Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A kamilla nem csak gyulladáscsökkentő, de eloszlatja a szorongást is

Érdekességek2022. április 18.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Illóolajuk alapján háromfajta kamilla fajta van: a római kamilla, az orvosi székfű, vagy germán kamilla és a marokkói kamilla. A germán kamilla illóolaja kékes színű, a római kamilláé jellegzetesen édeskés és üdítő, a marokkói kamilláé pikáns, kicsit bazsalikomos jellegű.  

A kamilla megterem a szikes talajon a vadonban is, de kertészetekben a kinemesített fajtáját is termesztik. Kora tavasszal, sokszor már április végén kezd virágzani, és még június közepén is nyílik. Néha, ha az időjárás kedvező, még szeptemberi másodvirágzás is előfordulhat. Akkor kell gyűjteni, amikor a fehér nyelves virágszirmai vízszintesen állnak, mert ilyenkor lehet megkülönböztetni a hasonló virágú növényektől. Ha szétmorzsoljuk a virágvackot, az üreges és jellegzetes kamazulén illatot áraszt. Fő hatóanyaga az illóolaj, ami főleg a sötétkék kamazulénból (15%-ig) áll, továbbá a flavonoid, a kumarinok, az aromás karbonsavak, a poliszacharidok.

Illóolajuk alapján háromfajta kamilla fajta van: a római kamilla, az orvosi székfű, vagy germán kamilla és a marokkói kamilla. A germán kamilla illóolaja kékes színű, a római kamilláé jellegzetesen édeskés és üdítő, a marokkói kamilláé pikáns, kicsit bazsalikomos jellegű.

Az ókori egyiptomiak Ré napistennek ajánlották föl a kamillát, bőrüket gyakran dörzsölték be vele, mert csillapította a fájdalmat, a lázat és oldotta az izomfájdalmat és görcsöket. Az ókori görög orvosok fürdővízbe és a lenmaglisztes pakolások kiegészítésére javasolták, hogy fejfájást, vesebetegségeket, májat és húgyhólyagot gyógyítsák vele. Érdekes hatása, hogy nagy csapásokkor valamiképpen feltölt minket energiával, érdemes este fogyasztani, mert elősegíti az esti alvást.

A régi gyógyfüvesek évszázadokon át javasolták a kamillát hasfájás, fejfájás, gyomorégés, gyomorrontás, hasmenés, vizelési zavarok ellen. Lenmaglisztes kamillás pakolást tettek a tályogokra, kelésekre, izületi gyulladásokra, sajgó testrészekre. Angliában máig használják a kertészetben is, mert elriaszt sok bogarat. Ők a növények doktorának hívják, mert ahova kamillát ültettek, a mellette lévő növények egészségesebbek lettek. A mai orvostudomány és az orvosi gyakorlat is igazolta szinte valamennyi gyógytulajdonságát, amit régen tulajdonítottak neki.


Használatával nyugtat, oldja a stresszt, emésztést elősegítő, bőrnyugtató, egyszóval általános gyulladásgátló. Az orvosi székfű kékes olaja a legerőteljesebb gyulladáscsökkentő szer. Egyaránt jó az érzékeny bőr megnyugtatására, az ekcéma okozta fájdalmas viszketés enyhítésére, mint a napozás utáni leégés kezelésére. Felgyorsítja a gyógyulási folyamatokat, enyhíti az izomfájdalmakat és a reuma okozta kellemetlenségeket.

A német orvosok szerint univerzális erővel rendelkezik, mivel majdnem minden ismert betegség ellen hatásos. Gyakran ajánlják rendszertelen havi vérzés beállítására, vagy a periódus sűrítésére, a görcsök enyhítésére, a klimax tüneteinek csökkentésére, és a tapasztalat azt mutatja, hogy megszünteti az enyhe hüvelygyulladást és a menses előtti nyűgöket. Eloszlatja a búskomorságot és a feszültséget. Ha a fürdővizünkhöz adjuk, még a kibírhatatlan fáradságot is elmulasztja. Gyermekeknek is bátran adható fülfájás, láz, hasfájás, fogzás, fogfájás, esetén.

A kamillaolaj biztonságos szer, valóban csökkenti a túlérzékenységet és idegességet a gyermekeknél. Jótékonyan hat a hiperaktív gyerekeknél is. A szépségápolásban is gyakran használják, mert csökkenti a bőr szárazságát, viszketését, gyulladtságát, növeli az erek rugalmasságát. Jót tesz a hajnak, kifényesíti azt, nyugtatja a fejbőrt.

A kamilla könnyű, kíméletes és természetes nyugtatószer, mert nemcsak megnyugtat, de el is lazít, ezért oldja a depressziót, az álmatlanságot, a feszültséget. Segít az elengedésben is. Eloszlatja a szorongást, aggódást, idegességet, túlérzékenységet, segít, hogy felszámoljuk a múltban gyökerező érzelmi fájdalmakat. Ha a torkunkat borogatjuk vele, segít, hogy ki tudjuk fejezni az igazi érzelmeinket.

Gyulladt bőrfelületre, nehezen gyógyuló sebekre, illatmentes, színmentes kenőcsbe annyi kamillaolajat cseppentsünk, hogy éppencsak látható legyen a kékes szín. Vastagbél túlérzékenységnél fellépő fájdalmak esetén 3-3-3 csepp kamilla, borsmenta, levendula olajat 3 evőkanál mandulaolajba elkeverünk, majd az óramutató irányában hastáji masszázst végzünk. Izületi fájdalmaknál (térd, váll, boka, könyök) 3 csepp kamillaolajjal átitatott borogatást teszünk a fájó részre, 2-3 óránként cseréljük.

 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Társas kapcsolataink is befolyásolják a fájdalomérzékelésünket?

2025. július 14.

Nemzetközi kutatás a krónikus fájdalommal élőkért

A krónikus fájdalom és a szociális, érzelmi állapotok összefüggésének jobb megértését, valamint az oxitocinnak ezekben a folyamatokban betöltött szerepét kutatja a következő három évben egy nemzetközi együttműködés, amelyben az ELTE biológusa is részt vesz. A kutatók bíznak abban, hogy eredményeik hozzájárulhatnak a krónikus fájdalom hatékony kezeléséhez, amire sajnos egyelőre kevés lehetőség van.

A krónikus, hosszú távon fennálló fájdalom jelentősen képes rontani az azzal élők életminőségét, éppen ezért a téma hosszú ideje a tudomány figyelmének középpontjában áll. A kiterjedt kutatások ellenére azonban a hatékony kezelési lehetőségek továbbra is korlátozottak. Ismert tény viszont, hogy a szociális és érzelmi állapotok jelentősen befolyásolják a krónikus fájdalom kialakulását és kimenetelét. Egy nemzetközi konzorcium tagjaként Dr. Vitéz-Cservenák Melinda adjunktus (ELTE TTK Élettani és Neurobiológiai Tanszék, Molekuláris és Rendszer Neurobiológiai Kutatócsoport) 2025-ben jelentős támogatást nyert el az idegtudományi témákra kiírt ERA-NET NEURON pályázati felhívás keretében a terület kutatására.

A most induló nemzetközi projekt célja a szocio-emocionális állapotok és a krónikus fájdalom közötti kétirányú kölcsönhatás feltárása, valamint az oxitocin szerepének megfejtése e kölcsönhatás létrejöttében. Az oxitocin, egy hipotalamuszban termelődő neuropeptid, amely a különböző viselkedéseket és érzelmeket szabályozza, beleértve a szociális emlékezetet, a szorongást és a fájdalomérzetet. Bár korábbi vizsgálatok során az oxitocin fájdalomcsillapító hatást mutatott az akut fájdalomra állatokban és emberekben, közvetlen szerepe a szociális viselkedés és a fájdalomérzékelés közötti kölcsönhatásban továbbra is tisztázatlan. Az agy „fájdalom mátrixa”, különösen az amygdala és a prefrontális kéreg, döntő szerepet játszik a fájdalomérzékelésben, a szociális interakciók pedig erősen befolyásolják ezeket az érzelmi központokat. Éppen ezért fontos minél jobban megismernünk a szociális viselkedést és a fájdalomérzékelést összekötő neurobiológiai mechanizmust mind az emberekben, mind az állatokban.

A túl kevés vagy a túl sok alvás is növeli a halálozás és a stroke kockázatát

2025. július 14.



A tartósan napi hét óránál kevesebbet vagy kilenc óránál többet alvók esetében nagyobb a halálozás kockázata – derül ki a Semmelweis Egyetem frissen megjelent tanulmányából. Eszerint a férfiak és nők között jelentős különbségek figyelhetők meg. Az alvási szokások a stroke és a stroke-hoz köthető halálesetek kockázatát is jelentősen befolyásolják.


A GeroScience című folyóiratban publikált átfogó elemzés szerint azoknál, akik éjszakánként kevesebb mint 7 órát alszanak, 14%-kal nő a halálozás kockázata. A hosszú alvásidő még veszélyesebb, azoknál, akiknél ez rendszeresen legalább 9 óra, a halálozási kockázat már 34%-kal magasabb – a napi 7–8 órát alvókhoz képest.

A Semmelweis Egyetem kutatása több mint 2,1 millió felnőtt adatait dolgozta fel mind a rövid, mind a hosszú alvásidőt vizsgáló csoportokban – összesen 79 nemzetközi publikáció elemzésével.

Emlékkel élünk

2025. július 13.

A közös múlt jelentősége, avagy a kollektív emlékezetről

A kollektív emlékezet egy igazán széles körben használt kifejezés, mégis sok félreértés és ellentmondás létezik vele kapcsolatban. Ami biztos, az annyi, hogy legfontosabb összetevőit a közös tudás és a szélesebb értelemben vett kultúra, valamint az ezeket átszövő mintázatok és szimbólumrendszerek alkotják. Minden emberi közösség ezek alapján formálja meg saját identitását, mely aztán meghatározó lesz az egyének önmeghatározásában is.

A kollektív emlékezet fogalma az 1920-as években jelent meg a tudományos nyilvánosságban, elsősorban Maurice Halbwachs francia szociológus témába vágó művei kapcsán.

És bár igazán pontos, mindenki által elfogadott definíciója máig sincs, nagy vonalakban úgy határozható meg, mint az emberi emlékezet azon formája, amely túllép az egyéneken. Mert hordozója eleve a közösség, és tartalmait az egyén „készen” találja a szocializációja, a közösségbe való belenövése során. Elemei pedig mindazok a tudások, amelyek alapján a közösség létrehozza történeteit a múltról. vagyis a kollektív emlékezet nem cáfolhatatlan tényekkel operál, mert igazából egy konstrukció, ami a közösség tagjainak együvé tartozását hivatott erősíteni. Például egy-egy nép eredetmítosza (mint nálunk Hunor és Magor esete a csodaszarvassal) nyilván nem történelmi tény, miként a forradalmak történetét is jellemzően idealizálva mesélik bárhol, mert ennek a tudásnak a közös identitás kialakításában van kulcsszerepe.

Az emlékek meghatároznak minket?

Abban, hogy mi, emberek képesek vagyunk egyáltalán kisebb közösségekben és nagyobb társadalmakban együtt élni, meghatározó szerepe van a csoportidentitásnak. Azaz egy közös azonosságtudatnak, az elképzelésnek, hogy egy közösségen belül több közünk van egymáshoz, mint a közösségen kívüli idegenekhez. És ez a közös identitás aztán jelentős részben befolyásolja az egyes ember saját önazonosság-tudatát is, a kollektív emlékezet ezért egyéni szinten is megkerülhetetlen. Hiszen az, hogy pont magyarok vagyunk, nem csak azt jelenti, hogy nem vagyunk például franciák (miközben lehetünk akár franciák is), hanem azt is, hogy hallottunk már Mátyás királyról vagy a trianoni döntésről, azaz megvannak a közös történeteink elődeinkről.


Így aztán a kollektív emlékezet egyik elsődleges funkciója az értékek, normák, tudások és értékelések, azaz összefoglalóan a kultúra átörökítése generációról generációra.
Ami azért fontos, mert a közös kultúra teszi lehetővé a kommunikációt és az együttműködést egy-egy társadalmon vagy társadalmi csoporton, közösségen belül.
Az átörökítés mellett pedig fontos ennek a kultúrának a fenntartása is, főleg, mert a kultúra nem egy állapot, hanem egy folyamat. Folytonosan változik, alakul a korral és a körülmények, feltételek változásaival. Nem úgy beszélünk, nem úgy viselkedünk, mint, mondjuk, 200 évvel ezelőtt, mégis folytonosnak érezzük kultúránkat épp az állandó, ám fokozatos változása miatt.
És pontosan az átörökítés-fenntartásváltozás hármassága teszi lehetővé, hogy identitásunk egyik alapjává váljon. Itt egyfajta generációk közötti családi hasonlóságról van szó. Egyszerűen fogalmazva, alapesetben mindannyian hasonlítunk valamennyire a szüleinkre (miközben természetes módon különbözünk is tőlük), akik pedig a nagyszüleinkre, akik a dédszüleinkre és így tovább, miközben mi magunk valószínűleg már kevéssé hasonlítunk a déd- vagy ükszüleinkre. Máshogy élünk, más tudásokkal, más tapasztalatokkal, de a folytonosság mégis megvan, a saját tudatunkban is.