Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A gyermek orrvérzése ijesztő lehet

Érdekességek2019. november 08.

Gyermekkorban is gyakori panasz, illetve tünet az orrvérzés, mely időnként rémületet kelt a szülőkben.

Fotó: 123rf.comA családtagok mindenfajta vérzéstől megijedhetnek, és súlyosbítja a helyzetet, hogy a környezet viszonylag kis mennyiségű vérrel való beszennyeződése, nagy mennyiségű vérzés látványát kelti. Utóbbi azonban csalóka, hiszen, ha belegondolunk, akkor egy fél kávéscsészényi víz kiöntése is mekkora foltot hagy a konyha kövezetén! 

Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a leggyakoribb okokat és a teendőket.

Mik lehetnek az okok?

Az orrnyálkahártyát sűrű hajszálérhálózat szövi át, melynek jelentősége, hogy a belélegzett levegőt felmelegítse. Ennek a hajszálérhálózatnak a sérülése eredményezi az orrvérzést. Könnyű belátni, hogy abban az esetben, amikor a hajszálerekben megnövekszik a vérnyomás, akkor azok fala megrepedve orrvérzést okoz. Ilyen vérnyomás-emelkedést azonban legtöbbször teljesen átmeneti és banális dolgok okoznak, nem pedig a laikusoknak is egyből az eszükbe jutó magasvérnyomás-betegség.

Egy banális nátha során az orrnyálkahártyán zajló gyulladás miatt kitágulnak a hajszálerek. Ez természetesen a bennük áramló vér mennyiségét illetve annak érfalra gyakorolt nyomását is megnöveli. Ha ilyenkor egy további nyomásfokozódás lép fel (erőteljes orrfúvás, tüsszentés, orrszívás, hosszabb légvételi szünet alvás közben), akkor ennek az érfal már nem tud ellenállni, és megreped. Természetesen serdülőkorú gyermekek visszatérő orrvérzése esetén gondolni kell a magasvérnyomás-betegség lehetőségére is, így otthoni vérnyomásmérésekkel, gyanú esetén szakorvosi vizsgálat alapján szükséges ennek a lehetőségét megerősíteni vagy kizárni.

Amennyiben nagyon száraz a szobalevegő, akkor az orrnyálkahártya kiszáradása mellett pörkök képződhetnek, melyek megsértve a nyálkahártyát, mint egy mechanikus trauma eredményezhet orrvérzést. Kisgyermekek esetében a külső erőbehatás okozta sérülésen túl gondolni kell az orrpiszkáláshoz társuló vagy az orrba feldugott esetleges idegentest orrvérzést provokáló hatására is.


Könnyű belátni, hogy olyan esetekben, amikor a véralvadás mechanizmusa valamilyen okból kifolyólag zavart szenved (vérképzőszervi betegség, veleszületett vagy szerzett alvadási zavar, alvadásgátló gyógyszerek alkalmazása), akkor az orrvérzés is gyakrabban jelentkezhet. Ezekben az esetekben a kóreredetet tisztázni kell, de fontos, hogy ilyen kórállapotokban nem csak az orrnyálkahártya vérzése jelentkezik, hanem egyéb nyálkahártyákon, illetve a bőrben is megfigyelhetők vérzéses jelenségek.

Mi a teendő?

Orrvérzés esetén a legfontosabb, hogy nyugodtak maradjunk, hiszen a gyermekeket különösen megrémisztheti az orrvérzés, különösen ha a riadalmat a környezetén is látja. Ültessük ilyen esetekben egyenes fejtartás mellett a gyermeket az ölünkbe, és két ujjal szorítsuk össze az orrszárnyait. Természetesen nagyobb gyermeket erre megkérhetünk. Tartsuk fenn ezt a leszorítást 8–10 percig. Ennyi idő alatt normális véralvadás esetén a vérzés megszűnik. 

Fontos, hogy az ezt követő napokban kíméletes legyen az orrtisztítás, hiszen amíg nem regenerálódik a sérült érfal, addig újbóli megrepedésre hajlamosabb.        

Amennyiben a fenti technika alkalmazása mellett nem szűnne az orrvérzés, akkor kérjük fül-orr-gégész segítségét, de a szakorvosi segítségig is tartsuk összeszorítva az orrszárnyakat! Visszatérő, a mindennnapokat megzavaró gyakoriságú orrvérzés esetén kivizsgálás javasolt a kóreredet meghatározásához.

Dr. Kovács Tibor
csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Veszélyes vakáció

2026. június 24.

A fiúk kicsi korban kétszer, serdülõkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok.

A gyerekeket sajnos éppúgy érheti végzetes baleset, mint a felnõtteket, a sérültek 1,5-2 százaléka nem éli túl a traumát. A baleseti halálozás az 1-4 éves korosztályban a legnagyobb, a tragédiák majdnem 60 százaléka pedig fej- és nyaksérülések következménye.

A legtöbb sérülés tavasszal, az iskolaév végén, illetve nyáron és kora õsszel következik be. Ez a jó idõvel éppúgy összefügg, mint a szünidõ- adta szabadsággal. A gyerekek, különösen a 3 éven aluliak, legtöbbször otthon szenvednek balesetet. A második legveszélyesebb hely a gyerekek számára az utca, beleértve a játszótereket, a sportpályákat és az ilyen helyeken ûzött sportokat, mint a kerékpározás, a görkorcsolyázás. A közlekedési balesetek száma relatíve kevés, de általában súlyos sérülésekkel jár.

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.