Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A kimerültség mely szintjén állsz? Teszteld magad!

Érdekességek2024. október 30.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Az ősz beköszöntével és a tél közeledtével egyre többen érezzük úgy, hogy reggelente nehezünkre esik kikelni az ágyból, és hiába iszunk kávét, ásítozva megyünk be a munkahelyünkre, ahol napközben majd elalszunk a számítógépünk előtt, hogy aztán hazaérve a gyerekekkel és házimunkával töltött esti órák után a tévé előtti díványon nyomjon el bennünket az álom.  

A fáradság természetes velejárója mindennapi életünknek, jelzi, hogy szervezetünk kimerült és hogy pihenésre, feltöltődésre van szüksége.

Mi a teendő azonban olyankor, ha a kimerültség minden pillanatunkat meghatározza, mert hosszú távon figyelmen kívül hagyjuk szervezetünk vészjelzéseit? 

A alábbi tesztünk segítségével bárki gyorsan felmérheti, mennyire érzi magát kimerültnek.

Ha az alábbi kérdésekre legalább háromszor igen választ adott, akkor biztos lehet benne, hogy önnél is nagy a fáradság kialakulásának kockázata.

  1. Nagy felelősség vagy komoly teher hárul önre munkahelyén?
  2. Dohányzik vagy naponta fogyaszt alkoholt?
  3. Napi nyolc óránál többet dolgozik?
  4. Kevés gyümölcsöt és zöldséget eszik?
  5. Csak elvétve sportol?
  6. Rendszertelnül táplálkozik? 
  7. Ingerlékenyebb, még akkor is, ha nem akar feldühödni? 
  8. Hiába fogyaszt kávét, az már nem segít? 
  9. Kevesebbet alszik napi hat óránál, vagy rendszertelenül alszik? 
  10. Gyakran kap el fertőzéseket? 
  11. Nehezebben tud koncentrálni, figyelme szórtabb, mint szeretné? 
  12. Ugyanolyan táplálkozás mellett hízott - nehezebben tud lefogyni?

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

A fizikai fáradságot általában gyengeségként, az izmok fájdalmaként, izomlázként vagy az izmok merevségeként érzékeljük, többnyire végtagjainkban, amelyek ilyenkor elnehezülnek és nehezen mozgathatóak. Gyakran előfordul, hogy a kimerült izmok remegnek vagy görcsölnek. Amennyiben a fáradságot előidéző fizikai terhelés folytatódik, ezek a jelek fokozódnak, szélsőséges esetben nem ritka a kéz illetve a szemhéj remegése, a mozdulatok bizonytalansága, a szédülés, az ájulás, a fülzúgás és a szemkáprázás. 

A fizikai fáradság kialakulásának hátterében többek közt tejsav szervezetünkben történő felhalmozódása áll. Amikor ugyanis jelentős erőt fejtünk ki, az izommunkát az izom „akkumulátoraként” működő keratin-foszfátban raktározott energia biztosítja. Ha az izmokat hol megfeszítjük, hol pedig ellazítjuk, mint például térdhajlításnál vagy fekvőtámasznál, az igénybevétel mértékétől függően a fáradság csak később, esetenként csak néhány perc múlva jelentkezik. A fájdalmat és a fáradságot a tejsav felhalmozódása váltja ki, amely az úgynevezett anaerob glikolízis során a vércukor oxigénhiány melletti metabolikus feldolgozása nyomán keletkezik. Ez az anyagcsere-folyamat kisebb hatékonysággal termel energiát, mint amikor az izmok oxigénellátása megfelelő. A megfeszítetten dolgozó szervezetben a tejsav hatására ún. metabolikus acidózis alakul ki, azaz a szervezet jelentősen savasodik. E folyamat a sejtek szempontjából rendkívül előnytelen, ezért a szervezet véget kell, hogy vessen ennek, elsősorban a terhelés megszüntetésével. 

A testi fáradsággal gyakran együtt jelentkezik a pszichikai vagy szellemi fáradság is, amely általában kimerültségérzetben, koncentrációzavarban, emlékezetromlásban és álmosságban nyilvánul meg.
A jelenség hátterében agyunk energiakészleteinek, illetve a mellékvese által termelet hormon (kortizol) kimerülése áll. 

A fáradság egy speciális formája a tavaszi /őszi fáradság, amely egyáltalán nem korunk jelensége, hiszen már elődeink szenvedtek tőle. A fáradság ilyenkor összefügg az épp véget érő téllel, vagy a növekvő sötétséggel, a minimális mennyiségű napfénnyel, a nem megfelelő összetételű táplálkozással, a vitamin és ásványi anyagok hiányával.

Betegség következménye is lehet a fáradság, amely a lábadozási időszakot kíséri. Ilyen például a poszt-virális fáradságszindróma és a krónikus fáradság-szindróma, ez utóbbi különböző vírusfertőzések, a központi idegrendszer zavara vagy alvászavar miatt is kialakulhat. 

Mivel a fáradság olyan tünet, amely azt jelzi, hogy a szervezetben nincs valami rendben, először az okát kell megkeresnünk. Ha ezt az okot nem leljük, vagy ha a fáradság tovább tart néhány hétnél és a gyógyszertárban ajánlott készítmények sem segítenek, mindenképpen forduljunk háziorvosunkhoz, aki, ha szükséges, további kivizsgálásokra küld el bennünket.

Ha a fáradság kialakulása mögött nem gyulladás vagy immunzavar áll, okozhatja a stressz, amelyet különböző stresszkezelési technikákkal (mozgás, helyes táplálkozás, tudatos légzés stb.) lehet enyhíteni vagy alvászavar, amelynek kezelésére szintén vannak természetes módszerek.

A vitaminok és az ásványi anyagok szintén szerepet kapnak a fáradság leküzdésében. Bár nem léteznek speciális fáradság-elleni vitaminok, a kutatások és a mindennapi gyakorlat is azt mutatja, hogy a megnövelt vitamin- és ásványianyag-bevitel elengedhetetlen része a kimerültség gyógyításának. (A D vitamin, a B 12 vitamin és a melatonin szint például kifejezetten fontos, hogy harmóniában legyen, ha ezeket a tüneteket észleljük!)

Fontos, hogy ha ezeket a tüneteket észleljük, akkor nem ötlet-szerűen kezdjünk önmagunk terápiázásába - bár egy minőségi és komplex multivitamin kúra biztisan nem fog ártani - hanem a legjobb, ha orvosi szűrés után, ajánlásra választunk táplálék-kiegészítőket.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Okoseszközt ajándékozna karácsonyra gyermekének? Érdemes tudnia az online veszélyekről!

2025. december 23.

Az első saját okoseszköz – telefon, tablet vagy laptop – megvásárlása a gyerekek számára mérföldkő, ugyanakkor az új eszköz számos kockázattal is jár, mint például a kártevők, az adatlopás vagy a gyerekeket célzó online átverések.

A megfelelő biztonsági szoftver használata és a gyerekek biztonságtudatosságra való felkészítése fontos, mert gyakran nem is sejtik, hogy az interneten ugyanazok a veszélyek leselkednek rájuk, mint a való életben – csak digitális formában.

Milyen veszélyek fenyegetik a gyerekeket?

Az ESET szakértőinek tapasztalatai szerint a gyerekekre leselkedő leggyakoribb online veszélyek a következők:


Online zaklatás (cyberbullying): sértő üzenetek, bántó képek vagy videók megosztása, kizárás az osztályközösségből. Ez gyakran a közösségi médián vagy üzenetküldő appokon keresztül történik, és komoly lelki terhet róhat a gyerekekre.
Hamis nyereményjátékok és appok: az általános iskolások kíváncsiságát könnyű kihasználni. Egy „nyerj új telefont” típusú hamis weboldal vagy egy csábító mobiljáték letöltése után a kiberbűnözők adatokat, jelszavakat szerezhetnek.
Játékon belüli csalások: sok népszerű online játékban vannak vásárlási lehetőségek. A támadók gyakran hamis ajánlatokkal vagy feltört fiókokkal próbálnak értékes virtuális tárgyakat vagy valódi pénzt kicsalni. Egy csaló például egy online játékban hozzáférést szerzett egy gyermek fiókjához, és a nevében több tízezer forint értékben vásárolt tárgyakat. A szülők csak utólag, a bankkártya-értesítésekből jöttek rá a történtekre.

Emlékező sejtek? Sejtszinten is tárolhatók a traumák egyes kutatások szerint

2025. december 23.

Egyes új tudományos kutatások átrajzolják azt a képet, ahogyan a test és az emlékezés kapcsolatáról eddig gondolkodunk: nem csak az agy „emlékszik”, a vese-, izom- és immunsejtek is képesek molekuláris szinten raktározni a múltbeli hatásokat, tartósan befolyásolva azok működését. Egy magyar módszer erre a felismerésre építve igyekszik feloldani a testi lenyomatokat.

Kutatások igazolják, hogy a vesén túl más szövetek is hosszabb távú memóriát hordoznak. Ilyen az úgynevezett epigenetikus izommemória a vázizomzatban, amely segít a sport kihagyása utáni gyorsabb regenerációban. Hasonló jelenség az immunrendszer „képzett immunitása” (Trained Immunity), ahol egy korábbi fertőzés tartósan átprogramozhatja a csontvelő őssejtjeit, harciasabb immunsejteket termelve. Emellett az epigenetika kutatja a transzgenerációs traumák hatásait is, vagyis azt, hogyan befolyásolhatják a felmenők súlyos élményei az utódok biológiai folyamatait.

„A sejtes memória felfedezése sokak fantáziáját megmozgatta, hiszen ez új megvilágításba helyezi azt is, ahogyan a traumákról gondolkodunk. Valószínűleg új utak nyílhatnak a gyógyításban, és új módszerek is születhetnek” – fogalmazott Pinezits Csaba, a Lélektisztító nevű traumaoldó módszer kidolgozója. „2024-ben a New York University kutatói például azt találták, hogy agyon kívüli, úgynevezett nem neuronális sejtek is képesek hasonló tanulási mintázatokra, mint az idegsejtek” – tette hozzá.

A disszonancia redukciója

2025. december 22.

Mivel a disszonancia annál nagyobb minél vonzóbb az elvetett alternatíva, minél több a választási lehetőség és minél nagyobb a tét, több lehetőség is adódik a csökkentésére. Felértékelhetjük az általunk választott alternatívát a többi leértékelésével párhuzamosan, vagy nem vehetünk tudomást a döntésünk ellen szóló érvekről és/vagy tapasztalatokról, vagyis járhatjuk az önigazolás legegyszerűbb útját. Szélsőséges esetben elkerülhetjük magát a cselekvést vagy döntést is, bár a mindennapi életben ez ritkán lehetséges, hisz (az előbbi példával élve), ha szükségünk van autóra, előbb-utóbb döntenünk kell valamelyik típus mellett, mint ahogy iskolát is kell választani a gyereknek, de azt is rendszeresen el kell döntenünk, mit ebédeljünk.

És folyamatos döntéseinket egyfelől jó döntésnek kell tekintenünk (minél nagyobb a tét, annál inkább), másfelől ezeknek illeszkedniük kell valamiféle személyiségtörténeti egységbe, egyszerűbben szólva: jó lenne következetesnek látni magunkat, döntéseink sorozatában is. Ezért lehet szükség bizonyos információk kizárására, átértékelésére, végső esetben mentségek keresésére, a felelősség áthárítására. (Megtévesztettek, becsaptak, olyan hihető volt, logikusnak tűnt, parancsra tettem etc.)