncentrálni, figyelme szórtabb, mint szeretné? 
  12. Ugyanolyan táplálkozás mellett hízott - nehezebben tud lefogyni?

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

A fizikai fáradságot általában gyengeségként, az izmok fájdalmaként, izomlázként vagy az izmok merevségeként érzékeljük, többnyire végtagjainkban, amelyek ilyenkor elnehezülnek és nehezen mozgathatóak. Gyakran előfordul, hogy a kimerült izmok remegnek vagy görcsölnek. Amennyiben a fáradságot előidéző fizikai terhelés folytatódik, ezek a jelek fokozódnak, szélsőséges esetben nem ritka a kéz illetve a szemhéj remegése, a mozdulatok bizonytalansága, a szédülés, az ájulás, a fülzúgás és a szemkáprázás. 

A fizikai fáradság kialakulásának hátterében többek közt tejsav szervezetünkben történő felhalmozódása áll. Amikor ugyanis jelentős erőt fejtünk ki, az izommunkát az izom „akkumulátoraként” működő keratin-foszfátban raktározott energia biztosítja. Ha az izmokat hol megfeszítjük, hol pedig ellazítjuk, mint például térdhajlításnál vagy fekvőtámasznál, az igénybevétel mértékétől függően a fáradság csak később, esetenként csak néhány perc múlva jelentkezik. A fájdalmat és a fáradságot a tejsav felhalmozódása váltja ki, amely az úgynevezett anaerob glikolízis során a vércukor oxigénhiány melletti metabolikus feldolgozása nyomán keletkezik. Ez az anyagcsere-folyamat kisebb hatékonysággal termel energiát, mint amikor az izmok oxigénellátása megfelelő. A megfeszítetten dolgozó szervezetben a tejsav hatására ún. metabolikus acidózis alakul ki, azaz a szervezet jelentősen savasodik. E folyamat a sejtek szempontjából rendkívül előnytelen, ezért a szervezet véget kell, hogy vessen ennek, elsősorban a terhelés megszüntetésével. 

A testi fáradsággal gyakran együtt jelentkezik a pszichikai vagy szellemi fáradság is, amely általában kimerültségérzetben, koncentrációzavarban, emlékezetromlásban és álmosságban nyilvánul meg.
A jelenség hátterében agyunk energiakészleteinek, illetve a mellékvese által termelet hormon (kortizol) kimerülése áll. 

A fáradság egy speciális formája a tavaszi /őszi fáradság, amely egyáltalán nem korunk jelensége, hiszen már elődeink szenvedtek tőle. A fáradság ilyenkor összefügg az épp véget érő téllel, vagy a növekvő sötétséggel, a minimális mennyiségű napfénnyel, a nem megfelelő összetételű táplálkozással, a vitamin és ásványi anyagok hiányával.

Betegség következménye is lehet a fáradság, amely a lábadozási időszakot kíséri. Ilyen például a poszt-virális fáradságszindróma és a krónikus fáradság-szindróma, ez utóbbi különböző vírusfertőzések, a központi idegrendszer zavara vagy alvászavar miatt is kialakulhat. 

Mivel a fáradság olyan tünet, amely azt jelzi, hogy a szervezetben nincs valami rendben, először az okát kell megkeresnünk. Ha ezt az okot nem leljük, vagy ha a fáradság tovább tart néhány hétnél és a gyógyszertárban ajánlott készítmények sem segítenek, mindenképpen forduljunk háziorvosunkhoz, aki, ha szükséges, további kivizsgálásokra küld el bennünket.

Ha a fáradság kialakulása mögött nem gyulladás vagy immunzavar áll, okozhatja a stressz, amelyet különböző stresszkezelési technikákkal (mozgás, helyes táplálkozás, tudatos légzés stb.) lehet enyhíteni vagy alvászavar, amelynek kezelésére szintén vannak természetes módszerek.

A vitaminok és az ásványi anyagok szintén szerepet kapnak a fáradság leküzdésében. Bár nem léteznek speciális fáradság-elleni vitaminok, a kutatások és a mindennapi gyakorlat is azt mutatja, hogy a megnövelt vitamin- és ásványianyag-bevitel elengedhetetlen része a kimerültség gyógyításának. (A D vitamin, a B 12 vitamin és a melatonin szint például kifejezetten fontos, hogy harmóniában legyen, ha ezeket a tüneteket észleljük!)

Fontos, hogy ha ezeket a tüneteket észleljük, akkor nem ötlet-szerűen kezdjünk önmagunk terápiázásába - bár egy minőségi és komplex multivitamin kúra biztisan nem fog ártani - hanem a legjobb, ha orvosi szűrés után, ajánlásra választunk táplálék-kiegészítőket.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

A leggyakoribb nőgyógyászati problémák, amelyeknek akár pár óra alatt búcsút inthetünk

2025. május 08.



A lányok és a nők többsége élete során legalább egyszer találkozik valamilyen nőgyógyászati problémával, akár serdülőkorban, gyermekvállalásnál vagy változókorban. Ezek megoldásához bizonyos esetekben kisebb műtéti beavatkozásra is szükség lehet, hogy a tünetek mérséklődjenek vagy teljesen megszűnjenek. A Budai Egészségközpontban a nőgyógyászati kezelések részeként immár húszféle egynapos nőgyógyászati kisműtét vehető igénybe, amelyek az összes nőgyógyászati műtéti típus mintegy 70 százalékát lefedik. Az intézmény ezenfelül az esetleges szövődmények ellátására a szektorban egyedülálló módon intenzív osztályos támogatást biztosít.

Gyakori nőgyógyászati elváltozások, amelyeknél műtétre lehet szükség

A nők jelentős része küzd olyan problémákkal, amelyek elhúzódó- és rendellenes vérzéshez, fogantatási nehézségekhez vagy meddőséghez, illetve akár rosszindulatú daganat kialakulásához is vezethetnek. Az egyik leggyakoribb nőgyógyászati probléma a vérzészavar, amikor a menstruáció 10 napnál tovább tart és/vagy nagyon erős, zavarja a napi tevékenységet, vagy ha 21 nap alatt egymás után többször is megjön. A vérzészavara nők 85 százalékánál jelentkezik életük során, és bár a 40-55 éves korosztálynál fordul elő leggyakrabban, nem csak a változókorba lépőket érinti. Hátterében számos tényező állhat, többek között hormonális egyensúlyzavarok – beleértve a policisztás ovárium szindrómát (PCOS) és a korai menopauzát, illetve a klimax előtti hormonális változásokat –, de okozhatják miómák és méhpolipok (együttesen méhüregi elváltozások), endometriózis és petefészekciszták is, amelyek mind a gyakori problémákhoz sorolhatók és amelyek esetén műtéti beavatkozásra lehet szükség.

A mióma (méhtesti jóindulatú daganat) és a méhpolip (a méhnyálkahártya növekedése) egyaránt eltávolíthatók hiszteroszkópos, azaz méhtükrözéses módszerrel, ami rövid ideig tartó vénás altatásban zajlik. Szintén gyakori rendellenességnek számítanak a méhnyakelváltozások (pl.: méhszájrepedés, méhszájseb, kóros hámelváltozások), amelyek akár rosszindulatú daganat, méhnyakrák kialakulásához is vezethetnek. Ilyen esetben ún. kacskonizációval, azaz hurokkimetszéssel lehet eltávolítani a daganatot.  

Azoknál a nőknél, akik nem tudnak megfoganni, a meddőség kivizsgálásának részeként a petevezeték átjárhatóságának kivizsgálása is javasolt, mely során megállapítható, hogy átjárhatóak-e a petevezetékek a spontán teherbeeséshez vagy inszeminációhoz. Amennyiben a petevezeték elzáródott, azt érdemes műtéttel eltávolítani. „A vérzészavarok egy része gyógyszeresen is kezelhető. Ez általában hormonális kezelést jelent, ami szövődménnyel járhat, és nincs szövettani eredménye. Így nem ez az elterjedt terápiás módszer, hanem a műtéti beavatkozás. Ez csak akkor nem végezhető el, ha a páciens nem altatható pl. elhízás, súlyos alapbetegségek vagy vérzékenység miatt, de ez extrém ritka. A Budai Egészségközpontban végzett kisműtétek minimálisan invazív beavatkozások, amelyek gyorsabb felépülést, kisebb fájdalmat és kevesebb komplikációt biztosítanak a páciensek számára, mivel alig vagy nincs szövődményük – mondja dr. Nagy László Zoltán, a Budai Egészségközpont nőgyógyásza.

Tavaszi–nyári testtömegcsökkentő étrend nőknek (1200 kcal/nap)

2025. május 08.



A receptek nyersanyagkiszabása 1 személyre vonatkozik.
A reggeli, illetve uzsonna zöldségei „korlátlan” mennyiségben, lemérés nélkül fogyaszthatók, mint ahogy az édesítőszerrel ízesített teák is.
A többi élelmiszernél és készételnél ügyelni kell a megadott mennyiségekre!
Az étlap nem fedezi a napi 2,5–3,0 l folyadékigényt, erről gondoskodni kell, elsősorban ásványvíz formájában! Az édes íz hiányát energiamentes édesítőszerekkel lehet pótolni!

1. NAP (1221 kcal)

Reggeli
Citromos tea (édesítőszerrel)
Köményes sajt (50 g)
Korpás Abonett (2 db)
Uborka

Tízórai
Alma (1 db)

Ebéd
Csontleves zöldségbetéttel (200 ml)
Sült virsli (1 db)
Lecsós zöldbab (zöldbab 150 g, szójacsírakonzerv 30 g, étolaj 1 evőkanál, lecsó 50 g, vöröshagyma)

Uzsonna
Málnás túró (félzsíros túró 100 g, málna 50 g, mesterséges édesítőszer)

Vacsora
Joghurtos szárnyas saláta (csirkemell 100 g, zeller 100 g, ananász 50 g, sárgarépa 50 g, joghurt 50 g, édesítők ízlés szerint)
Korpás kifli (1 db)

Forradalmi áttörés a szúnyogirtásban: egy környezetbarát technológiával hatékonyabban védekezhetünk

2025. május 07.

Új, az eddigieknél jóval hatékonyabb hordozóanyagot fejlesztettek ki a biológiai szúnyogirtáshoz HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (HUN-REN TTK) kutatói, együttműködésben az ELTE és a Bay Zoltán Kutatóintézet kutatóival. Az új anyag nemcsak az irtószerek hatékonyságát növeli, hanem környezetbarát is.

A szúnyoggyérítés kérdése egyre fontosabb téma hazánkban, és nemcsak az apró rovarok bosszantó csípései, hanem a megjelenő új, potenciálisan súlyos betegségeket terjesztő fajok miatt is.

A legismertebb irtási mód, amivel nyaranta találkozhatunk, az úgynevezett vegyszeres irtás. Az ilyenkor használt szerek azonban nemcsak a vérszívókat, hanem sok más hasznos élőlényt, például a méheket is elpusztítják, komoly ökológiai kárt okozva. Éppen ezért fontos kutatások zajlanak az olyan szelektív biológiai ágensek kifejlesztésére, amelyek kizárólag a szúnyoglárvákat pusztítják el – ezeket a módszereket ismerhetjük úgy, hogy biológiai szúnyoggyérítés.


Az elmúlt 30 év egyik legnagyobb szúnyograjzására számítanak a kutatók a Balatonnál

2024 nyarán a tartósan meleg vízhőmérséklet és fényszegény körülmények miatt megnőtt az algák mennyisége, különösen a Siófoki-medencében (ahol a tavalyinál magasabb alga mennyiséget csak 1994-ben mértek eddig). Ez kedvezett az árvaszúnyogoknak: lárváik nagy számban telepedtek meg az üledékben, így 2025 tavaszán (április-június) az elmúlt 30 év egyik legnagyobb rajzására számíthatunk – fogalmaznak friss jelentésükben a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI) kutatói.

A biológiai gyérítés nehézsége azonban, hogy ezeket a szereket egy jóval kisebb területre kell kijuttatni, és ezek az élőhelyek sokszor sűrű növényzettel borítottak, így komoly probléma, hogy az ide kiszórt szerek nem jutnak el a vízfelszínig, ahol a lárvák táplálkoznak, és ahol ki kéne fejteniük hatásukat.

Megoldásként ezeket a hatóanyagokat valamilyen granulátumra, például homokra, vagy műanyagra rögzítik, de ez a módszer is számos nehézségbe ütközik. A sokszor használt homokszemcsék, bár természetes anyagok, éles széleik károsíthatják a növényeket, ráadásul túl gyorsan süllyednek le az aljzatra, így az irtószer nem tud elég ideig dolgozni a felszínen. A szintén gyakran használt műanyag hordozók ugyan kiküszöbölik ez utóbbi problémát – hiszen könnyű szemcseként sokáig lebegnek a felszínen –, de a kémiai irtószerekhez hasonlóan környezetkárosítók. A speciális fehérjékből készült jégpelletek is jó megoldást jelentenek, de gyors olvadásuk korlátozza a használatukat, különösen azokon a meleg klímájú területeken, ahol jellemzően nagy a szúnyog-koncentráció.