Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A gyógyszer sem bírja a kánikulát?

Érdekességek2026. július 10.

A hőségben több gyógyszer hatása és mellékhatása is megváltozhat

Fotó: dturphoto © 123RF.com

A nyári melegben, kánikulában való gyógyszeralkalmazás számos hatóanyag esetén is különös odafigyelést igényel.

Gyógyszer & kánikula

Bizonyos gyógyszerek szedése esetén nagyobb a rizikója annak, hogy különféle hőártalmak, így például hőkimerülés vagy hőguta alakuljanak ki.

Több gyógyszer szedése esetén a nyári melegben megnő a szédülés, elesés, ájulás kockázata. Vannak olyan patikaszerek is, amelyeknél a nagy forróságban nagyobb a veszélye a túladagolással összefüggő mellékhatásoknak.

Elvonja a vizet

Oda kell figyelni a gyógyszerekre, amelyek „kihajtják” a vizet a szervezetből!

A magas külső hőmérséklet izzadásra késztet, amely folyadékvesztéssel jár. Emiatt nyáron fokozottan oda kell figyelni a megfelelő folyadékbevitelre, lehetőleg tiszta víz formájában. A megfelelő folyadékbevitelhez a télen szokásos napi 1,5-2 liter nem biztos, hogy elegendőnek bizonyul.

Ronthat a helyzeten, hogy számos hatóanyag, főként a vízhajtók (diuretikumok) „kiűzik” a szervezetből a vizet és a sók egy részét. A következmény a só- és vízháztartás egyensúlyának felborulása, azaz dehidráció lehet, amely időseknél és csecsemőknél, kisgyermekeknél különösen veszélyes.


Nemcsak a vízhajtók, de a székrekedés esetén alkalmazott hashajtók is hozzájárulhatnak a vízvesztéshez, a kiszáradáshoz.

Ha olyan gyógyszereket alkalmaz, amelyek „kiűzik” a vizet a szervezetből, fokozottan figyeljen oda a folyadék pótlására! Orvosával egyeztessen arról, hogy mennyi folyadékot kell/szabad fogyasztania naponta. Ez szívbetegeknél különösen fontos.

Lehúzza a vérnyomást

Csak óvatosan a vérnyomáscsökkentőkkel és az erektilis diszfunkció gyógyszereivel!

Nem biztos, hogy ugyanolyan dózisban kell szedni a vérnyomáscsökkentőket nyáron, mint télen. A meleg okozta értágulat ugyanis önmagában is csökkentheti a vérnyomást, kifejezettebbé teheti egyes vérnyomáscsökkentők hatását. A veszélyt az jelentheti, ha a nagy melegben a vérnyomás a szokásosnál alacsonyabbra csökken, amely szédüléssel, ájulással, eleséssel járhat.

Nemcsak a vérnyomáscsökkentők, de az antianginás hatóanyagok hatását is befolyásolja a nyári meleg, ami miatt azok szédüléssel és eleséssel járó mellékhatásai gyakoribbak lehetnek.

Megemlítendők az erektilis zavarok kezelésében használt szerek, amelyek hatása szintén az értágulaton alapul. Nyáron, a hőségben fokozott a rizikója annak, hogy a potencianövelők alkalmazása szédüléses, ájulásos nem kívánt hatásokkal társul.

Tompultságot okoz

A koncentrációs képesség romlása és a zavartság bajokat okozhat.

Számos hatóanyag, köztük a benzodiazepinek és az altatók az összpontosító, a koncentrációs képesség csökkenését okozzák, tompultságot eredményeznek. Ezek olyan mellékhatások, amelyek nehezítik az odafigyelést arra, hogy a gyógyszert alkalmazó páciens rendszeresen fogyasszon folyadékot, illetve felismerje és kellően kezelje azokat a tüneteket, amelyek hőkimerüléshez vagy akár hőgutához vezetnek. Aki altatót vagy nyugtatót szed, azzal könnyebben megeshet, hogy elalszik a napon vagy „elfelejt” megfelelő mennyiségű folyadékot inni, amelynek nyáron súlyos következményei lehetnek.

Csökkenti az izzadást

Az izzadást visszafogó gyógyszerek veszélyesek lehetnek nyáron.

Több hatóanyag, elsősorban az ún. antikolinerg hatásúak csökkentik az izzadás mértékét. Említhetők például a vizeletinkontinencia kezelésében alkalmazott hatóanyagok és az utazási betegség kezelésére ajánlott antihisztaminok vagy szkopolamin; emellett egyes, régi típusú antidepresszánsok is csökkenthetik a verejtékezést.

Az izzadás hőszabályozásban játszott szerepének sérülése, a szervezet hűtőmechanizmusának károsodása miatt nagyobb az esély a hőártalmak kialakulására. Aki nem izzad, annál nagyobb eséllyel léphet fel a heves szívdobogással, száraz tapintású bőrrel, görcsrohamokkal járó hőguta is.

Aki az említett gyógyszereket szedi, annak fokozottan védenie kell a szervezetét a felmelegedéstől/túlmelegedéstől.

Elfedi a hőérzetet

Vannak gyógyszerek, amelyek miatt a páciens nem „érzi”, hogy melege van.

Egyes hatóanyagok, így több antipszichotikum a dopamin- és szerotoninreceptorok blokkolása révén megváltoztatják a testhőmérséklet szabályozását is az agyban: az antipszichotikumot alkalmazók a hőt és a szomjúságot kevésbé hatékonyan vagy késleltetve érzékelik. Az érintetteknél előfordulhat, hogy nem indulnak be természetes védekező reakciók a hővel szemben: kevésbé valószínű, hogy a hőségben árnyékot keresnek, és előfordulhat, hogy nem isznak elegendő folyadékot.

Fokozza a hőártalmat

A rosszul „beállított” pajzsmirigygyógyszerek nyáron fokozottan veszélyesek.

A pajzsmirigyhormon-pótló kezelésben részesülő betegeknél különösen fontos a levotiroxin dózisának a megfelelő beállítása. Amennyiben az adag túl magas, akkor hasmenés léphet fel, illetve a szervezet több hőt termel a normálisnál. A két folyamat együttesen fokozza a kiszáradás és a hőártalmak kockázatát.

Megoldásként a gyógyszeradag – nyárra szabott – beállítása javasolható. Érdemes egyeztetni a kezelőorvossal erről is!

Ön & gyógyszerek & hőség 1. Ajánlott a kezelőorvosánál, gyógyszerészénél tájékozódnia arról, hogy az ön által szedett gyógyszerek hatását, mellékhatását befolyásolja-e az (extrém) meleg időjárás. 2. Legyen tisztában azzal, hogy az ön által alkalmazott gyógyszeres kezelés mennyire fér össze a nagy forrósággal! 3. Kövesse azokat a tanácsokat, amelyek csökkentik a nyári hőségben való gyógyszeralkalmazáshoz köthető rizikót; legyen szó a folyadékfogyasztásra való odafigyelésről, a gyógyszerdózisok csökkentéséről vagy a gyakoribb laborvizsgálatokról!

Dr. Budai Marianna PhD.
szakgyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Bõrápolás fogyás után

2026. október 25.

Öröm számunkra, ha eltökéltségünk vagy egy megfelelõen kiválasztott fogyókúra eredményeképpen sikerül leadnunk fölösleges kilóinkat. Utána azonban gyakran elõfordul, hogy bõrünk miatt aggódhatunk, hiszen az a (jelentõsebb) súlycsökkenés következtében kisebb-nagyobb mértékben, megereszkedhet. 
Hasonló kitartással kell hát küzdenünk bõrünk korábbi állapotának visszaállítása érdekében - számos eszköz vehetõ igénybe hozzá. Közülük most a fogyás utáni bõrápolás néhány módozatával foglalkozunk, és az ilyenkor elõforduló bõrproblémák kiváltó okaira is igyekszünk rávilágítani.

A hasznos zsírsavak pótlása

A fogyókúra valójában támadást jelent a bõr számára, és annál több agresszív behatás éri, minél jelentõsebb mértékben sikerül csökkenteni - szigorú diéta útján - a testsúlyunkat. Egyik ilyen, hogy amikor a fölösleges kilók leadása, a fogyókúrázás során leginkább a testünkön felhalmozódott zsírrétegtõl igyekszünk megszabadulni, az megfosztja bõrünket a számára jótékony hatású zsírsavaktól. Pedig a bõr lágysága, bársonyos simasága többek közt nekik köszönhetõ. Sõt, az omega-6 esszenciális zsírsavak csoportja az, mely nemcsak a bõr, hanem a haj és a körmök felépítésében is közremûködik. De ha a bõrünk állapotára koncentrálunk, tudnunk kell, hogy ezek a hasznos anyagok védõréteget képeznek a bõrön, ami megóvja azt a kiszáradástól, megõrzi ruganyosságát. Fõként növényi olajokban (kankalinolaj, feketeribizli-mag olaj) találhatók - ezért ha ezek a táplálkozásunkból hiányoznak, pótolnunk kell. A bõrápolás tekintetében olajos krémek, természetes növényi olajokat tartalmazó testápolók használata ajánlott. Ezek általában különbözõ olajos magvakból vagy gyümölcsökbõl kivont esszenciákat tartalmaznak, és rendkívül hatékonyak. Bõrrokon anyagaik révén jól beszívódnak a bõrbe, még akkor is, ha egy könnyû filmréteget hagynak maguk után annak felszínén. Ezek a hatóanyagok táplálják a bõrt, és visszaadják annak feszességét, segítve vele a bõr teljes regenerálódását egy erõteljesebb fogyókúra után.

Kényelem és gyógyszerbiztonság

2026. október 25.

Az egészségügyi változtatások, "reformok" egyik kényes pontja a gyógyszerek patikán kívüli értékesítésének engedélyezése. Ezt Molnár miniszter úr úgy indokolta, hogy: kényelmes lesz, ha például egy háztartásban véletlenül nincs semmilyen lázcsillapító (még a vízcsapból sem folyik a víz egy hûtõborogatásra), akkor lehet a bevásárlócsarnokban, benzinkútnál vásárolni. 

Ártalmatlan gyógyszer nincs, még a konyhasó is lehet halálos

Sokan, úgy látszik, nem vagyunk elég liberálisok, mert az egészséget, az életet többre becsüljük a kényelemnél. Úgy tanultam Issekutz professzor úrtól, hogy ártalmatlan gyógyszer nincs, még a konyhasó is lehet halálos, csak a dózistól függ. A gyógyszer nem közönséges árucikk, jobb azt szakember kezében hagyni.

A külföldön létezõ rossz példákat talán nem kellene követnünk. Kétségkívül nyugaton lehet kapni gyógyszert "drug store"- okban.

A médiában nap mint nap azt halljuk, hogy túl sok gyógyszert fogyasztunk és túl gyakran járunk az orvosi rendelõkbe. Nos, akkor végképp érthetetlen, hogy miért segítjük elõ a még több, könnyebben hozzáférhetõ gyógyszer fogyasztását. A gyakori orvoslátogatást pedig nemrég egészségügyi miniszteri rendelet idézte elõ azzal, hogy csak 1 havi gyógyszeradagot lehet egyszerre felírni, például vérnyomáscsökkentõt, amire a betegnek naponta rendszeresen van szüksége. Számos gyógyszer viszont 28 darabot tartalmaz, tehát 1 hónapra sem elegendõ a felírt mennyiség és rendszeresen kell menni felíratni az újabb adagot.

Nem vagyok eléggé motivált

2026. október 24.

A motiváció energia, mely felpezsdít, hajt, tettekre ösztönöz minket. Nélküle minden unalmasnak, érdektelennek, színtelennek, tûnik... és nincs kedvünk tervek, célok megvalósításához. De hogyan találjunk rájuk, he elmaradoznak a cselekvés ösztönzõi? Íme, a hiány bizonyos indoklása pszichológiai-életviteli megközelítésbõl, és néhány jó tanács ahhoz, hogy visszatérjen a régi tetterõ... 

Minimális motiváció nélkül nem mennek a dolgaink úgy, ahogy várnánk, és az az érzésünk, egyre fogy az energiánk... Hiszen ez olyan mozgatóerõ, mely cselekvésre ösztönöz, élettelivé és hatékonnyá teszi cselekedeteinket. Amikor már nincs meg bennünk a motiváció, mindaz, amiért korábban küzdöttünk, érdektelenné válik számunkra. Tehernek érezzük, és egyre erõsödik bennünk a kedvetlenség: mindennapi munkánkat, magánéleti tevékenységeinket nyûgként, monoton hajtásként, pusztán kötelezettségek teljesítéseként éljük meg. Ha azonban jobban megértjük, milyen mozgatórugók és fékezõ erõk vezérelnek minket tetteinkben, az segít annak felismerésében, hogy hiányuk miatt kerülünk olykor hátrányos helyzetekbe. Néhány egyszerû, pszichológusok által kidolgozott módszer lehetõvé teszi viszont, hogy ismét erõt merítsünk belsõ forrásainkból.

A motiváció mozgatórugói

Ami tettekre mozgósítja az embert, élete egészen korai szakaszától kezdve, az mindenekelõtt létszükségleteinek kielégítése. Aki fázik, éhes vagy szomjas, könnyen felszabadítja szükséges energiáit abból a célból, hogy változtasson elviselhetetlen hiányérzetén. Tekintettel azonban a jóléti társadalomra, amelyben élünk, törekvéseink, vágyaink messze meghaladják elemi szükségleteink egyszerû kielégítését. Bonyolultabb, kifinomultabb igények sokasága ösztönöz minket arra, hogy mozduljunk, vállalkozzunk, energiát fektessünk be terveink megvalósításába. Ilyenek lehetnek a kényelmi igények, de hozzájuk tartozhat a társadalom elismerésének kivívása, anyagi javak megszerzése stb.