Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A fogyás csökkentheti a vastagbélrák kialakulásának kockázatát

Érdekességek2022. március 02.

Fotó: gettyimages.com

A túlsúlyos és elhízott felnőttek fogyással csökkenthetik annak esélyét, hogy később vastagbélrák alakuljon ki náluk – számolt be róla a medicalxpress.com tudományos portál.

A vastagbélrák a harmadik leggyakoribb ráktípus és a harmadik vezető rákos halálozási ok a férfiak és nők körében az Egyesült Államokban.

Az Oxford University Press által a JNCI Cancer Spectrum című folyóiratban publikált tanulmány felidézi, hogy az elmúlt három évtizedben világszerte nőtt az elhízottak száma, ami számos krónikus betegség kialakulásának kockázatát is fokozta. Az elhízás a vastagbélpolip (adenóma) és a vastagbélrák ismert kockázati tényezője.

A túlsúlyos és elhízott embereknek általában fogyást javasol az orvosuk. A fogyásnak jótékony egészségügyi hatásai ismertek, de eddig nyitott kérdés volt, hogy csökkenti-e a vastagbél-adenóma, valamint az ebből kialakuló vastagbélrák kockázatát.

A legtöbb tanulmány korábban csak az elhízás vagy a testtömegindex egy adott időben mért értékeivel összefüggésben vizsgálta a vastagbél-adenóma kialakulásának kockázatát, és kevesebb tanulmány kutatta a testsúlyváltozás szerepét.

Az új tanulmány a felnőttkor három időszakában vizsgálta a testsúlyváltozást – fogyást vagy hízást – a vastagbél-adenóma kialakulásával összefüggésben, a prosztata-, tüdő-, vastagbél- és petefészekrák-szűrési vizsgálatban részt vevőknél, saját bevalláson alapuló testsúlyadatok felhasználásával. A vizsgálatban, amelynek célja eredetileg az volt, hogy a szűrővizsgálatok hatékonyságát mérje fel a daganatos betegségekből eredő halálozás megelőzésében, 1993 és 2001 között 154 942, 55-74 év közötti férfi és nő vett részt Amerikában. Az Oxfordi Egyetem tanulmánya a szűrésekben részt vevők adatait használta fel, akik a vizsgálat kezdetén, majd 3 vagy 5 évvel később ismét vastagbélrákszűrésen voltak.

A kutatók megállapították, hogy a stabil testsúlyhoz képest a felnőttkori testsúlycsökkenés – amit ötévenként legalább félkilogrammos fogyásként határoztak meg – 46 százalékkal csökkentette a vastagbél-adenóma kialakulásának kockázatát. Ez különösen igaz volt a vizsgálat kezdetén túlsúlyos vagy elhízott felnőttekre. A kutatók azt is megállapították, hogy a felnőttkori súlygyarapodás növelte az adenóma kialakulásának kockázatát, különösen az 5 év alatt 3 kilónál nagyobb súlygyarapodás esetén. A megállapítások a súlycsökkenés és súlygyarapodás tekintetében határozottabban kimutathatók voltak a férfiaknál, mint a nőknél.


A kutatás eredményeiből arra lehet következtetni, hogy az egészséges testsúly megtartása felnőttkorban is fontos a vastagbél-adenóma megelőzésében – mondta a tanulmány vezető szerzője, Kathryn Hughes Barry. Hozzátette azonban, hogy eredményeik alapján nem javasolják a fogyást minden felnőttnek, megállapításaik arra utalnak, hogy a túlsúlyos és elhízott felnőttek számára lehet előnyös a fogyás.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az örök fiatalság titka: az úszás

2026. augusztus 25.

Az úszás az ember egyik legősibb mozgásformája. A futáshoz hasonlóan, nagyszerű módja fizikumunk általános megdolgoztatásának, és a teljes lelki kikapcsolódásnak. De vajon tényleg igaz, hogy 0-99 éves korig mindenkinek jót tesz? 

Az úszás kellemes időtöltés, kikapcsolódás, lazító és pihentető mozgásforma. Akik rendszeresen járnak úszni, tudják milyen jótékonyan hat szervezetükre a vízben lebegés, tempózás. Élmény ebben a természetes közegben megszabadulni testi és lelki terheinktől.

Mit élünk át úszás közben? Hogyan hat a szervezetre? Miért ajánljuk mindenkinek? És hogyan kezdjünk neki? Ha szeretne minderről többet megtudni, érdemes velünk tartani.

Az élmény

Bizonytalanul lépegetünk a medence szélén. A hűvös víz elsőre nem tűnik túl csábítónak... Néhány gimnasztikai gyakorlatot végzünk, csak úgy ráhangolódásképpen, no meg abban reménykedve, hogy így majd erőt és bátorságot merítünk a csobbanáshoz.  Különösen hideg napokon egyáltalán nem fűlik az ember foga a hidegbe merülésre…

Segítségül, jól jön, ha felidézünk lelki szemeink előtt egy nyári csobbanást valami gyönyörű vízparton, a szikrázó napsütésben, a lágyan hullámzó hűsítő tengerbe. Egy, kettő, hááárom, csobb! Beugrottunk. Most már nincs idő tétovázni, emlékek vagy vágyak tengerében lubickolni. A hatás magával ragad, és tettre hiv. Vár a tényleges lubickolás a vízben!

Mennyi kávét iszik egy magyar fiatal?

2026. augusztus 25.

A 15 és 25 év közötti magyar fiatalok 25 százaléka naponta iszik kávét - derült ki egy felmérésből. 

Az adatok szerint a 15-19 évesek 65 százaléka soha nem ivott még kávét, miközben a 20-25 évesek mintegy 40 százaléka rendszeresen fogyasztja. Az élénkítő italt rendszeresen választó fiatalok 58 százaléka 16-18 éves kora között szokott rá a kávézásra, további 23 százalékuk 15 évesen vagy azelőtt kezdte.

 A kvalifikációval nő a kávéfogyasztás mértéke is

Nemcsak az életkorral, hanem az iskolai végzettséggel is nő a naponta kávézók aránya: míg a 8 általánost végzettek 12 százaléka, a szakmunkás végzettségűek 36 százaléka, addig a gimnáziumi érettségivel rendelkezők 40 százaléka, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 55 százaléka fogyaszt naponta kávét. A napi fogyasztók fele két csészével is megiszik, viszont három vagy annál több kávét már igen kevesen jeleztek. Míg a 15-19 évesek többsége csak egy csészével iszik egy nap, a 20-25 évesekre a napi két csésze jellemzőbb - derül ki az Ipsos 550 fiatal megkérdezésével készített felméréséből.

Elsavasodhat-e a szánk?

2026. augusztus 24.

A fogszuvasodás valójában egy hosszabb időtartamot magába foglaló folyamat: a szájüregben lévő baktériumok - amelyek savat képeznek - lebontó munkájának mellékterméke, mely csökkenti a szájüreg pH értékét.

Ez normál esetben az enyhén savas kémhatástól a semleges, pH 7- ig terjed. Az erózió elsősorban akkor alakul ki, amikor a szájüreg pH-értéke 5,5 alá esik, tehát kimondottan savas kémhatásúvá válik. Ilyenkor jelentős ásványi anyagok oldódhatnak ki fogainkból. A fogszuvasodást az elsődleges tényezőkön túl (baktériumok, táplálék), másodlagos tényezők is befolyásolják, mint a kor, a nem, genetikai tényezők, a nyál összetétele, de akár a földrajzi elhelyezkedés vagy szociális és gazdasági tényezők is. A fogszuvasodás kialakulásának két kulcsfontosságú szereplője a Streptococcus mutans nevű baktérium és a cukor. A Streptococcus mutans az elfogyasztott cukor lebontása közben savat termel, amely jelentős mértékben megbontja a fogzománcot és fogszuvasodást okoz.