Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A jelmezviselés szociálisan érzékenyebbé tesz

Érdekességek2018. február 08.

Hercegnő- és boszorkányjelmez volt a mai anyukák egykori kedvence.

Maradandó emlék a farsangi jelmez, a felnőttek több mint fele ma is szívesen beöltözne farsangkor, de tízből mindössze egy magyar teszi ezt meg ténylegesen. Emlékeik szerint gyermekkorukban a mai nők harmada hercegnőnek vagy boszorkánynak öltözött, míg a fiúk ugyanilyen arányban öltöttek tűzoltó-, rendőr-, katona- vagy cowboyjelmezt. A farsangi maszkabál azonban nemcsak egy szép gyermekkori emlék, kedvező pszichológiai hatása a gyermekek személyiségfejlődésére megkérdőjelezhetetlen.

Az REGIO Játék megbízásából készült reprezentatív kutatás szerint a magyar felnőttek csaknem fele (44%) a mai napig szívesen emlékszik vissza gyerekkori farsangi jelmezeire. A jelmezbál különösen a kislányok számára jelentett nagy élményt, a nők 51%-a szeretett beöltözni, míg a 30 éven aluliak 54%-a idézi fel szívesen a jelmezes események emlékét.

A felejthetetlen jelmezek között a nők fele a hercegnő, a tündér, a balerina, a boszorkány, valamint a különböző mesékben gyakran előforduló állatok (cica, kutya, katica stb.) jelmezeire szavazott gyermekkorában. A férfiak kedvence a tűzoltó, rendőr, katona és hasonló klasszikus foglalkozások, ezt követik a cowboy- és az állatjelmezek, de nem sokkal maradt le a kalóz sem. A bohóc- és a rémisztőbb maskarák (szellem, vámpír, ördög stb.) nemtől függetlenül népszerűtlenek voltak, a válaszadók alig egy százaléka emlékszik arra, hogy kedvencként viselte volna ezeket.

Jelmez receptre – az orvosok is ajánlják

A játékbolt munkáját segítő szakember, Varga Judit klinikai gyermek-szakpszichológus szerint a beöltözés fejlesztő hatással van a gyermekek képzeletére, kommunikációs készségeikre és társas kapcsolataik fejlődésére is. „A szerepjátékot gyakran alkalmazzuk terápiás célokra is. Egy jelmez viselésével a gyerekek belső vágyaikat eleveníthetik meg, és szabadon azonosulhatnak a viselt karakter általuk érzékelt személyiségjegyeivel.”


A szakember azt is hozzátette, hogy nem szükséges a tökéletességre törekedni, már egy-egy – a gyermek szemében fontos – kiegészítő is elegendő ahhoz, hogy azonosuljanak egy karakterrel.

Ma már inkább megvesszük a jelmezt, nem készítjük

Varga Judit arra is felhívta a figyelmet, hogy a farsangra való készülődés a mai napig fontos közös program egy család életében. Bár régebben a saját jelmez készítése volt a gyakoribb, mára ez már nem jellemző. Azonban a jelmez kitalálása, közös megvétele, felpróbálása hasonlóan pozitív élményt jelent a gyermeknek. A szülőknek pedig nem kell tartaniuk attól sem, hogy azonos jelmez esetén a gyermekek versenyeznek egymással (ki a szebb tündér, jobb cowboy), hiszen ez a mindennapokban is folyamatosan megfigyelhető, természetes jelenség.

A jelmezek egyébként nem csak a gyerekek között hódítanak, a kutatás eredményeiből az is kiderült, hogy a felnőttek 56%-a ma is szívesen beöltözne egy-egy összejövetel alkalmával. Érdekes adat ugyanakkor, hogy közülük csupán 10% azok aránya, akik erre valóban vállalkoznak.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Van élet a diagnózis után: a személyre szabott orvoslás új korszakot hoz az emlőrák kezelésében

2025. október 27.

Korai diagnózis esetén akár 99%-nál is nagyobb lehet a túlélési esély

A mellrák a leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség a nők körében, minden 14. másodpercben születik egy ilyen diagnózis a világon, hazánkban pedig több mint 7500 új esetet fedeznek fel évente. A betegséget több mint 90%-ban korai stádiumban fedezik fel, ami döntő jelentőséggel bír, ugyanis a modern, személyre szabott terápia, valamint a pontos diagnosztika és szervezett betegút ma már képesek jelentősen javítani a hosszú távú túlélést. A szakértők a mellrák elleni küzdelem hónapjához közeledve különösen fontosnak tartják hangsúlyozni: a rendszeres szűrésen való részvétel, az időben történő kivizsgálás és az innovatív terápiákhoz való hozzáférés kulcsfontosságú a gyógyulásban és a kiújulás kockázatának mérséklésében is. Ugyanakkor az a tény, hogy egyre fiatalabb korosztályt érint az emlőrák, komoly figyelmeztetés arra, hogy az életmódbeli tényezők mind a megelőzés, mind a kezelés során kulcsszerepet játszanak.

Minden év októbere a mellrák elleni küzdelem hónapja, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a korai felismerés fontosságára, illetve a megelőzéssel és a lehetséges terápiákkal kapcsolatos tudnivalókra. Ennek apropóján szervezett kerekasztal-beszélgetést a Lilly Hungária Kft., ahol többek között az Országos Onkológiai Intézet és a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) szakorvosai, valamint érintett betegek osztották meg tapasztalataikat. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a korai diagnózis drámai különbséget jelenthet: az 5 éves túlélés lokalizált (korai) stádiumban több mint 99%, míg áttétes esetben körülbelül 32%. Ez szemléletesen mutatja, miért létfontosságú, hogy a gyanús tünetek észlelésekor azonnal orvoshoz forduljunk, és lehetőleg minél fiatalabb életkortól rendszeresen részt vegyünk a megfelelő szűrővizsgálatokon. Erre természetesen nem csupán októberben, a mellrák elleni küzdelem hónapjában, hanem egész évben érdemes odafigyelni.

Mikor kell azonnal orvoshoz fordulni húgyúti fertőzés esetén?

2025. október 26.

Ha magas láz, deréktáji (vesetáji) fájdalom, véres vizelet, terhesség melletti panasz, férfiaknál jelentkező húgyúti fertőzés vagy gyakori kiújulás áll fenn, ne kísérletezzünk házi módszerekkel, mielőbb forduljunk orvoshoz. A véres vizelet mindig kivizsgálást igényel, mert ritkán komolyabb ok – például húgyhólyagdaganat – is állhat a háttérben. Ilyen esetekben a saját diagnosztikai eszközök (tesztcsíkok) nem elegendők, célzott orvosi vizsgálatra és szükség esetén laborra vagy képalkotásra van szükség. Antibiotikum szedése kizárólag a szakorvos által előírva javasolt, amennyiben azt a leadott vizelettenyésztés indokolja.

„A gyors enyhülés csábító, de a félrekezelt húgyúti fertőzés könnyen »felkúszhat« a vesékhez. Ha a tünetek 24–48 órán belül nem javulnak, vagy romlanak, forduljunk orvoshoz. A magánklinikákon online, illetve mobilapplikáción keresztül is lehet időpontot foglalni, a vizsgálat pedig rövid és célzott. A legfontosabb, hogy a páciensek értsék, mi történik velük: a húgyúti fertőzés, a hólyaghurut és a hólyagfájdalom szindróma különböző állapotok, így eltérő megközelítést igényelnek. A célzott orvosi diagnózis és terápia gyorsabb gyógyulást és kevesebb visszatérő panaszt eredményez” – hívja fel a figyelmet dr. Póth Sándor.

Neurotech fejlődések - Agyi-gépi interfészek világszerte

2025. október 26.

Az agyi-gépi interfészek (BMI - Brain-Machine Interface) technológiája az emberiség egyik legambiciózusabb vállalkozása, amely közvetlenül összeköti az emberi agyat digitális eszközökkel.

Idén már nem tudományos fantasztikumról beszélünk – valódi, működő technológiákról van szó, amelyek gyógyítanak, segítenek és új lehetőségeket nyitnak meg mind az orvostudományban, mind a mindennapokban.

Az agyi-gépi interfészek olyan eszközök, amelyek képesek olvasni az agy elektromos jeleit, értelmezni azokat, és átalakítani parancsokká, amelyekkel külső eszközöket irányíthatunk – vagy fordítva, külső jeleket alakítanak át az agy számára értelmezhető információvá. Ez lehetővé teszi, hogy bénult emberek gondolataik erejével mozogjanak, látássérültek lássanak, vagy akár egészséges emberek számára is új kommunikációs és interakciós módokat nyisson.

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a neurotech legújabb fejlesztéseit, az orvosi és fogyasztói alkalmazásokat, valamint azokat az etikai kérdéseket, amelyeket ez a forradalmi technológia felvet.

Mi az agyi-gépi interfész és hogyan működik?

Az agyi-gépi interfész három fő típusba sorolható. Az invazív BMI-k közvetlenül az agyba ültetett elektródákat használnak, amelyek rendkívül pontos jeleket tudnak olvasni. Ezek a leghatékonyabbak, de sebészeti beavatkozást igényelnek. A részlegesen invazív eszközök a koponya belső felületére kerülnek, de nem hatolnak be az agyszövetbe. A nem-invazív megoldások, mint az EEG sapkák, kívülről mérik az agyi aktivitást, sebészet nélkül, de kevésbé pontosak.

A működés elve viszonylag egyszerű: az agy neuronjai elektromos jeleket bocsátanak ki amikor aktiválódnak. Ezeket a jeleket érzékelők fogják fel, számítógépes algoritmusok (gyakran mesterséges intelligencia) elemzik és értelmezik, majd parancsokká alakítják. Például ha egy bénult ember a karja mozgatására gondol, a BMI észleli ezt a szándékot és egy robotkart vagy számítógépes kurzort mozgat helyette.