Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A húgyutak egészségéért: közönséges aranyvessző

Érdekességek2022. március 03.

Fotó: gettyimages.com

A közönséges aranyvessző (Solidago virgaurea) a fészekvirágzatúak családjába tartozó évelő, lágyszárú növény. Vadon erdőszéleken, domboldalakon, gyepeken gyakran előfordul. Aranysárga bugás virágzata júliustól októberig virágzik. A dísznövényként igen elterjedt észak-amerikai eredetű aranyvesszőfajok gyomnövények, mivel fokozatosan kiszorítják az őshonos, közönséges aranyvessző populációkat.

Az aranyvessző a középkor óta ismert gyógynövény, először az XIII. században írták le gyógyító, betegség megelőző hatásait. A virágos hajtást sebgyógyító, gyulladáscsökkentő szerként, megfázás kezelésére és különböző eredetű veseproblémák esetén (vesehomok, vesekő, hólyag- és vesemedence-gyulladás) alkalmazták Európa-szerte.

A közönséges aranyvessző jelentős mennyiségű, különböző szerkezetű másodlagos anyagcserterméket állít elő, és tartalmaz. Jellemző tartalomanyagai a flavonoidok, fenolos anyagok, antocianidinek, cserzőanyagok és terpenoidok. Enyhe illatát a monoterpénekben gazdag illóolajtartalma adja.

Népi gyógyászati alkalmazását számos vizsgálat bizonyítja. Az aranyvessző-kivonat vizelethajtó, gyulladásgátló és simaizom görcsoldó hatását állatkísérletek támasztják alá. Szájon át alkalmazva csökkentette a bőrgyulladást és mérsékelte az ödémát. A növény antioxidáns és fájdalomcsillapító hatását laboratóriumi tesztek igazolják. Ígéretes tumorellenes és immunmoduláns hatásokkal rendelkezik a növény virgaurea szaponin E nevű tartalomanyaga.

A népi gyógyászatban is ismert simaizom-görcsoldó hatás kialakulásában elsősorban a flavonoidok játszanak szerepet. Számos mérés igazolta a növény antibakteriális hatását húgyúti patogének ellen. A növény földfeletti hajtásából készült kivonat vizelethajtó hatását állatkísérletek és klinikai vizsgálatok is alátámasztják. Nyílt klinikai vizsgálatok során a kivonat alsó húgyutakra gyakorolt hatását egészséges, illetve húgyúti betegségben szenvedő személyeken is vizsgálták. A kivonat már rövid alkalmazást követően is jelentős vizelethajtó és gyulladáscsökkentő hatással rendelkezett, továbbá jelentősen csökkentette a hiperaktív hólyag szindróma tüneteit. A kivonat vizelethajtó hatását az aranyvessző több hatóanyaga együttesen alakítja ki.

Az aranyvessző-kivonatot tartalmazó készítmények biztonságosan alkalmazhatók alsó húgyúti fertőzések kiegészítő kezelésére. A vizsgálatok során a növény kivonata jól tolerálható volt. Mellékhatásként túlérzékenységről és enyhe gyomor-bélrendszeri panaszokról számoltak be.


Fotó: pixabay.com

A kivonat alkalmazása vesekő- és vesehomok esetén csak szakorvosi javaslatra, az orvos utasításainak megfelelően ajánlott. Az aranyvessző-készítmények fogyasztása során fokozottan ügyelni kell a megfelelő mennyiségű (napi min. 2 liter) folyadék bevitelére. A megfelelő klinikai vizsgálatok hiányában a növényből előállított készítmények nem javasolhatók 12 éves kor alatt, terhesség, illetve szoptatás idején. Az aranyvesszőt tartalmazó készítmények fogyasztása nem ajánlott szív- és veseeredetű ödéma esetén.

Tóth Barbara
Tudományos segédmunkatárs
Szegedi Tudományegyetem, Gyógyszerésztudományi Kar,
Farmakognóziai Intézet


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Veszélyes vakáció

2026. június 24.

A fiúk kicsi korban kétszer, serdülõkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok.

A gyerekeket sajnos éppúgy érheti végzetes baleset, mint a felnõtteket, a sérültek 1,5-2 százaléka nem éli túl a traumát. A baleseti halálozás az 1-4 éves korosztályban a legnagyobb, a tragédiák majdnem 60 százaléka pedig fej- és nyaksérülések következménye.

A legtöbb sérülés tavasszal, az iskolaév végén, illetve nyáron és kora õsszel következik be. Ez a jó idõvel éppúgy összefügg, mint a szünidõ- adta szabadsággal. A gyerekek, különösen a 3 éven aluliak, legtöbbször otthon szenvednek balesetet. A második legveszélyesebb hely a gyerekek számára az utca, beleértve a játszótereket, a sportpályákat és az ilyen helyeken ûzött sportokat, mint a kerékpározás, a görkorcsolyázás. A közlekedési balesetek száma relatíve kevés, de általában súlyos sérülésekkel jár.

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.