Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A fogvesztés nem a természetes öregedés része

Érdekességek2026. május 16.

Fotó: yacobchuk © 123RF.comMagyarországon az 50 feletti korosztály körében rendkívül magas a fogpótlásra szorulók aránya, a társadalmi közvélekedés pedig még mindig a „természetes öregedés” velejárójaként kezeli a fogvesztést. Dr. Szabó László, a Reform Dental vezető főorvosa ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ez egy veszélyes tévhit. A fogvesztés nem sorsszerű, hanem egy kezelhető mulasztás eredménye, amelyre ma már léteznek olyan modern megoldások, amelyek messze túlmutatnak a kivehető fogsor sztereotípiáján.

A WHO országjelentése és a hazai adatok is riasztó képet festenek: a magyar felnőttek mindössze 19%-a rendelkezik az összes természetes fogával, szemben a 41%-os EU-átlaggal. A tagállamok között Magyarország az utolsó helyen áll azok arányában, akiknek minden foguk megvan.

A 65–74 éves korosztályban csak minden negyedik ember rendelkezik a rágáshoz minimálisan szükséges 21 saját foggal, és közel minden ötödik (19,8%) teljesen fogatlan.

A 75 év felettiek körében az arány tovább romlik: már csaknem minden második ember (38,7%) teljesen fogatlan.


A „szimering-elv” a fogvesztés folyamatában

Dr. Szabó László szerint az 50 pluszos korosztálynál már nem a szuvasodás, hanem a fogágy betegségei és a tartócsont leépülése a fő oka a nagy arányú fogvesztésnek. A főorvos szerint a műszaki életből vett „szimering” (tengelytömítés) példája szemlélteti a legegyszerűbben az íny szerepét.

„Az ínynek a fog nyakán szoros mandzsettaként kellene lezárnia a csontot a baktériumok elől. Ha a tisztítás nem tökéletes, a gyulladás miatt ez a zárás megszűnik, tasakok alakulnak ki, a baktériumok pedig elérik a csontot, ami elsorvad, és végül a fog kilazul.”

A szakértő szerint a megelőzés kulcsa a rendszeres professzionális szájhigiéniai kezelés.

„Ezt mi a Reform Dentalnál szájwellnessnek nevezzük. Ezek a kezelések már egyáltalán nem járnak kellemetlenséggel. És ez a folyamatnemcsak tisztítást jelent, hanem folyamatos kontrollt is. Ha azonban a fogvesztés már megtörtént, a cél a csontállomány megmentése lesz.”

Miért elengedhetetlen a személyes konzultáció?

A kutatások azt is bizonyítják, hogy a magyarok 68%-a csak panasz esetén fordul fogorvoshoz, pedig a megelőzés mindig „kifizetődőbb”.

Ahogy egy drága új autót is elviszünk kötelező szervizre a tartósság érdekében, a saját fogainkkal is így kellene tennünk” – fogalmaz dr. Szabó László, aki hangsúlyozza azt is, hogy a szájüreg állapota az egész testre kihat.

„Fontos, hogy a fogazatot holisztikus módon, egy egész, komplex rendszer részének tekintsük. A hiányzó fogak miatt károsodhat az állkapocsízület, ami negatív hatással lehet a gerincre, nyak- vagy vállfájást okozhat, a szájüregi gyulladások pedig gócokat hozhatnak létre, ami hajhulláshoz, keringési panaszokhoz vagy emésztési zavarok megjelenéséhez vezethet” – figyelmeztet a főorvos. „Ha recseg-ropog az állkapocsízület, ha gyakori fejfájás, esetleg fülfájás jelentkezik, szintén érdemes fogászati problémákra gondolni.”

személyes konzultáció jelentősége éppen ebben rejlik.

„Egy komplex szájüregi ellenőrzés során, amikor sor kerülhet akár CT-vizsgálatra is, olyan rejtett problémák és gyulladások is felszínre kerülhetnek, amelyekre a páciens nem is gondolt. Egy ilyen vizsgálat alkalmas lehet komoly betegségek, például tumoros elváltozások korai kiszűrésére is” – magyarázta a Reform Dental vezető főorvosa.

A problémák feltárása után szerencsés esetben a foghúzás után rögtön behelyezhető az implantátum, és 2-3 napon belül rögzített pótlás készíthető.

De minden esetben elsősorban azt gondoljuk át, hogy tudunk-e még fogakat megmenteni, vagy már inkább a csont megmentésére koncentráljunk. Megnézzük, hogyan lehet a legegyszerűbben orvosolni a csonthiányt. Léteznek speciális megoldások, amelyek a csont mélyebb, sorvadás által nem érintett részeiben rögzülnek, elkerülve a hosszú hónapokig tartó csontpótlást.”

A szakértő szerint a legfontosabb, hogy senki ne fogadja el a fogvesztést sorsszerűnek!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 15.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

A játékosságtól a tudatosságig

2026. augusztus 15.

Táplálkozás gyermekkorban 3-12 év között.

Sok szülõ problémája, hogy amikor gyermeke közösségbe - óvodába, iskolába - kerül, tanácstalannak érzi magát csemetéje táplálkozását illetõen. Ennek oka egyfelõl, hogy míg otthon a gyermek ízlését szem elõtt tartva a szülõtõl függ, hogy mi kerül a tányérba, addig az intézményi keretek között már a közétkeztetésé a döntõ szerep. Másfelõl a saját korosztály és egyéb külsõ tényezõk (divat, reklámok) befolyása erõs, és a társak példájával szemben sokszor úgy tûnhet, hogy a serülõkor felé haladva már egyre kevésbé van eredménye a szülõi ráhatásnak. Vegyük sorra, hogy a gyermekek fejlõdésével párhuzamosan mit lehet tenni azért, hogy mindezek mellett megfelelõ irányba terelgessük a táplálkozást.

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.