Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A kimerültség mely szintjén állsz? Teszteld magad!

Érdekességek2024. október 30.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Az ősz beköszöntével és a tél közeledtével egyre többen érezzük úgy, hogy reggelente nehezünkre esik kikelni az ágyból, és hiába iszunk kávét, ásítozva megyünk be a munkahelyünkre, ahol napközben majd elalszunk a számítógépünk előtt, hogy aztán hazaérve a gyerekekkel és házimunkával töltött esti órák után a tévé előtti díványon nyomjon el bennünket az álom.  

A fáradság természetes velejárója mindennapi életünknek, jelzi, hogy szervezetünk kimerült és hogy pihenésre, feltöltődésre van szüksége.

Mi a teendő azonban olyankor, ha a kimerültség minden pillanatunkat meghatározza, mert hosszú távon figyelmen kívül hagyjuk szervezetünk vészjelzéseit? 

A alábbi tesztünk segítségével bárki gyorsan felmérheti, mennyire érzi magát kimerültnek.

Ha az alábbi kérdésekre legalább háromszor igen választ adott, akkor biztos lehet benne, hogy önnél is nagy a fáradság kialakulásának kockázata.

  1. Nagy felelősség vagy komoly teher hárul önre munkahelyén?
  2. Dohányzik vagy naponta fogyaszt alkoholt?
  3. Napi nyolc óránál többet dolgozik?
  4. Kevés gyümölcsöt és zöldséget eszik?
  5. Csak elvétve sportol?
  6. Rendszertelnül táplálkozik? 
  7. Ingerlékenyebb, még akkor is, ha nem akar feldühödni? 
  8. Hiába fogyaszt kávét, az már nem segít? 
  9. Kevesebbet alszik napi hat óránál, vagy rendszertelenül alszik? 
  10. Gyakran kap el fertőzéseket? 
  11. Nehezebben tud koncentrálni, figyelme szórtabb, mint szeretné? 
  12. Ugyanolyan táplálkozás mellett hízott - nehezebben tud lefogyni?

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

A fizikai fáradságot általában gyengeségként, az izmok fájdalmaként, izomlázként vagy az izmok merevségeként érzékeljük, többnyire végtagjainkban, amelyek ilyenkor elnehezülnek és nehezen mozgathatóak. Gyakran előfordul, hogy a kimerült izmok remegnek vagy görcsölnek. Amennyiben a fáradságot előidéző fizikai terhelés folytatódik, ezek a jelek fokozódnak, szélsőséges esetben nem ritka a kéz illetve a szemhéj remegése, a mozdulatok bizonytalansága, a szédülés, az ájulás, a fülzúgás és a szemkáprázás. 

A fizikai fáradság kialakulásának hátterében többek közt tejsav szervezetünkben történő felhalmozódása áll. Amikor ugyanis jelentős erőt fejtünk ki, az izommunkát az izom „akkumulátoraként” működő keratin-foszfátban raktározott energia biztosítja. Ha az izmokat hol megfeszítjük, hol pedig ellazítjuk, mint például térdhajlításnál vagy fekvőtámasznál, az igénybevétel mértékétől függően a fáradság csak később, esetenként csak néhány perc múlva jelentkezik. A fájdalmat és a fáradságot a tejsav felhalmozódása váltja ki, amely az úgynevezett anaerob glikolízis során a vércukor oxigénhiány melletti metabolikus feldolgozása nyomán keletkezik. Ez az anyagcsere-folyamat kisebb hatékonysággal termel energiát, mint amikor az izmok oxigénellátása megfelelő. A megfeszítetten dolgozó szervezetben a tejsav hatására ún. metabolikus acidózis alakul ki, azaz a szervezet jelentősen savasodik. E folyamat a sejtek szempontjából rendkívül előnytelen, ezért a szervezet véget kell, hogy vessen ennek, elsősorban a terhelés megszüntetésével. 

A testi fáradsággal gyakran együtt jelentkezik a pszichikai vagy szellemi fáradság is, amely általában kimerültségérzetben, koncentrációzavarban, emlékezetromlásban és álmosságban nyilvánul meg.
A jelenség hátterében agyunk energiakészleteinek, illetve a mellékvese által termelet hormon (kortizol) kimerülése áll. 

A fáradság egy speciális formája a tavaszi /őszi fáradság, amely egyáltalán nem korunk jelensége, hiszen már elődeink szenvedtek tőle. A fáradság ilyenkor összefügg az épp véget érő téllel, vagy a növekvő sötétséggel, a minimális mennyiségű napfénnyel, a nem megfelelő összetételű táplálkozással, a vitamin és ásványi anyagok hiányával.

Betegség következménye is lehet a fáradság, amely a lábadozási időszakot kíséri. Ilyen például a poszt-virális fáradságszindróma és a krónikus fáradság-szindróma, ez utóbbi különböző vírusfertőzések, a központi idegrendszer zavara vagy alvászavar miatt is kialakulhat. 

Mivel a fáradság olyan tünet, amely azt jelzi, hogy a szervezetben nincs valami rendben, először az okát kell megkeresnünk. Ha ezt az okot nem leljük, vagy ha a fáradság tovább tart néhány hétnél és a gyógyszertárban ajánlott készítmények sem segítenek, mindenképpen forduljunk háziorvosunkhoz, aki, ha szükséges, további kivizsgálásokra küld el bennünket.

Ha a fáradság kialakulása mögött nem gyulladás vagy immunzavar áll, okozhatja a stressz, amelyet különböző stresszkezelési technikákkal (mozgás, helyes táplálkozás, tudatos légzés stb.) lehet enyhíteni vagy alvászavar, amelynek kezelésére szintén vannak természetes módszerek.

A vitaminok és az ásványi anyagok szintén szerepet kapnak a fáradság leküzdésében. Bár nem léteznek speciális fáradság-elleni vitaminok, a kutatások és a mindennapi gyakorlat is azt mutatja, hogy a megnövelt vitamin- és ásványianyag-bevitel elengedhetetlen része a kimerültség gyógyításának. (A D vitamin, a B 12 vitamin és a melatonin szint például kifejezetten fontos, hogy harmóniában legyen, ha ezeket a tüneteket észleljük!)

Fontos, hogy ha ezeket a tüneteket észleljük, akkor nem ötlet-szerűen kezdjünk önmagunk terápiázásába - bár egy minőségi és komplex multivitamin kúra biztisan nem fog ártani - hanem a legjobb, ha orvosi szűrés után, ajánlásra választunk táplálék-kiegészítőket.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

A Látás Világnapja

2025. november 06.

Világszerte minden második ember olyan látásproblémával küzd, amely megelőzhető. A látás világnapja alkalmából az Alensa Optika sokkoló tényeket tár fel, és bemutatja azokat az egyszerű lépéseket, amelyekkel ma elkezdhetjük megvédeni látásunkat. Mert ami ma egy apró változtatás, holnap akár az életünket is megváltoztathatja.

Riasztó statisztikák: a látásproblémák világszerte növekednek

A WHO legfrissebb adatai szerint világszerte több mint 2,2 milliárd ember szenved valamilyen látáskárosodásban, miközben ezek felének megelőzhető vagy kezelhető lett volna megfelelő időben történő beavatkozással. Magyarországon különösen aggasztó, hogy a felnőtt lakosság több mint fele használ valamilyen korrekciós eszközt, szemüveget vagy kontaktlencsét, ami azt mutatja, hogy a látásproblémák hazánkban is igen elterjedtek. Az Alensa Optika szakértői szerint a helyzet sürgős cselekvést igényel: az emberek 80%-a ugyanis csak akkor megy szemvizsgálatra, ha már problémát tapasztal, holott a korai felismerés 20-30%-kal növeli a sikeres kezelés esélyét. „A látás világnapja alkalmat ad arra, hogy felhívjuk a figyelmet: sok esetben egyszerű, mindennapi változtatásokkal sokat tehetünk szemünk egészségéért” – hangsúlyozza Boros Mária optometrista, az Alensa szakértője.

Globális látás válság, meghökkentő adatok

A WHO 2023-as jelentése szerint 1 milliárd látásproblémát érintő eset megelőzhető vagy kezelhető lenne megfelelő ellátással . A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a globális refrakciós korrekció (például szemüveghasználat) csupán 65,8%-os szinten áll, ami messze elmarad az egészségügyi célkitűzésektől. A digitalizáció új kihívásokat is hozott, egy példa: az ománi egyetemisták 73,7%-ánál mutathatók ki a számítógépes látási szindróma tünetei, ami a képernyő előtt töltött idő növekvő egészségügyi következményeire világít rá. A jövő sem kecsegtet jobbra: szakértői előrejelzések szerint 2050-re 740 millió gyermeket és serdülőt fog érinteni a rövidlátás, ami generációs szintű egészségügyi válságot vetít előre.

Amikor a gondoskodás élethelyzet lesz

2025. november 06.

A gyógyászati segédeszközök szerepe az otthonápolásban

Egy betegség, baleset vagy műtét után gyakran előfordul, hogy a beteg a kórházból hazatérve további ápolást igényel. A család ilyenkor hirtelen szembesül azzal, hogy az otthoni körülmények nem vagy csak részben felelnek meg az új helyzetnek. A lakás, amely eddig biztonságosnak tűnt, most akadályokkal teli környezetté válik. Az ápolás felelőssége többnyire a hozzátartozókra hárul, akiknek sokszor nincs tapasztalatuk és szakmai ismeretük.

A gyógyászati segédeszközök éppen ebben a helyzetben nyújtanak megoldást: nem pusztán tárgyak, hanem olyan eszközök és technikai segítségek, amelyek megkönnyítik a mindennapokat, biztosítják a beteg méltóságát, és csökkentik a gondozók terheit.

Miért nélkülözhetetlenek az otthonápolásban?

Az otthoni betegellátás egyik legnagyobb kihívása, hogy a családtagok egyszerre vállalják a fizikai és lelki terheket. Egy hozzátartozó ápolása folyamatos jelenlétet, türelmet és erőt kíván. A segédeszközök ebben a mindennapi küzdelemben adnak kapaszkodót.


Mozgást segítő eszközök – botok, járókeretek, rollátorok. Ezek biztosítják a stabilitást, csökkentik az esések kockázatát, és hozzájárulnak az önállóság megőrzéséhez.
Felfekvést megelőző eszközök – antidecubitus matracok, párnák, pozícionáló kellékek, krémek. Megakadályozzák a hosszan tartó fekvésből adódó súlyos szövődményeket.
Higiénés termékek – inkontinencia betétek, vízálló lepedők, speciális tisztálkodási eszközök. Ezek a beteg komfortját és a méltóság megőrzését szolgálják.
Segítő kiegészítők – kapaszkodók, fürdetőszékek, ágymagasítók, párnaemelők. Aprónak tűnnek, de nagymértékben javítják az életminőséget.

Szívritmuszavar – Télen másképpen dobban a szívünk?

2025. november 05.

Van az a pillanat, amikor hirtelen úgy érezzük, mintha a szívünk egy ütemet kihagyna. Vagy épp ellenkezőleg: vadul kalapál, mintha egy maratonra készülne – miközben mi csak ülünk a kanapén. Sokszor legyintünk rá, hogy „biztos csak egy kis stressz” vagy „most fáradtabb vagyok”, pedig a szívritmuszavar (aritmia) komolyabb figyelmet is igényelhet. Különösen télen.

A témában dr. Mező Izabella, a Mentaház Magánorvosi Központ belgyógyász, kardiológus főorvosa van a segítségünkre.

Amikor nem stimmel a ritmus

A szív működését finoman összehangolt elektromos jelek irányítják. Ezeket a jeleket a szív saját „vezérlőközpontja”, a szinuszcsomó hozza létre, és továbbítja a szívizom felé. Ha ebben a rendszerben zavar támad – akár túl gyors, túl lassú vagy szabálytalan impulzusok formájában –, a szív nem a megszokott ritmusban kezd el verni. Ekkor beszélünk aritmiáról, amelynek több formája is ismert:


Tachycardia – gyors szívverés (percenként több, mint 100 ütés),
Bradycardia – lassú szívverés (percenként kevesebb, mint 60 ütés),
Extrasystole – rendellenes, „közbeékelődő” ütés,
Fibrilláció – remegő, kaotikus szívmozgás, például a gyakori pitvarfibrilláció esetén.


Egy-egy extra dobbanás vagy rövid ritmustalanság nem feltétlenül kóros, főleg fiatalabb korban. De ha ezek ismétlődnek, vagy olyan tünetek társulnak hozzájuk, mint légszomj, mellkasi nyomás, gyengeség vagy szédülés, mindenképpen kardiológiai kivizsgálásra van szükség!