Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A kimerültség mely szintjén állsz? Teszteld magad!

Érdekességek2024. október 30.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Az ősz beköszöntével és a tél közeledtével egyre többen érezzük úgy, hogy reggelente nehezünkre esik kikelni az ágyból, és hiába iszunk kávét, ásítozva megyünk be a munkahelyünkre, ahol napközben majd elalszunk a számítógépünk előtt, hogy aztán hazaérve a gyerekekkel és házimunkával töltött esti órák után a tévé előtti díványon nyomjon el bennünket az álom.  

A fáradság természetes velejárója mindennapi életünknek, jelzi, hogy szervezetünk kimerült és hogy pihenésre, feltöltődésre van szüksége.

Mi a teendő azonban olyankor, ha a kimerültség minden pillanatunkat meghatározza, mert hosszú távon figyelmen kívül hagyjuk szervezetünk vészjelzéseit? 

A alábbi tesztünk segítségével bárki gyorsan felmérheti, mennyire érzi magát kimerültnek.

Ha az alábbi kérdésekre legalább háromszor igen választ adott, akkor biztos lehet benne, hogy önnél is nagy a fáradság kialakulásának kockázata.

  1. Nagy felelősség vagy komoly teher hárul önre munkahelyén?
  2. Dohányzik vagy naponta fogyaszt alkoholt?
  3. Napi nyolc óránál többet dolgozik?
  4. Kevés gyümölcsöt és zöldséget eszik?
  5. Csak elvétve sportol?
  6. Rendszertelnül táplálkozik? 
  7. Ingerlékenyebb, még akkor is, ha nem akar feldühödni? 
  8. Hiába fogyaszt kávét, az már nem segít? 
  9. Kevesebbet alszik napi hat óránál, vagy rendszertelenül alszik? 
  10. Gyakran kap el fertőzéseket? 
  11. Nehezebben tud koncentrálni, figyelme szórtabb, mint szeretné? 
  12. Ugyanolyan táplálkozás mellett hízott - nehezebben tud lefogyni?

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

A fizikai fáradságot általában gyengeségként, az izmok fájdalmaként, izomlázként vagy az izmok merevségeként érzékeljük, többnyire végtagjainkban, amelyek ilyenkor elnehezülnek és nehezen mozgathatóak. Gyakran előfordul, hogy a kimerült izmok remegnek vagy görcsölnek. Amennyiben a fáradságot előidéző fizikai terhelés folytatódik, ezek a jelek fokozódnak, szélsőséges esetben nem ritka a kéz illetve a szemhéj remegése, a mozdulatok bizonytalansága, a szédülés, az ájulás, a fülzúgás és a szemkáprázás. 

A fizikai fáradság kialakulásának hátterében többek közt tejsav szervezetünkben történő felhalmozódása áll. Amikor ugyanis jelentős erőt fejtünk ki, az izommunkát az izom „akkumulátoraként” működő keratin-foszfátban raktározott energia biztosítja. Ha az izmokat hol megfeszítjük, hol pedig ellazítjuk, mint például térdhajlításnál vagy fekvőtámasznál, az igénybevétel mértékétől függően a fáradság csak később, esetenként csak néhány perc múlva jelentkezik. A fájdalmat és a fáradságot a tejsav felhalmozódása váltja ki, amely az úgynevezett anaerob glikolízis során a vércukor oxigénhiány melletti metabolikus feldolgozása nyomán keletkezik. Ez az anyagcsere-folyamat kisebb hatékonysággal termel energiát, mint amikor az izmok oxigénellátása megfelelő. A megfeszítetten dolgozó szervezetben a tejsav hatására ún. metabolikus acidózis alakul ki, azaz a szervezet jelentősen savasodik. E folyamat a sejtek szempontjából rendkívül előnytelen, ezért a szervezet véget kell, hogy vessen ennek, elsősorban a terhelés megszüntetésével. 

A testi fáradsággal gyakran együtt jelentkezik a pszichikai vagy szellemi fáradság is, amely általában kimerültségérzetben, koncentrációzavarban, emlékezetromlásban és álmosságban nyilvánul meg.
A jelenség hátterében agyunk energiakészleteinek, illetve a mellékvese által termelet hormon (kortizol) kimerülése áll. 

A fáradság egy speciális formája a tavaszi /őszi fáradság, amely egyáltalán nem korunk jelensége, hiszen már elődeink szenvedtek tőle. A fáradság ilyenkor összefügg az épp véget érő téllel, vagy a növekvő sötétséggel, a minimális mennyiségű napfénnyel, a nem megfelelő összetételű táplálkozással, a vitamin és ásványi anyagok hiányával.

Betegség következménye is lehet a fáradság, amely a lábadozási időszakot kíséri. Ilyen például a poszt-virális fáradságszindróma és a krónikus fáradság-szindróma, ez utóbbi különböző vírusfertőzések, a központi idegrendszer zavara vagy alvászavar miatt is kialakulhat. 

Mivel a fáradság olyan tünet, amely azt jelzi, hogy a szervezetben nincs valami rendben, először az okát kell megkeresnünk. Ha ezt az okot nem leljük, vagy ha a fáradság tovább tart néhány hétnél és a gyógyszertárban ajánlott készítmények sem segítenek, mindenképpen forduljunk háziorvosunkhoz, aki, ha szükséges, további kivizsgálásokra küld el bennünket.

Ha a fáradság kialakulása mögött nem gyulladás vagy immunzavar áll, okozhatja a stressz, amelyet különböző stresszkezelési technikákkal (mozgás, helyes táplálkozás, tudatos légzés stb.) lehet enyhíteni vagy alvászavar, amelynek kezelésére szintén vannak természetes módszerek.

A vitaminok és az ásványi anyagok szintén szerepet kapnak a fáradság leküzdésében. Bár nem léteznek speciális fáradság-elleni vitaminok, a kutatások és a mindennapi gyakorlat is azt mutatja, hogy a megnövelt vitamin- és ásványianyag-bevitel elengedhetetlen része a kimerültség gyógyításának. (A D vitamin, a B 12 vitamin és a melatonin szint például kifejezetten fontos, hogy harmóniában legyen, ha ezeket a tüneteket észleljük!)

Fontos, hogy ha ezeket a tüneteket észleljük, akkor nem ötlet-szerűen kezdjünk önmagunk terápiázásába - bár egy minőségi és komplex multivitamin kúra biztisan nem fog ártani - hanem a legjobb, ha orvosi szűrés után, ajánlásra választunk táplálék-kiegészítőket.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Mozgás télen is

2026. február 16.

Az időjárás, sőt maga az évszak is nagy hatással van a szervezetünkre, amit azért érdemes szem előtt tartani, mert gyakran félreértelmezünk olyan jelzéseket, mint fáradtság, levertség. A hangulati hullámvasút a gyerekeket sem kíméli, ők is lemerülnek, ha nem teszünk ellene tudatosan.

A gyerek olyan, mint egy „tartós elem” kifulladhatatlan, tele energiával. Ez a vicces szimbólum arra utal, miszerint a szülő olykor alig képes tartani velük az iramot, sokszor előbb merül ki, mint a gyermek, aki állandó mozgásban van.

Lássuk, hogy a gyermek mozgásigénye sokkal nagyobb, aminek a hátterében számos tényező áll, többek között az felfedezés igénye. A gyermek személyiségfejlődéséhez elengedhetetlen a mozgás, az új inger, a társakkal való közös élmény. Már óvodás korban megtörténik a szülő „elhagyása”, aminek velejárója, hogy előtérbe kerül az aktív, mozgással kapcsolatos játék és háttérbe szorul a szülő jelentősége, fizikai értelemben. A gyermek jobb esetben akkor is biztonságban érzi magát, amikor nincs jelen az édesanya, és az alapvető igénye teret nyer, ez pedig minden olyan tevékenység, ami nem passzív és ami új.

Ez a 8 élelmiszer okoz leggyakrabban allergiát

2026. február 16.

Egy friss összefoglaló tanulmány újdonságot hozott abban, hogy nemcsak a 8 leggyakrabban allergizáló élelmiszerrel foglalkozott, hanem közel 200, lehetséges ételallergiát okozó és 45, valószínűsíthető ételallergiát okozó ételt vizsgált. Dr. Balogh Ádám MSc PhD, az Allergiaközpont – Prima Medica csecsemő- és gyermekgyógyásza, allergológus és klinikai immunológus arra hívta fel a figyelmet, hogy milyen új ismereteket nyújthat ez a tanulmány az allergiás reakciók okairól és azt is elmondta, mit kell tenni, ha ez a gyanú merül fel egy gyermeknél.

Ez a 8 leggyakrabban allergizáló étel

Egy, a The Journal of Clinical Allergy and Immunology című folyóiratban megjelent holland tanulmány újdonsága, hogy az élelmiszercsoportok széles skálájára adott allergiás reakciókkal foglalkozott, valamint a reakciók súlyosságát is vizsgálta.
– A nagyobb tanulmányok eddig az úgynevezett Big Eight-re, vagyis arra a nyolc élelmiszerre koncentráltak, amelyek a leggyakrabban okoznak allergiát. Ezek a tehéntej, a tyúktojás, a búza, a szója, a földimogyoró, a diófélék, a hal és a kagyló – mondja Balogh doktor.

30 étel okozza a tünetek 80 százalékát

A vizsgálatban 1085 beteg vett részt, akik közül közel 70%-nak valószínűsíthető ételallergiája volt (a betegek szenzibilizációval járó tünetekről számoltak be), és 33,1%-nak lehetséges ételallergiája (itt más jellegű tünetek voltak). A betegek 192 ételre jelentettek tüneteket, és 45 ételre vonatkozóan állt rendelkezésre elegendő szenzibilizációs adat. (A szenzibilizáció azt jelenti, hogy valaki érzékennyé válik egy adott anyagra.)
A megállapítások között szerepelt, hogy a jelentett tünetek közel 80%-át 30 étel okozta. A gyümölcsök, a diófélék és a hüvelyesek okoztak leggyakrabban allergiát, a rovarok, a hús, valamint a fűszerek vagy gyógynövények pedig legritkábban. A lehetséges gyümölcsallergiában szenvedő betegek közül az almaallergiát jelentették leggyakrabban (44,4%). A betegek körülbelül egyharmada kivire, mogyoróra, dióra vagy földimogyoróra panaszkodott; körülbelül negyedük cseresznyére; és egyötödük mandulára, őszibarackra vagy körtére – írták a szerzők.

„Télen csak úgy rakódnak rám a kilók...” - 3. rész

2026. február 15.

Cikkünk előző részeiben beszéltünk arról, miért könnyebb télen néhány plusz kilót felszednünk, s miért olyan nehéz ezektől megszabadulnunk a jó idő beálltával. Most, az eddigiek mellé, adunk még néhány használható tippet, hogy ne rakódjanak ránk azok a kilók télen! 

5. Nevessünk gyakrabban!

Mi lenne hatékonyabb orvosság a szürke, borús időre, mint a jókedv? Ritkán jut eszünkbe, de tanácsos elgondolkodnunk azon, kik tudnak megnevettetni minket. Szervezzünk velük baráti összejöveteleket, játsszunk vidám fejtörőket családtagjainkkal! Stresszoldó hatása mellett – egy amerikai tanulmány szerint - az őszinte, nagyfokú nevetés10-20%-kal növeli az energiafogyasztásunkat, és gyorsítja a szívritmust. Emellett csökkenti a vércukor-szintet, így korlátozva az inzulin-termelődést, mely elősegíti a zsírok raktározódását.