Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A folsav és véralvadásgátló is szükséges lehet várandósan?

Érdekességek2017. május 21.

Várandósság alatt a kismamának fokozottan oda kell figyelnie a megfelelő folsavbevitelre, ugyanis ez a vitamin feltétlenül szükséges a baba idegrendszerének fejlődéséhez, legelőször is a velőcső záródásához. Folsav hiányában az újszülött nyitott gerinccel születhet. Ám nem csak a baba, hanem az anya egészsége érdekében is nagy szükség van rá, mert a megfelelő folsavellátottság a terhesség során az anya mélyvénás trombózis kialakulásának rizikóját is csökkenti. Hogy miként is függ össze a véralvadás és a folsavanyagcsere zavara, illetve mely esetekben szükséges a folsav pótlása mellett véralvadásgátló gyógyszeres kezelésben részesülnie a leendő anyukának, arról dr. Szélessy Zsuzsannát, a Trombózisközpont hematológus főorvosát kérdeztük.

A folsav szerepe

A folsav a szervezet megfelelő működésében igen fontos szerepet tölt be, a magzat normál fejlődésén kívül nélkülözhetetlen a fehér- és vörösvérsejtek, valamint a vérlemezkék képződésében, továbbá hozzájárul az idegrendszer egészséges működéséhez és gyakorlatilag minden sejtosztódáshoz kell. Hiányában így nem csupán velőcsőzáródási rendellenesség alakulhat ki a magzatnál, de a folsavhiány következtében felléphet megaloblasztos vérszegénység, illetve neurológiai és pszichés zavar is.

Folsav és a veszélyes vérrögök

A vérrögök kialakulásának kockázatát pusztán a terhesség és a gyermekágy is megnöveli, de megsokszorozza a trombózisveszélyt, ha bizonyos genetikai defektusok is jele vannak. Ilyen például a Leiden-mutáció, a Protrombin génmutáció, az Antitrombin III és a Protein S/C alacsony szintje, valamint az MTHFR mutációk. Ez utóbbi igen gyakori állapotnak számít és önmagában jelentősen nem is növeli meg a trombózis esélyét- kivéve, ha közben emelkedett a vér homocisztein szintje, ugyanis ez nagymértékben károsítja az erek falát, hozzájárulva a thrombusok keletkezéséhez (mind a vénákban, mind az artériákban). Hogy ez mégis hogy függ össze az alacsony folsav mennyiséggel? Röviden, a folsav szintézis zavara az oka a magas homocisztein-szintnek, ugyanis az MTHFR gén által szabályozott enzim a folsav anyagcsere egy fontos mozgatóeleme.


Vajon elég a folsav pótlása várandósság során?

Felvetődhet a kérdés, hogy vajon elegendő-e a folsav pótlása a terhesség során azoknál, akiknek MTHFR mutációjuk van?
Ez a fajta genetikai meghibásodás számtalan embert érint, és közülük igen sokan nem is tudnak az állapotukról (vérvétellel azonban igazolni lehet). Éppen ezért javasolt a kismamáknak már a várandósság előtt feltölteniük a folsav készletüket. Azonban érdemes szakember véleményét is kikérni, ha valaki MTHFR mutációval küzd, mert a prevenciónál nem mindegy, hogy hetero – vagy homozigóta formáról van-e szó, milyen a homocisztein szintje, milyen társbetegségei vannak az illetőnek, hogy volt-e korábbi trombózisa, stb.

Attól függően, milyen mértékű a kockázat, elegendő lehet a folsav pótlás és pár életmódbeli javaslat (bő folyadékfogyasztás, mozgás, kényelmes ruházat), de nagyobb trombózis rizikó esetén szükség lehet véralvadásgátló terápiára- mondta dr. Szélessy Zsuzsanna hematológus főorvos, aki a páciensek visszajelzése alapján elnyerte a Trombózisközpont Év Kiváló Orvosa díjat.

Már a teherbeesés előtt végeztessen vérvizsgálatot!

Szerencsére a mind az MTHFR mutáció, mind a homocisztein szint egyszerű vérvizsgálattal ellenőrizhető (csakúgy, mint a többi genetikai defektus, mely megnöveli a trombózis rizikóját). Ezt azonban érdemes még a teherbe esés előtt elvégeztetni, ugyanis a prevenciós terápiát sokszor már ekkor el kell kezdeni – figyelmeztet a főorvosnő, aki hozzátette, hogy azoknak, akiknek szükségük van véralvadásgátló terápiára, indokolt lehet azt folytatni még a szülés után a gyermekágyas időszakban (általában 6 hétig.)


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

Friss zöldség egész télen át?

2026. január 30.

Tévhit, hogy a zord téli napokon nélkülöznünk kell a kertből, erkélyládából származó friss zöldségeket. Persze, a nagy tápanyagtartalmú, tápláló gumók és gyökerek nagyobb részét a tenyészidőszakban kell megtermelnünk, a télen szedhető zöldségek inkább kiegészítésként, vitamin-pótlásként jöhetnek szóba.

A homokban eltett répa, krumpli, cékla és társaik a tárolás közben hétről-hétre sokat veszítenek beltartalmi értékükből, ezért is kaphatnak fontos szerepet a télen szedhető zöldségek – vitamintartalmuk ugyanis szinte változatlan. A télen szedhető zöldségek vad változatai szinte kizárólag úgynevezett téli egy- vagy kétéves növények, amelyek az őszi esők hatására csíráznak ki, leveleket hoznak, így tavasszal hamar képesek virágot fejleszteni. Vannak közöttük évelő fajok is – például a sóska -, amelyeknek azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy leveleik a hideg időszakban is megmaradnak, fogyaszthatóak.

A rukola téli zöldségként is kiváló. A belső, fiatalabb leveleket szedjük

Veteményes kertünkben az elmúlt években kiválóan bevált télen szedhető zöldség a rukola, a mángold, a petrezselyem és a sárgarépa. Tavaly nem szándékos vetésből – a magfogás során véletlenül elpotyogtatott magokból – kikelt a veteményesben a spenót, a koriander és a kapor is. A spenót mint téli zöldség jól ismert, ám a koriander és a kapor számunkra is meglepetés volt.