Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A jobb felhasi fájdalom epehólyag problémára is utalhat

Érdekességek2024. április 03.

Fotó: 123rf.comA hasi fájdalom igen gyakori panasznak számít, melynek hátterében számtalan ok állhat. Ezek lehetnek banálisak, de akár komoly problémára is utalhatnak. Olykor a diagnózis nem egyszerű, és ehhez különböző képalkotó vizsgálatok is szükségesek lehetnek. Dr. Horváth Ilona, az Ultrahangközpont radiológusa a leggyakoribb epehólyag problémákat ismerteti, melyek fontos diagnosztikai módszere a hasi ultrahang.

Az epe, az epehólyag szerepe

Az epehólyag a máj alatt elhelyezkedő kis körte alakú, páratlan szerv a has jobb oldalán. A májsejtek által termelt epét tartalmazza, mely a zsírok emésztéséhez szükséges. Zsíros ételek fogyasztása után az epehólyag izomzata összehúzódik, így az epe a vékonybélbe kerül. 

Epekő és epehólyag gyulladás

Az epehólyag gyakori betegsége az epekövesség, valamint az epehólyag gyulladás. Az epekövek általában koleszterint tartalmazó, elmeszesedő képletek. Kialakulásukban genetikai tényezők is szerepet játszhatnak. Az epekövek jelenléte nem mindig okoz panaszokat (néma epekövesség), ám ha vannak tünetek, akkor a jobb bordaív alatti tompa vagy görcsös fájdalom, hányinger, hányás jelentkezik. A fájdalom gyakran a hátba, a lapockák közé sugárzik.

Az epehólyag gyulladását gyakran az epekövek okozzák a falának irritációja révén. Az epehólyag összehúzódásakor ráfeszül a kövekre, ami a falat felsérti. Gyulladás azonban kő nélkül is keletkezhet.

Az epekövesség nem mindig okoz panaszt, előfordul, hogy más tünetek miatt vagy szűrés céljából végzett hasi ultrahang vizsgálat kapcsán derül ki. Fontos tudni, hogy akár panaszos, akár nem, a sebészi beavatkozás elkerülhetetlen, ha az epehólyagban apró, néhány milliméteres kő vagy kövek vannak. Az ilyen kicsi kövek bejuthatnak az epevezetékbe, amit elzárnak, és az epehólyag ballonszerűen kitágul jelentős fájdalmakat okozva. Nagyobb veszélye az apró köveknek, hogy nem állnak meg az epevezetékben, hanem tovább sodródnak a hasnyálmirigy vezetékkel alkotott közös szakaszba, aminek akut hasnyálmirigy gyulladás a következménye. Ez a betegség pedig életveszélyes állapot.

Az epehólyag falának jóindulatú elváltozásai (polipok, papillómák, cisztás elváltozás-adenomyomatosis) ritkán okoznak tüneteket. Az összehúzódó képességét ronthatják, így emésztési problémák keletkezhetnek.

Az epehólyag rák ritka betegség, kezdetben tünetmentes. Sokszor a gyakori akut vagy krónikus epehólyag gyulladás talaján alakul ki. Belátható, hogy az epekövesség reális következménye lehet az epehólyag falának rákja.


Miért fontos az ultrahang?

A fentiekből látható, hagy az ultrahang igen fontos diagnosztikai módszer az epehólyag betegségeinek diagnosztikájában. Pontos képet alkotunk az epehólyag méretéről, falának állapotáról, belső tartalmáról, kövek, besűrűsödött epe jelenlétéről. Jól vizsgálhatók az epeutak a májon belül és kívül. A máj és a hasnyálmirigy állapota is megítélhető. 

 Ha felmerül a gyanú a panaszok alapján, ha valaki a magasabb kockázati csoportba tartozik (pl. túlsúly, magas koleszterinszint, pozitív családi anamnézis) az ultrahang  a labor vizsgálattal együtt segít a diagnózis felállításában – mondja dr. Horváth Ilona, az Ultrahangközpont radiológusa.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hideg időben erősödhet a reumatológiai betegségben szenvedő gyerekek fájdalma

2025. november 21.

Nemcsak az idős emberek szenvedhetnek reumatológiai betegségekben, hanem a kisgyermekek is, a hűvös idő pedig fokozhatja a fájdalomérzékenységet, hiszen ilyenkor az ízületi folyadék sűrűbbé válik, és lassul a vérkeringés is. Kevesen tudják, hogy gyermekkori reumatológiai kórképek a leggyakoribb krónikus gyermekkori betegségek közé tartoznak, több kisgyermeket érintenek, mint az asztma vagy az egyes típusú cukorbetegség. A Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján országos hatáskörrel kezelik a krónikus gyermekreumatológiai betegségben szenvedő gyerekeket.


A gyermekreumatológiai kórképek a leggyakoribb krónikus gyermekkori autoimmun megbetegedések közé tartoznak, jóllehet gyermekek esetében sokkal ritkábban beszélünk krónikus betegségről, mint felnőtteknél. A betegség kezelésében mérföldkő volt 2013-ban hazánk első, gyermekegészségügyi intézményben működő biológiai terápiás központjának megnyitása a Gyermekgyógyászati Klinika Tűzoltó utcai Részlegén. Naponta harminc beteget látnak el itt, az elmúlt 12 évben pedig több mint tízezer reumatológiai betegségben szenvedő gyermek kaphatott esélyt egy jobb életminőségre. A biológiai terápiák ugyanis áttörést hoztak: míg néhány évitizede az érintettek felnőttként súlyos mozgáskorlátozottsággal voltak kénytelek élni, mostanra életkilátásaik megegyeznek az egészséges gyermekekével.

Porckopás és csontritkulás – van köztük kapcsolat?

2025. november 20.

A porckopás és a csontritkulás két külön betegség, eltérő megelőzési és kezelési elvekkel. Előbbi az ízületi felszín és a lágyrészek problémája; utóbbi a csontok ásványianyag-cseréjének zavara. Közös félreértés, hogy „fájdalom esetén pihenni kell, mert a mozgás árt”. A tartós inaktivitás rontja az izmok állapotát és fokozza a fájdalmat, ezért valójában a jól felépített, ízületkímélő mozgás mindkét esetben alapkezelés. Idős korra jellemző az izomtömeg vesztése, ami rendszeres mozgással lassítható. A mozgás ezenfelül az általános, anyagcserére gyakorolt pozitív hatásai mellett javítja az ízület körüli lágyrészek vérellátását, valamint a porcsejtek táplálkozását.

Emellett artrózisban más szempontból is fontos az izmok megerősítése. A megfelelő izomzat fontos szerepet játszik az ízület stabilizálásában, ezáltal bizonyítottan csökkenti az időskori eséseket. „A mozgás nem ellenség, hanem gyógyszer, de fontos a fokozatosság, a rendszeresség és a személyre szabott mozgásterápia” – teszi hozzá a szakember.

További gyakori tévhitek:


„Csak az idősek/nők betegsége.” Mindkettő gyakoribb idősebb korban és nőknél, de férfiaknál és fiatalabbaknál is előfordulhat korábbi sérülések, túlterhelés, genetikai hajlam, hormonális változások, életmód miatt.
„A vitaminok/étrendkiegészítők majd megoldják.” Az étrendkiegészítők mint a kalcium, D-vitamin, kollagén stb. szedése csak része a megoldásnak, de a bizonyított alap a mozgás, a testsúlykontroll és – ha kell – az orvosi kezelés.
„A testsúly nem tényező.” A túlsúly plusz terhelés az ízületnek, mely minden lépésnél jelentkezik. A cél az egészséges, fenntartható testsúly.
„A ropogtatás/időjárás okozza.” Nincs rá bizonyíték, hogy akár artrózist, akár csontritkulást okoznának, legfeljebb a panaszokat befolyásolhatják.
„Ha porckopásom van, nem lehet csontritkulásom (és fordítva).” Egy embernél együtt is előfordulhat a két betegség; a szűrés és a célzott edzés akkor is fontos, ha a másik kórkép már fennáll.

Amikor a világ hirtelen forogni kezd – a vertigo és kezelési lehetőségei

2025. november 20.

Ha valaha érezte már azt, hogy a világ hirtelen forogni kezd ön körül, miközben valójában minden mozdulatlan – akkor nagy eséllyel megtapasztalta a vertigót. A vertigo nem egyszerű szédülés, hanem annál sokkal zavaróbb és gyakran ijesztőbb élmény. Aki ebben szenved, nemcsak bizonytalanul mozog, hanem úgy érzi, mintha egy láthatatlan kéz megforgatná őt a tengelye körül. Ez nem túlzás, hanem egy nagyon is valós tünetegyüttes.

A témában dr. Tóth Tímea, a Mentaház Magánorvosi Központ neurológus szakorvosa van a segítségünkre

Szédülés? Ez így nagyon tág fogalom…

A közhiedelemmel ellentétben a szédülés nem mindig egyformán jelentkezik. A hétköznapi értelemben vett „szédülés” kifejezés nagyon sok érzetet takarhat: lehet enyhe bizonytalanság, egyensúlyvesztés, gyengeségérzés, sőt néha az ájulás előtti állapot is. A vertigo viszont ennél jobban körülhatárolható – az a benyomás, mintha forogna velünk a világ. Gyakran társul hozzá hányinger, hányás, verejtékezés, sőt, járásbizonytalanság is. Ezek a tünetek önmagukban is nagyon kellemetlenek, de ami igazán aggasztóvá teszi őket, az a kiszámíthatatlanságuk: a rohamok hirtelen jönnek, és nem mindig egyértelmű, mi váltja ki őket.

A háttérben az egyensúlyrendszer zavara áll. Ez egy bonyolult, finoman hangolt rendszer, amelyben a belső fül, az agytörzs és a kisagy működik együtt. A belső fülben aprócska érzékelők – félkörös ívjáratok – figyelik, hogyan mozgatjuk a fejünket, és ezek az információk az idegrendszeren keresztül jutnak el az agyba. Ha bárhol hiba csúszik a rendszerbe, például, ha a fülben lévő kis kristályok elmozdulnak, vagy egy vírus megtámadja az idegeket, az agy „téves adatokat” kap. Ennek az ellentmondásos információnak az eredménye az, amit mi szédülésként, forgásként élünk meg.