Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A fülbemászó zenék úgy terjednek, mint egy vírus

Érdekességek2021. november 16.

Fotó: pixabay.com

A fülbemászó dallamok úgy terjednek, mint egy vírus – állapította meg egy brit tanulmány, amely szerint “egyes zenék egyenesen fertőzők, és a kórokozókhoz hasonlóan ugrálnak egyik gazdatestről a másikra”.

A nagy-britanniai kutatáshoz használt adatokat még a streamingkorszak előtt gyűjtötték, de az eredmények azt sugallják, hogy a fülbemászó dallamok és a fertőző betegségek között több a hasonlóság, mint gondolnánk – írta a tanulmányt ismertető ScienceAlert portál.

A kutatók 2007 és 2014 között vizsgálták a Nokia mobiltelefonokra letöltött dalokat. Az elemzés azt mutatta, hogy néhány dallam jól illeszkedik a fertőző betegségek általános modelljébe, az úgynevezett fogékony-fertőző-gyógyult (SIR) modellbe.

A kutatók ebből kiindulva arra a megállapításra jutottak, hogy a betegség és a dalok terjedésében is hasonló társadalmi mechanizmusok játszhatnak szerepet. “A népszerű dalokat gyakran ‘vírusként terjedőnek’ vagy ‘fülbemászónak’ írják le, mintha ‘megfertőzhetnék’ az embereket, és talán ez a leírás találóbb is, mint azt korábban gondoltuk” – írták a tanulmány szerzői.

A kutatók szerint az általuk vizsgált számos népszerű dal letöltéseinek időgörbéi hasonló alakúak, mint a fertőző betegségeké. A SIR-modell a betegségek átadása mögött meghúzódó mechanizmusokra tud rávilágítani, és a kutatók szerint a könnyűzenével kapcsolatban is hasonló következtetéseket lehet levonni belőle.

Bár lehet, hogy egy dallam a természetéből fakadóan terjed nagyobb valószínűséggel, az új kutatás arra is rámutatott, hogy a közösség szerkezete is befolyásolja egy dal népszerűségét.

Korábbi kutatásokban például, amikor ugyanazokat a dalokat játszották le különböző csoportoknak, nehéz volt megjósolni, hogy melyik lesz a legnépszerűbb. Egyes vizsgálatok pedig arra az eredményre jutottak, hogy a tinédzserek valószínűleg megváltoztatják a véleményüket egy dalról, ha mások véleményét is ismerik róla.

A kanadai McMaster Egyetemen matematikából és statisztikából diplomázott Dora Rosati által vezetett kutatócsoport szerint mindezeket a szempontokat figyelembe véve a dallamok akkor válnak vírussá, ha maga a dal eléggé ragályos, és ha adottak a megfelelő társadalmi feltételek.

Amikor a tanulmány szerzői különböző műfajú dalokat hasonlítottak össze, különböző típusú letöltési és zenei megosztási viselkedést figyeltek meg a rajongóknál.


Miközben a popzenét tartják a legnépszerűbbnek, úgy tűnt, hogy például Nagy-Britanniában az elektronikus zenei műfajba tartozó dalok terjedtek és váltak népszerűvé a leggyorsabban. A szerzők szerint ennek az a magyarázata, hogy az elektronikus zene rajongói fogékonyabb közösséget jelentenek: mivel ez egy speciálisabb műfaj, rajongói valószínűleg szorosabb kapcsolatban állnak egymással, ami lehetővé teszi, hogy a fülbemászó dallam sokkal könnyebben ugorjon át gazdáról gazdára, mint a szélesebb körben kedvelt műfajok, például a pop. Az elektronikus zene slágerei rövidebb és gyorsabb “járványokon” mennek keresztül, azaz gyorsabban válnak népszerűvé, mint más műfajok slágerei.

Ilyesmi történik, amikor egy fertőző vírus terjed egy szűk közösségben. Először emberről emberre terjed a társas érintkezéseken keresztül, majd amikor a fogékony egyének száma kimerül, eléri a csúcspontot és hanyatlani kezd. “Egy járvány végére a lakosság nagy része megfertőződik a betegséggel, egy sláger elterjedésének végén pedig az emberek nagy része felismeri a dalt” – írták a Proceedings of the Royal Society A. című folyóiratban megjelent tanulmány szerzői, akik szerint a SIR-modell használata abban is segíthet, hogy meghatározzák, átlagosan mennyi ideig hallgat egy egyén egy dalt, összesen hányan fogják letölteni, vagy hogy egy dal meddig lehet népszerű.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az örök fiatalság titka: az úszás

2026. augusztus 25.

Az úszás az ember egyik legősibb mozgásformája. A futáshoz hasonlóan, nagyszerű módja fizikumunk általános megdolgoztatásának, és a teljes lelki kikapcsolódásnak. De vajon tényleg igaz, hogy 0-99 éves korig mindenkinek jót tesz? 

Az úszás kellemes időtöltés, kikapcsolódás, lazító és pihentető mozgásforma. Akik rendszeresen járnak úszni, tudják milyen jótékonyan hat szervezetükre a vízben lebegés, tempózás. Élmény ebben a természetes közegben megszabadulni testi és lelki terheinktől.

Mit élünk át úszás közben? Hogyan hat a szervezetre? Miért ajánljuk mindenkinek? És hogyan kezdjünk neki? Ha szeretne minderről többet megtudni, érdemes velünk tartani.

Az élmény

Bizonytalanul lépegetünk a medence szélén. A hűvös víz elsőre nem tűnik túl csábítónak... Néhány gimnasztikai gyakorlatot végzünk, csak úgy ráhangolódásképpen, no meg abban reménykedve, hogy így majd erőt és bátorságot merítünk a csobbanáshoz.  Különösen hideg napokon egyáltalán nem fűlik az ember foga a hidegbe merülésre…

Segítségül, jól jön, ha felidézünk lelki szemeink előtt egy nyári csobbanást valami gyönyörű vízparton, a szikrázó napsütésben, a lágyan hullámzó hűsítő tengerbe. Egy, kettő, hááárom, csobb! Beugrottunk. Most már nincs idő tétovázni, emlékek vagy vágyak tengerében lubickolni. A hatás magával ragad, és tettre hiv. Vár a tényleges lubickolás a vízben!

Mennyi kávét iszik egy magyar fiatal?

2026. augusztus 25.

A 15 és 25 év közötti magyar fiatalok 25 százaléka naponta iszik kávét - derült ki egy felmérésből. 

Az adatok szerint a 15-19 évesek 65 százaléka soha nem ivott még kávét, miközben a 20-25 évesek mintegy 40 százaléka rendszeresen fogyasztja. Az élénkítő italt rendszeresen választó fiatalok 58 százaléka 16-18 éves kora között szokott rá a kávézásra, további 23 százalékuk 15 évesen vagy azelőtt kezdte.

 A kvalifikációval nő a kávéfogyasztás mértéke is

Nemcsak az életkorral, hanem az iskolai végzettséggel is nő a naponta kávézók aránya: míg a 8 általánost végzettek 12 százaléka, a szakmunkás végzettségűek 36 százaléka, addig a gimnáziumi érettségivel rendelkezők 40 százaléka, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 55 százaléka fogyaszt naponta kávét. A napi fogyasztók fele két csészével is megiszik, viszont három vagy annál több kávét már igen kevesen jeleztek. Míg a 15-19 évesek többsége csak egy csészével iszik egy nap, a 20-25 évesekre a napi két csésze jellemzőbb - derül ki az Ipsos 550 fiatal megkérdezésével készített felméréséből.

Elsavasodhat-e a szánk?

2026. augusztus 24.

A fogszuvasodás valójában egy hosszabb időtartamot magába foglaló folyamat: a szájüregben lévő baktériumok - amelyek savat képeznek - lebontó munkájának mellékterméke, mely csökkenti a szájüreg pH értékét.

Ez normál esetben az enyhén savas kémhatástól a semleges, pH 7- ig terjed. Az erózió elsősorban akkor alakul ki, amikor a szájüreg pH-értéke 5,5 alá esik, tehát kimondottan savas kémhatásúvá válik. Ilyenkor jelentős ásványi anyagok oldódhatnak ki fogainkból. A fogszuvasodást az elsődleges tényezőkön túl (baktériumok, táplálék), másodlagos tényezők is befolyásolják, mint a kor, a nem, genetikai tényezők, a nyál összetétele, de akár a földrajzi elhelyezkedés vagy szociális és gazdasági tényezők is. A fogszuvasodás kialakulásának két kulcsfontosságú szereplője a Streptococcus mutans nevű baktérium és a cukor. A Streptococcus mutans az elfogyasztott cukor lebontása közben savat termel, amely jelentős mértékben megbontja a fogzománcot és fogszuvasodást okoz.