Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A jó iskolai teljesítmény a géneken múlik?

Érdekességek2021. október 09.

Fotó: gettyimages.com

Genetikai hatás magyarázza az iskolai vizsgaeredmények közötti különbségeket – állapították meg brit kutatók ikervizsgálatok nyomán.

A Londoni King’s College szakemberei több mint 11 ezer, 16 éves egypetéjű és kétpetéjű ikrek iskolai vizsgaeredményeit tanulmányozták az Egyesült Királyságban. Kimutatták, hogy átlagosan a gének 58 százalékban magyarázzák meg az érettségi (GCSE) vizsgaeredményekben tapasztalt eltéréseket olyan alaptantárgyak esetében, mint a matematika, az angol és a természettudományok. A vizsgaeredményekben tapasztalt különbségek 36 százalékát befolyásolja a környezet, azaz az iskola és a család. A további 6 százalékot olyan környezeti hatások magyarázzák, amelyek minden egyes személy esetében egyedülállók.

Kutatásunk azt mutatja, hogy a diákok iskolai teljesítményében tapasztalható különbségekért sokkal inkább a genetika, és nem a környezet okolható – idézte Nicholas Shakeshaftet, a King’s pszichiátriai intézetének munkatársát, a tanulmány vezetőszerzőjét a BBC News.

Mivel a teljes népességet tanulmányozzuk, ez nem azt jelenti, hogy a genetika magyarázza meg az egyéni teljesítmény 60 százalékát, hanem inkább azt, hogy a genetika magyarázza meg az egyes személyek közötti különbségek 60 százalékát a népességben. Ez nem jelenti azt ugyanakkor, hogy az öröklődés állandó – ha a környezeti tényezők változnak, akkor a genetikai hatás az iskolai eredményekre szintén változhat” – magyarázta a kutató.

Ha az egypetéjű ikrek vizsgaeredményei a kétpetéjű ikrekéhez képest többé-kevésbé egyformák, feltételezhető, hogy a genetika nagyobb szerepet játszik, mint a közös környezet, az azonos iskolába való járás és a családi befolyás.


Fotó: gettyimages.com

Robert Plomin professzor, a pszichiátriai intézet ikrek korai fejlődését tanulmányozó részlegének vezetője fontosnak nevezte, hogy elismerjék azt a nagy szerepet, amelyet a genetika játszik a gyermek iskolai teljesítményében. “Ez azt jelenti, hogy javíthatják teljesítményüket azok az oktatási rendszerek, amelyek figyelembe veszik a gyermekek egyéni képességeit és szükségleteit, amelyek részben genetikai hajlamukból fakadnak – mondta a professzor.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Az örök fiatalság titka: az úszás

2026. augusztus 25.

Az úszás az ember egyik legősibb mozgásformája. A futáshoz hasonlóan, nagyszerű módja fizikumunk általános megdolgoztatásának, és a teljes lelki kikapcsolódásnak. De vajon tényleg igaz, hogy 0-99 éves korig mindenkinek jót tesz? 

Az úszás kellemes időtöltés, kikapcsolódás, lazító és pihentető mozgásforma. Akik rendszeresen járnak úszni, tudják milyen jótékonyan hat szervezetükre a vízben lebegés, tempózás. Élmény ebben a természetes közegben megszabadulni testi és lelki terheinktől.

Mit élünk át úszás közben? Hogyan hat a szervezetre? Miért ajánljuk mindenkinek? És hogyan kezdjünk neki? Ha szeretne minderről többet megtudni, érdemes velünk tartani.

Az élmény

Bizonytalanul lépegetünk a medence szélén. A hűvös víz elsőre nem tűnik túl csábítónak... Néhány gimnasztikai gyakorlatot végzünk, csak úgy ráhangolódásképpen, no meg abban reménykedve, hogy így majd erőt és bátorságot merítünk a csobbanáshoz.  Különösen hideg napokon egyáltalán nem fűlik az ember foga a hidegbe merülésre…

Segítségül, jól jön, ha felidézünk lelki szemeink előtt egy nyári csobbanást valami gyönyörű vízparton, a szikrázó napsütésben, a lágyan hullámzó hűsítő tengerbe. Egy, kettő, hááárom, csobb! Beugrottunk. Most már nincs idő tétovázni, emlékek vagy vágyak tengerében lubickolni. A hatás magával ragad, és tettre hiv. Vár a tényleges lubickolás a vízben!

Mennyi kávét iszik egy magyar fiatal?

2026. augusztus 25.

A 15 és 25 év közötti magyar fiatalok 25 százaléka naponta iszik kávét - derült ki egy felmérésből. 

Az adatok szerint a 15-19 évesek 65 százaléka soha nem ivott még kávét, miközben a 20-25 évesek mintegy 40 százaléka rendszeresen fogyasztja. Az élénkítő italt rendszeresen választó fiatalok 58 százaléka 16-18 éves kora között szokott rá a kávézásra, további 23 százalékuk 15 évesen vagy azelőtt kezdte.

 A kvalifikációval nő a kávéfogyasztás mértéke is

Nemcsak az életkorral, hanem az iskolai végzettséggel is nő a naponta kávézók aránya: míg a 8 általánost végzettek 12 százaléka, a szakmunkás végzettségűek 36 százaléka, addig a gimnáziumi érettségivel rendelkezők 40 százaléka, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 55 százaléka fogyaszt naponta kávét. A napi fogyasztók fele két csészével is megiszik, viszont három vagy annál több kávét már igen kevesen jeleztek. Míg a 15-19 évesek többsége csak egy csészével iszik egy nap, a 20-25 évesekre a napi két csésze jellemzőbb - derül ki az Ipsos 550 fiatal megkérdezésével készített felméréséből.

Elsavasodhat-e a szánk?

2026. augusztus 24.

A fogszuvasodás valójában egy hosszabb időtartamot magába foglaló folyamat: a szájüregben lévő baktériumok - amelyek savat képeznek - lebontó munkájának mellékterméke, mely csökkenti a szájüreg pH értékét.

Ez normál esetben az enyhén savas kémhatástól a semleges, pH 7- ig terjed. Az erózió elsősorban akkor alakul ki, amikor a szájüreg pH-értéke 5,5 alá esik, tehát kimondottan savas kémhatásúvá válik. Ilyenkor jelentős ásványi anyagok oldódhatnak ki fogainkból. A fogszuvasodást az elsődleges tényezőkön túl (baktériumok, táplálék), másodlagos tényezők is befolyásolják, mint a kor, a nem, genetikai tényezők, a nyál összetétele, de akár a földrajzi elhelyezkedés vagy szociális és gazdasági tényezők is. A fogszuvasodás kialakulásának két kulcsfontosságú szereplője a Streptococcus mutans nevű baktérium és a cukor. A Streptococcus mutans az elfogyasztott cukor lebontása közben savat termel, amely jelentős mértékben megbontja a fogzománcot és fogszuvasodást okoz.