Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A jó reggeli 10 aranyszabálya - a legfontosabb étkezés fogyókúra idején is!

Érdekességek2023. június 23.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Mit, mennyit, és miből? Kinek higgyünk? A népi bölcsességnek vagy a reformereknek? Vajon a jó reggeli mindenki számára egyforma? Diétás, fitnesz- és táplálkozási szakértők és természetgyógyászok tanácsait gyűjtöttük össze.  

A vegetáriánus reggeli – ha a teljes táplálkozást szem előtt tartod – nagyon fontos. A vegetáriánus táplálkozás nem csak azt jelenti, hogy nem eszel húst. Ettől ugyanis minden reggel bazi túrós táskákat tömhetnél a fejedbe, és akkorára hízhatnál, mint egy bölény. A jó vegetáriánus reggeli kiegyensúlyozottá tesz.
Tartalmaz: magvakat (pl. egészséges müzlit), tejterméket (joghurtot, kefirt, vagy tejfölt) zöldségféléket, vitaminforrásokat (salátákat, gyümölcsöket).

Az egészséges reggeli azonban nem csak vegetáriánus fogás lehet. A húsos szendvicsre valók, a teljes kiőrlésű kenyerekre kent, saját készítésű krémek szintén nagyon jók lehetnek. A legjobb, ha nem kész dolgokat vásárolunk, hanem magunk keverünk tiszta alapanyagokból ilyen krémet. A körözött, a májas krémek, vagy a halak, tojáskrém, vagy a pástétomok, nagyon finomak.


A jó reggeli 10 aranyszabálya:

  1. Legyen nagyon bőséges, kiadós. Lakjunk vele jól bátran.
  2. Tartalmazzon változatos dolgokat, ne minden nap ugyanazt együk. Egyik nap lehet édesség, másik nap húsos, harmadnap zöldséges fogás, mindig variáljuk a reggeliket.
  3. Bátran együnk reggelire tojásos ételeket, vagy egy kicsit vastagabb húsokat – de csak akkor, ha utána mozogni is fogunk legalább annyit, amennyi ezt a zsír és kalória mennyiséget elégeti.
  4. Reggel legalább heti egy alkalommal – vagy még többször - válasszunk zabpelyhet, magvakat, egészséges müzliket. (A cukrozott müzliszerű dolgok nem egészségesek!)
  5. A reggeli étkezéshez igyunk sok folyadékot, legalább 2 deciliter gyümölcslevet friss gyümölcsből, vagy turmixot. A víz, a friss, vagy behűtött tea is nagyszerű.
  6. A folyadékokat, ételeket ne cukrozzuk. Ha kikerülhetetlen, hogy édesítsünk, használjunk mézet! Csak házi lekvárt, minőségi mézet fogyasszunk!
  7. A reggel kávéval indul? Cseréljük fokozatosan zöld teára! Egészségesebb!
  8. Előfordul, hogy a reggeli időnként elmaradna – ezekre az esetekre tartsunk odahaza egészséges müzli szeletet, korpás kekszet, joghurtot és kefirt. Ezeket magunkkal vihetjük és akár az autóban is elfogyaszthatjuk, vagy a táskánk mélyéről elővarázsolhatjuk. A gyors reggeli fontos kelléke lehet egy banán.
  9. Ne együnk kész felvágottakat – a legtöbbjük egészségtelen, túl sós, és húsipari melléktermékekből készült. Készítsünk saját szendvics-feltéteket, amik finomak, egészségesek. A sajtok közül is azokat válasszuk, amik nem gyors érlelésűek, vagy ömlesztettek. Keressük a juhsajtot, a kecskesajtot, a házi sajtokat.
  10. Legalább heti egyszer együnk teljes kiőrlésű kenyeret. Használjunk minőségi margarint, vagy vajat.
A klasszikus reggeli ételek – a bundás kenyér, az omlettek, vagy a szalonnás ételek – többségében egészségtelenek, de ha szeretjük őket és nem fogyókúrázunk, időszakonként beleférnek a reggelik közé, későbbi étkezés azonban soha ne ez legyen.
 
Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

6+1 szokás, hogy nyáron is megőrizhessük egészségünket

2025. július 10.

Testünk és lelkünk is meghálálja a törődést

A nyár sokunk számára a felszabadulás és a felhőtlen kikapcsolódás időszaka. A megszámlálhatatlan élmény közepette azonban könnyű elveszíteni a fókuszt önmagunkról, pedig ahogy az év többi részében, úgy a meleg hónapokban is fontos tudatosan figyelnünk az egészségünkre, hiszen ilyenkor is számos tényező gyakorolhat negatív hatást rá. Az AVON az egészséges életmód elkötelezett támogatójaként arra bíztat, hogy nyáron se hanyagoljuk el testi-lelki jóllétünket. Ennek érdekében érdemes beépíteni mindennapjainkba a szépségmárka szakértői által összegyűjtött tippeket, melyek nemcsak a nyár folyamán javíthatják közérzetünket, de hosszútávon is hozzájárulhatnak egészségünk megőrzéséhez.

1. Belső hidratálás

Az év legmelegebb napjain fontos, hogy körültekintően figyeljünk a megfelelő folyadékpótlásra. A hidratáltság nemcsak szervezetünk kiegyensúlyozott működéséhez szükséges, hanem bőrünk egészségéhez is hozzájárul, ráadásul a jó közérzetet is elősegítheti. Egy felnőtt nő számára naponta legalább 2 liter víz elfogyasztása ajánlott[1], ez a mennyiség pedig a nyári hónapokban növekedhet. Fontos ugyanakkor arra is gondolni, hogy a cukrozott, koffeines vagy alkoholos italok nem helyettesítik a víz jótékony hatásait, így ennek tudatában alakítsuk a napi folyadékbevitelt.

A meleg környezet ártalmai

2025. július 09.

A napszúrás a fejet érő, intenzív, hosszan tartó napsugárzás, mely következtében mérsékelt agyi nyomásfokozódás alakul ki. Fejfájás, szédülés, fénykerülés jellemzi a tüneteket, sokszor hányinger, hányás kíséri. A beteget azonnal hűvös helyre kell vinni, hideg borogatás adható. Ha az állapot rövidesen nem javul, tanácsos az orvosi ellátás, mert a tünetek hátterében egyéb, súlyosabb betegség rejtőzhet.

A hőség okozta ájulás a már ismertetett, meleg okozta vérkeringési zavarok eredménye. A test hűtése értelemszerű tennivaló, a lábak felpolcolása pedig segít a keringő vérmennyiségnek az agyi erekbe való átterelésében. Ha a beteg ájult, nem szabad őt itatni!

A hőguta viszont már azonnali beavatkozást kívánó károsodás. Leggyakrabban magas hőmérsékleten, nagy páratartalmú helyeken (így trópusokon, szubtrópusi országokban: Egyenlítő és környéke, Dél-Amerika, Közel- és Távol-Kelet és Izrael stb.) lép fel: lényege, hogy a nagy páratartalom gátolja a szervezet természetes hűtését, az izzadást. Ha ehhez még fokozott tevékenység is járul (pl. sportolás a napon) a szervezet maga is pluszhőt termel, és a testhőmérséklet fokozatosan emelkedik, akár 40 °C-ra is.

A magas testhőmérsékletű betegnek a bőre száraz, gyakran félrebeszél, zavart. A test azonnali hűtése, és orvosi ellátás szükséges. Megelőzésképpen bő folyadékfogyasztás (ez napi 10 liter is lehet!) javasolt, akkor is, ha az illető nem érzi a szomjúságot.

Szívritmuszavar: a csendes ellenség, amely bárkit érint

2025. július 09.

A szívritmuszavar napjainkban egyre növekvő egészségügyi kihívást jelent világszerte és Magyarországon egyaránt. Legújabb becslések szerint hazánkban közel 400 ezer1 ember érintett a leggyakoribb szívritmuszavar-típusban, a pitvarfibrillációban, miközben sokan még nem is tudnak betegségükről. Az okoseszközök már ezen a téren is segítségünkre lehetnek. A Budai Egészségközpont szakembere a szívritmuszavar világhete alkalmából elmagyarázza, hogyan. Egyúttal pedig beavat a szívprobléma felismerésével, kezelésével és megelőzésével kapcsolatos tudnivalókba.

A szívritmuszavar, szaknyelven aritmia, a szívverés ritmusának megváltozását jelenti. Egészséges körülmények között a felnőtt szív percenként 60-100 alkalommal ver szabályos ritmusban. Szívritmuszavar esetén azonban a szív túl gyorsan (tachycardia – 100 feletti pulzusszám), túl lassan (bradycardia – 60 alatti pulzusszám) vagy szabálytalan ritmusban dobog. A szív négy üregének összehangolt működését és ezáltal a folyamatos vérkeringést egy „természetes pacemaker” irányítja, amelynek kiindulópontja a jobb pitvarban található szinuszcsomó. Amikor ez az elektromos rendszer meghibásodik, szívritmuszavar alakul ki, amely bármely életkorban előfordulhat, gyakorisága azonban az évek számával együtt növekszik (főként 65 év fölött). A leggyakrabban előforduló szívritmuszavar, a pitvarfibrilláció több mint 11 millió embert érint csak Európában. Magyarországon a betegek száma megközelíti a 300 ezret. Aggasztó azonban, hogy az érintettek mintegy 25 százaléka, vagyis csaknem 100 ezer ember nem is tud a betegségéről.

Mi váltja ki a szívritmuszavart?

A szívritmuszavar kialakulásának számos oka lehet. A leggyakoribbak közé tartoznak a szívbetegségek (szívroham, szívelégtelenség, szívbillentyű-problémák, koszorúér-betegség, valamint örökletes szívizom és ioncsatorna betegségek), az elektrolitegyensúly-zavarok (nátrium, kálium, kalcium és magnézium hiánya vagy túltengése), a hormonális problémák (pajzsmirigy túl- vagy alulműködése), valamint közvetetten a magas vérnyomás és a cukorbetegség. Az életmódbeli tényezők is jelentős szerepet játszanak a szívritmuszavar megjelenésében. Adohányzás, illetve a nikotinbevitel, a túlzott alkohol- vagy koffeinfogyasztás, a krónikus stressz, az alvási apnoe és az elhízás mind növelik a kockázatot. Emellett bizonyos gyógyszerek mellékhatásai is szerepet játszhatnak.