Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A jó levegő gyógyít

Érdekességek2018. május 08.

A gyakori légúti hurutokkal küszködő óvodáskorú gyermekek szüleit egész évben biztatom: ha tehetik, utazzanak nyáron a tengerpartra. Továbbá a hegyi levegő is nagyon jótékony lehet a városi zsúfoltságban élők számára.

Ha végigküzdöttük az ősztől tavaszig tartó vissza-visszatérő náthával és köhögéssel eltelt időszakot, akkor a nyári szezonban – még ha rövid időre is – de vigyük jó levegőre a gyermeket.

Így gyógyít a tengeri levegő

Régi tapasztalat, hogy a tengerpart közelében a kristálytiszta, páradús, sós levegő, a szikrázó napfény, a meleg, homokos tengerpart, a hullámzó víztömeg együttesen a légúti bajok gyógyulását eredményezi.

 A mediterrán népek számára a tenger gyógyító ereje teljesen természetes.

A tenger közelében a párolgás és a hullámzás következtében kialakult sós levegő valóban gyógyhatású, hasonlóan a természetes sóbarlangokhoz. Aki csak teheti, még az idősebb emberek is nagyon tisztelik a tenger gyógyító erejét és élnek is vele. Idős olasz barátunk naponta úszik a tengerben, legalább délután, amikor már enyhül az idő is, az orrát a jógikhoz hasonlóan átöblíti a kristálytiszta, hűvös tengervízzel.

Ők már régóta tudják, hogy az orr belsejét is tisztán kell tartani és erre a tengervizes öblögetés is nagyon célszerű és hatékony.
Az orr belsejében megtapadó szennyező anyagok, korom és pollenszemcsék, vírusok és baktériumok ezáltal könnyen eltávolíthatók, és a különböző légúti gyulladásos és allergiás betegségek egyszerű módon megelőzhetők. A tengervíz sóösszetétele hasonlít a testnedvekben, a nyirokerekben lévő folyadék sókoncentrációjához, tehát a légúti nyálkahártya tisztán tartására ideális összetételű.


Megoldások házilag

A zsúfolt városi szennyezett levegőben élők számára a tengeri levegőhöz hasonló, sós-párás levegőt egyszerű módon gyógyszerporlasztóval otthon is elő lehet állítani.

Jó lehetőség a természetes sóbarlangok vagy mesterséges sókamrák látogatása a náthás-köhögős panaszokkal küszködő gyermekek szüleinek. Ez persze nem pótolja a kikapcsolódás, a környezetváltozás, a napfény, a csend és a tiszta levegő együttes gyógyhatását. A tengerparti hangulat nem állítható elő mesterségesen. Ezért el kell utazni a tengerpartra.

Addig is jó szolgálatot tesznek a hideg, sós párát hatékonyan, gyorsan előállító gyógyszerporlasztó (aerosol) készülékek. Ultrahangos vagy kompresszoros működés segítségével nagyon finom szemcséjű, sós párát állítanak elő. Fontos tudni, hogy minél apróbb a porlasztott cseppek mérete, annál mélyebbre jutnak a légutakba, akár egészen a legapróbb hörgőkig. Az ott felgyülemlett váladék feloldását elősegítik, megkönnyítik a felköhögését és eltávolítását.

Az allergiás és gyulladásos eredetű, sűrű váladék egyaránt feloldódik, és könnyebben távozik az orrból, a torokból, a légcsőből és a hörgőkből is. A légutak belsejét képező hámréteg a sós-nedves közegben mintegy új életre kel, regenerálódik és aktivizálódik. Szinte megújul az egész légzőfelület, és oxigénnel telítődnek a sejtek. Az ősztől tavaszig tartó hurutos betegségek szerencsés esetben nyomtalanul elmúlnak, és legalább a nyári hónapokban megszabadulnak a gyermekek a közösségbe járáskor szinte természetesnek tartott náthás-köhögős panaszoktól. Sőt, még a szövődményesen kialakuló középfül-betegségek is szünetelnek a nyári időszakban.

Ha nem a tenger, akkor a hegyek

Ha a tenger a távolság és a költségek miatt nem érhető el, akkor a hegyi levegőt vagy az erdei levegőt szoktam javasolni a gyógyulni vágyó családoknak. Az erdei levegő oxigénben dús és remélhetőleg kipufogógázban szegény. Ha ilyen helyre el tudnak menni, akkor hagyják otthon az autót és üljenek biciklire. Meggyőződtem róla, hogy van mit tanulni ebben a vonatkozásban is a dánoktól, hollandoktól, belgáktól. A helyes életszemléletet, a környezettudatos életmódot átvenni úgy gondolom, hogy a legfontosabb, és ráadásul ez nem is kerül semmibe! Sőt, talán még olcsóbb is, hiszen a cigarettát gyakorlatilag száműzték az életükből. Az autót is csak akkor használják, ha az egész család utazik, és hosszabb útra indulnak.

Ezért náluk a nagyvárosok levegője is tiszta, de nemcsak azért, mert közel van a tenger, és állandóan mozog a levegő, hanem azért, mert még erre is vigyáznak.

Dr. Somi Ildikó
gyermek fül-orr-gége szakorvos


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)