Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A gin rövid története

Érdekességek2022. szeptember 20.

Nem kell ismernie a történelmet ahhoz, hogy élvezze a mi kis történetünket. Miután elolvasta, talán egy kicsit jobban fogja értékelni a modern gin-tonikot - amelyet nem egy nyomornegyedben, hanem egy szép, tiszta lepárlóüzemben készítettek kénsav hozzáadása nélkül! Igyunk a ginre - és arra, hogy milyen messzire jutott 300 éves történelme során.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Holland eredet

A "gin" szó a holland "jenever" szóból származik, ami borókát jelent. A hollandok már a középkorban borókabogyóból készítettek szeszes italt, így eléggé biztos alapon állíthatjuk, hogy a gin onnan származik.

A középkorban úgy gondolták, hogy a borókabogyó olyan dolgok ellen védelmet nyújt, mint a fekete halál. A bubópestis Európa lakosságának egyharmadát kiirtotta.

Végül az emberek rájöttek, hogy a szeszes italok inkább azért jók, mert leitatják az embert, mintsem azért, hogy elhárítsák a fertőző és halálos betegségeket. A harmincéves háborúban Hollandiában harcoló 17. századi angol katonák a jenevert "holland bátorságnak" nevezték, mert például segített megacélozni őket a csata előtt.

A túlélő katonák elvitték az italt Angliába - és ebből alakult ki az, amit mi gin néven ismerünk.

A gin és Anglia

A gin azonban csak az 1688-as "dicsőséges forradalom" után kezdett igazán népszerűvé válni Angliában, amikor Vilmos és Mary átvette a hatalmat.

Népszerűségének egyik oka az volt, hogy Vilmos holland volt, és a felsőbb osztályok egy holland szeszesital fogyasztásával akarták kifejezni támogatásukat iránta. Emellett blokádot vezetett be a francia importra - köztük a brandyre is. A sört is súlyosan megadóztatták. Így az árérzékeny városi szegények áttértek a ginre.

Amikor Anna királynő (aki 1702-től 1707-ig uralkodott) feloldotta a gin lepárlására vonatkozó korlátozást Londonban, elszabadult a pokol, és több száz lepárlóüzem jelent meg. Ezek nem rendelkeztek engedéllyel - és nagyon kétes minőségű gint készítettek. Valószínű, hogy "Mother’s Ruin"-t ittak - még a mai legcukrosabb és legszörnyűbb "ginlikőröknek" sem olyan rossz az ízük, mint a 18. századi ginnek.

A 18. században az egymást követő kormányok pánikba estek, hogy a ginőrület kezd kicsúszni a kezükből, ezért megpróbálták megadóztatni és korlátozni a lepárlását - változó sikerrel.

A gin történetének korai évszázadaiban az egyik kissé aggasztó kérdés, hogy gyakran terpentinnel és kénsavval párolták. Örömmel jelentjük, hogy ez ma már nem így van. A 19. század közepéig a gin édesebb volt, mint amit ma megszoktunk - a cukrot azért használták, hogy elfedjék a tényleges gin borzalmas ízét. Az Old Tom gin egy példa erre. A mai Old Tom ginek messze elmaradnak 19. századi elődeiktől (hála az égnek).

19. századi fejlesztések és a birodalom

A 19. századi lepárlási technológia segítette a London Dry gin - a leghíresebb ginfajta - kifejlesztését.

A gin akkor vált népszerűvé a britek körében a birodalom trópusi területein, amikor a malária elleni kinint tartalmazó tonikvízhez adták. A kinin rendkívül keserű volt, ezért a gin segített a torkon való lejutásában. A birodalom unatkozó, stresszes és izzadt adminisztrátorai most már örömmel vártak egy G&T-t (vagy több G&T-t) a napi imperializmus után és minden este vacsora előtt.


Modern idők és a gin

A 19. század óta a gin sosem ment ki a divatból. Az olyan koktélok, mint a Martini, romantikus, sőt hősies jelleget kölcsönöztek a ginnek (bár a legtöbb csapos azt tanácsolja, hogy a Martinit inkább keverve, mint rázva fogyassza - ellentétben Bond úrral).

A legutóbbi "gin-reneszánsz" során javult a színvonal - de megjelentek furcsa és néha nem is olyan csodálatos főzetek is. Ezek a gin definícióját tágították - akárcsak a ginlikőrök, amelyek közül sokban valójában egyáltalán nincs boróka íze.

De általánosságban elmondható, hogy a 21. századi gin izgalmas és innovatív ital - a minőség emelkedett, a választék hatalmas, és a gin elmúlt 300 éves hihetetlen történelmét tekintve csak egy biztos: további változások várhatók.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Fenntartható táplálkozás a dietetikai gyakorlatban

2025. június 30.

A fenntarthatóság nem csupán arról szól, hogy ne üljünk autóba, használjunk közösségi közlekedést vagy járjunk gyalog, kerékpárral. Az elfogyasztott élelmiszereink is rendelkeznek kisebb/nagyobb ökológiai lábnyommal, mellyel segíthetünk vagy árthatunk a Földünk ökológiai állapotának.
Az ökológiai lábnyom az az érték, amely azt fejezi ki, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék megsemmisítéséhez, feldolgozásához. A használt föld és halászati terület alapján az ökológiai lábnyom hat tényezőből tevődik össze: szén lábnyom, legelő lábnyom, erdő és halászati lábnyom, szántó és beépített területek lábnyoma.
Az ökológiai lábnyom-érték kiszámítható a legkülönfélébb dolgokra vetítve, például: országok, csoportok, egyének, vállalatok stb.
A táplálkozásra vonatkoztatva a következőképpen számolhatjuk ki az ökológiai lábnyomot:
ökológiai lábnyom (gha) = élelmiszer-mennyiség (kg) x ökológialábnyom-intenzitás (gha/kg) (1)

Az OKOSTÁNYÉR és az ökológiai lábnyom

Vetőné Mózner Zsófia és Szűcs Zsuzsanna kutatásukban összehasonlították a hazai táplálkozás ökológiai lábnyomát az OKOSTÁNYÉR®-ban ajánlott étrendi mintázat ökológiai lábnyomával. Látható, hogy a húsok, húskészítmények, a zsiradékok és a tejtermékek adják a „lábnyom” legnagyobb részét, közel 71%-t (1. ábra).

Milyen a megfelelő napolaj?

2025. június 30.



A modern kozmetikumok korában már nem az „olaj” a használatos a nap káros hatásainak kiszűrésére, hanem különböző összetételű egyéb termékek, melyek az ultraviola A és B sugárzás korlátozott átengedése mellett még mást is nyújtanak a bőrnek: biztosítják a bőrsejtek megfelelő nedvességtartalmát (azaz kellően hidratálnak). Nyilvánvaló, hogy a készítmény allergiamentes alapanyagokból kell, hogy összeálljon, emellett nem tömítheti el a bőr pórusait.

A termékeket különböző hangzatos nevekkel illetik (naptej, napbalzsam, napozókrém stb.). Soha ne higgye el azt az állítást, hogy egy termék 100%-ban kiszűri a sugarakat (ezeket „sunblocker” megnevezéssel dicsérik), hiszen minden készítmény kisebb-nagyobb mértékben átengedi az ultraviola sugarakat.

A napvédő készítmények nem azért vannak, hogy meghosszabbítsák a napon való tartózkodás idejét, hanem azért, hogy védelmet nyújtsanak a bőrnek a napon.

A fényvédő készítményeknél az UVB-sugárzást elnyelő képességet az SPF (az angol sun protection factor – nap ellen védő tényező rövidítése) számban, 2-100-ig terjedő tartományban adják meg. Ha egy készítmény SPF10 besorolást kap, az azt jelenti, hogy az UVB-sugárzás 90%-át elnyeli (legalábbis, míg nem szívódik fel a krém a bőrbe), tehát ennyivel csökken a sugárzás DNS-károsító hatása.

Az SPF20 felirat azt jelzi, hogy a készítmény a sugaraknak már a 95%-át kiszűri. A UVA-faktor a krém UVA-sugárzást elnyelő képességére vonatkozik, értéke 2-30-ig terjedhet. Értelemszerűen a magasabb számok a nagyobb fényvédő képességet jelzik. Tehát a jó napozókrém mindkétfajta sugárzás ellen véd, és a védelem faktorát mind a két értékre megadják.

Csak olyan készítményt vegyen, melyen a fenti értékek fel vannak tüntetve, minden más reklámszöveg mellékes! A napozást mindig a nagyobb, minimum SPF15/UVA12 faktorú fényvédő krémmel kell kezdeni. Érzékeny bőr esetén még erősebbel.

Magyar kutatók űrgeodéziai módszerekkel figyelik, hogyan mozognak a parajdi sóbánya sótömbjei

2025. június 29.

A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében egy korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén, helyi szakértők közreműködésével. A gyűjtött adatokból nagy pontossággal lehet követni a felszíni mozgásokat, aminek köszönhetően jobban megérthetjük a mostani eseményeket.

Az elmúlt hetekben Parajdra figyel a térségünk. A turisztikailag is népszerű sóbányát be kellett zárni az áradások miatt, mivel május 29-én a turisták által látogatott 120 mélyen lévő szint is feltelt vízzel. Lezárták a sóbánya bejáratát, jelenleg fennáll a veszély, hogy a régi bányarész födémje beomlik. Miután süllyedést tapasztaltak a Dózsa-bánya fölött, elővigyázatosságból a parajdi sóbánya környéki lakosokat evakuálták. Először 10, majd 45 házból telepítették ki a lakókat, számolt be a maszol.ro.

A helyieknek a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) is segítséget ajánlott fel, valamint szakmai kérdésekkel is megkeresték őket. Kutatóintézetünk több mint öt éve vesz részt a nemzetközi Topo-Transylvania kutatási projektben, amelynek részeként egy korszerű műholdas megfigyelőrendszert telepítettek (InSAR reflektorokat) Parajd térségébe, a Sóhát és környéke felszínére is. A hálózat létrehozásának eredeti célja nem a napi rendszeres megfigyelés, hanem a sótömzs lassú mozgásának monitorozása volt. A mostani sajnálatos események rámutattak, hogy a hálózat új hasznosítási lehetőséggel is tud szolgálni és fontos szerepet kaphat az áradás utáni megfigyelőrendszerekben.

A rendszer űrgeodéziai módszereken alapul, amellyel rendkívül pontos méréseket végezhetnek a kutatók. A felszín alatti sótömbök mozgásait akár milliméteres pontossággal is észlelni tudják. A telepített reflektorok (a mellékelt fotókon) nem bocsátanak ki jelet, viszont kiválóan visszaverik a Sentinel-1 műholdak által kibocsátott mikrohullámú radarjeleit, amelyeket az Európai Unió Copernicus földmegfigyelő programja működtet. A műholdak 6-12 naponta repülnek el ugyanazon terület felett, ezért a változások napi szintű megfigyelésére nem alkalmasak. Ugyanakkor hosszabb távon, néhány hetes-hónapos időszakban megbízhatóan kimutatható, hogy a bányát ért vízbetörés előtt és után milyen felszíni mozgások történtek.