Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A fogászat jelene és jövője: riasztó adatok és új technológiai áttörések

Érdekességek2025. március 10.

Hazánk és más országok fogászati állapota aggodalomra ad okot, mivel folyamatosan romló tendenciát mutat az elmúlt évek statisztikái alapján. A technológiai innovációk megjelenésükkel – különös tekintettel a mesterséges intelligenciára – új reményt adhatnak a megelőzésben és a kezelésben. Hogyan alakultak a közelmúlt adatai, milyen új trendek határozzák meg a következő évet, és hogyan változtatja meg az AI a fogászat jövőjét? A Clinident friss körképe.

Fotó: Candid | UnsplashA legfrissebb globális adatok szerint a fogászati problémák már gyermekkorban elkezdődnek, és a felnőttek jelentős részét érintik. Egy 2024-es tanulmány szerint világszerte az 5-14 éves gyermekek maradó fogainak szuvasodási esetei 1990 és 2019 között 15,25%-kal növekedtek. A fogszuvasodás és egyéb szájüregi problémák népbetegséggé váltak, miközben a technológia rohamos fejlődése új megoldásokat kínál. 2024-ben az AI egyre nagyobb szerepet kapott a diagnosztikában és a fogászati kezelések tervezésében, forradalmasítva az iparágat.

Fogászati válság európai és globális szinten egyaránt

A Világegészségügyi Szervezet (WHO) 2024-es jelentése rendkívül aggasztó képet fest Európa szájegészségügyi helyzetéről. A statisztikák szerint a kontinensünk lakosságának több mint fele küzd valamilyen fogászati vagy szájüregi problémával, több mint 10%-uk súlyos formában, míg a 60-65 éves korosztályban ez az arány már 70-85%-ra emelkedik, ami példátlan egészségügyi kihívást jelent. Különösen aggasztó, hogy a szájüregi rák globálisan a nyolcadik, az EU-ban pedig a férfiak körében a tizenkettedik leggyakoribb daganatos megbetegedés.

Térségünk fogászati állapota különösen kritikus: a lyukas fogak aránya meghaladja a 33 százalékot, ami évente mintegy 335 millió orvosi beavatkozást tesz szükségessé Európában a WHO szerint. A Decayed, Missing, and Filled Teeth (DMFT) index, amelyet az 1930-as évek óta használnak, a fogászati állapot globális mérőszáma, napjainkban a legátfogóbb népességszintű mutatóvá vált. Az index részletesen feltérképezi az egyén fogászati állapotát az elkezdett, hiányzó és tömött fogfelületek összesítésével. Egy felnőttnél a DMFT 0 és 28 között mozoghat. A mutató nemcsak a pillanatnyi állapotot rögzíti, hanem hosszú távú népegészségügyi trendet is mutat. A globális statisztikák rendkívül aggasztóak: világszerte mintegy 3,5 milliárd ember küzd valamilyen fokú fogászati problémával. A fejlett országokban a DMFT átlagértéke 12-15 között mozog, ami azt jelenti, hogy egy átlagos felnőttnek 12-15 fogfelülete érintett valamilyen fogászati beavatkozásban vagy károsodásban.

Mi történik itthon?

Magyarország a fogászati problémák tekintetében Európa egyik leginkább érintett országa, amelyet a WHO adatai is egyértelműen alátámasztanak. A statisztikák rendkívül riasztóak: a 65 éven felüliek 30%-a, a 75 éven felüliek 40%-a teljes foghiánnyal küzd, míg a teljes felnőtt lakosságot tekintve ez az arány 14,1%. A súlyos fogágybetegség előfordulása a 15 év feletti korosztályban 8,6% a WHO 2022-es felmérése szerint. Ezek az arányok jelentősen meghaladják az európai átlagot, ami súlyos népegészségügyi kihívást jelent. A népesség harmadát érintő ínygyulladás mellett Magyarország kiemelkedően magas szájüregi rákos megbetegedési aránnyal rendelkezik. Továbbá a WHO 2020-as adatai azt bizonyítják, hogy ebből mintegy 1600 halálos kimenetelű. A helyzet hátterében több rizikófaktor húzódik meg: az elégtelen szájhigiénés kultúra, a rendszertelen fogászati szűrővizsgálatok, a nem megfelelő táplálkozás – beleértve a magas, napi 55,1 grammos cukorfogyasztást -, a 15 év feletti lakosság körében mért 32,2%-os dohányzási arány, valamint az évi 11,1 liter tiszta alkoholra átszámított egy főre jutó alkoholfogyasztás.


Nanotechnológia és mesterséges intelligencia: a fogászat jövője már itt van

A 2024-es év forradalmi változásokat hozott a fogászati technológiák terén, ahol a nanomaterialok és a mesterséges intelligencia központi szerepet kaptak. Az AI-alapú rendszerek képesek a röntgenképek 95%-os pontosságú elemzésére, olyan részleteket is képesek felfedezni, amelyeket korábban emberi szem nem észlelhetett. „Az elmúlt év technológiai áttörései új korszakot nyitottak a fogászatban. Az AI-alapú diagnosztikai rendszerek forradalmasítják a kezeléseket, hiszen képesek a legapróbb elváltozásokat is észlelni, így a páciensek hamarabb és hatékonyabban kaphatnak célzott ellátást. A nanotechnológia térnyerése szintén hatalmas előrelépés: a nanorészecskéket tartalmazó fogkrémek nem csupán védik a fogakat, hanem aktívan részt vesznek a fogzománc regenerációjában is. A biofilm-technológia pedig új szintre emeli a megelőzést, hiszen segít fenntartani a szájflóra egyensúlyát, ezzel csökkentve a káros baktériumok elszaporodásának esélyét. Ezek az innovációk egyértelműen a személyre szabott, megelőzés központú fogászat irányába mutatnak, ami hosszú távon minden páciens számára előnyös” – mondja Dr. Czigler Péter, a Clinident Fogászati Centrum tulajdonosa.

Mi várható 2025-re?

2025-ben a fogászati innovációk a digitalizáció, a fenntarthatóság és a személyre szabott megelőzés irányába mozdulnak el, amely hosszú távon mind a páciensek, mind az egészségügyi rendszerek számára előnyös lesz. Dr. Czigler Péter szerint az AI-alapú diagnosztikai eszközök esetében jelentős innováció lesz tapasztalható, és az idei évben egyre több fogászati rendelő fogja alkalmazni valós idejű szájüregi állapotfelmérésre, személyre szabott megelőzési tervek kidolgozására, valamint genetikai hajlamok alapján kockázatelemzésre. A jövőben az AI és a nanotechnológia integrációja a fogászatban még tovább fejlődhet. Az AI-alapú rendszerek nemcsak a diagnosztikában, hanem a kezelési tervek kidolgozásában is segíthetnek, míg a nanotechnológia alkalmazása lehetővé teszi a célzottabb és hatékonyabb kezeléseket. Ez a kombináció forradalmasíthatja a fogászati ellátást, és javíthatja a páciensek életminőségét világszerte.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Csakra-táplálkozás: tápanyag a testnek és energiarendszerednek!

2025. április 12.

Előzzük meg a betegségeket, hogy ne kelljen rengeteg pénzt költeni kémiai alapanyagú gyógyszerekre. Menjünk a nyavalyák elé, ne hagyjuk, hogy szenvedést okozzanak testünknek! Hogyan?

Tápláljuk magunkat természetes, friss, növényi alapanyagokból készült élelmiszerekkel. Legjobbak a friss, natúr ételek, melyek biztosítják szervezetünk számára a megfelelő energiát, rostokat, mikro- és makroelemeket, fehérjét, zsírt és szénhidrátot. Segítségül hoztam egy táblázatot, hogy legyen jártasságod az élelmiszerek jótékonyságáról. Mit miért kell vagy nem kell? fogyasztanod. Használd egészséggel!

A csakrákról általában
Testünkben hét fő energiaközpont található, melyek energiaszintje aránylag egyszerű módon mérhető is. A gerinchez és az idegrendszerhez különböző mirigyeken és idegdúcokon keresztül kapcsolódnak. A teljes csakra-rendszer rendkívül összetett. 3 legfőbb, 4 fő, és több, mint 300 kisebb csakra van az emberi testben. Amikor azok normálisan működnek, akkor nyitottak, az óramutató járásával megegyező irányba forognak. A csakra-rendszernek és a rendszer hálózatának részletes térképét évezredeken keresztül használták a keleti gyógyításban és miszticizmusban (pl. akupunktúra). A csakra-rendszert kivétel nélkül minden pszichikai tevékenység során felhasználjuk. Érzékszerveinkkel nem érzékelhető energiaközpontok. Állandóan működnek, akár tudatában vagyunk akár nem.

Csakra-táplálkozás




NÉV
SZÍN
GYÜMÖLCS
GABONA


koronacs.
lila
szeder
kukorica


homlokcs.
indigókék
kökény
rozs


torokcs.
világoskék
szilva
árpa


szívcs.
zöld
avokado, karalábé
sóska, petrezselyemszár
búza


köldökcs.
napsárga
körte, ananász,
citrom, grapefruit
zab


nemics./szakrális
narancssárga
sárga,őszibarack
köles


gyökércsakra
vörös
ribizli, cseresznye
rizs



Lendülj formába idén tavasszal!

2025. április 12.



Szakértői tippek az aktív életmódhoz

A tavasz közeledtével egyre többen érzik a vágyat, hogy új lendülettel vágjanak bele az aktív életmódba. A hideg hónapok alatt ugyanis gyakran háttérbe szorul a mozgás, az anyagcsere lelassul, az izmok merevebbé válnak. Íme néhány szakértői tipp, hogyan hozzuk vissza fokozatosan a dinamikát a mindennapokba, és alakítsunk ki fenntartható, egészségtudatos rutint.

A tél végével a természet újraéled, és testünk is hasonló változásokon megy keresztül. A hosszabb nappalok és a melegebb időjárás ideális környezetet teremtenek arra, hogy többet mozogjunk a szabadban, feltöltődjünk energiával, és visszanyerjük vitalitásunkat. A téli, hideg hónapokban gyakran csökken a fizikai aktivitás, ami izommerevséghez, lassabb anyagcseréhez és fáradékonysághoz vezethet. A rendszeres testmozgás azonban fokozza a vérkeringést, javítja az oxigénellátást és elősegíti a méregtelenítési folyamatokat. Emellett a fizikai aktivitás serkenti az endorfin termelődését, amely a közérzet és a mentális egészség szempontjából is kulcsfontosságú. A rendszeres mozgás és a kiegyensúlyozott életmód nem csupán a fizikai állapotot javítja, az agyműködést is serkenti.

így hozd ki a legtöbbet az edzésből

Az izmok és az ízületek egészségének megőrzése érdekében elengedhetetlen a megfelelő bemelegítés és az edzések utáni regeneráció. A természetes összetevők, mint a gyógynövény-kivonatok, a koffein és az L-karnitin, hozzájárulhatnak a hatékonyabb mozgáshoz, elősegítik a zsírszövetek lebontását és fokozzák a sejtek energiatermelését. A keringést serkentő, bőrfeszesítő és ízületvédő hatóanyagok – például a mentol, rozmaring, árnika, vadgesztenye, MSM és glükozamin – segíthetnek a szervezet regenerációjában és az aktív életmód támogatásában.

Ne fájjon, ne törjön!

2025. április 11.

A csontsűrűségmérés-vizsgálattal már a panaszokat okozó tünetegyüttes megjelenése előtt lehetséges a csontritkulás veszélyének és jelenlétének a felismerése. Ezáltal időben lehetőség nyílik a megfelelő orvosi, terápiás beavatkozásra.

Miért fontos a csontritkulás szűrése?

Magyarországon 50 éves kor fölött mintegy 600 ezer nőt és 300 ezer férfit érint a csontritkulás. A nők gyakrabban szenvednek a csontritkulástól, mint a férfiak. A betegség azonban nem csak őket és nem csak az időseket érinti. Ismeretes a fiatalkori és a felnőttkori csontritkulás is. A csontritkulás igen sokáig tünetmentes, és sajnos sok esetben csak a betegség következtében kialakuló patológiás törések hívják fel rá a figyelmet. Ha a folyamat előrehaladottá válik, a csontritkulás tompa fájdalmat okozhat a csontokban és az izomzatban, kifejezetten a hát alsó szakaszán és a nyakon.

A betegség súlyosbodása éles és hirtelen kialakuló fájdalmakkal járhat.

Az esések következtében legtöbbször a combnyakban és a csukló csontjaiban alakul ki csonttörés. A jellegzetes tünetek közé tartozik a csigolyák törése is. A csípőtáji törések után bekövetkezett halálozási mutatók igen sokkolóak. Szakirodalmi adatok szerint nemzetközi viszonylatban a szerencsétlenül jártak mintegy 20%-a a törést követő első évben meghal. A betegek fele pedig élete végéig ellátásra szorul.

A csontsűrűség vizsgálata információval szolgálhat egy derék-, hátmegroppanás, tehercipelés következtében kialakult fájdalom okára. Ezen „rossz” mozdulatok miatt a csontritkulás következtében csigolyák roppanhatnak össze, amely után nemcsak folyamatos fájdalom, hanem komoly maradandó idegrendszeri panaszok jelentkezhetnek, mozgásnehézséget, mozgásképtelenséget, súlyos gerincelváltozást, akár bénulást is okozhatnak.

Miért alakul ki a csontritkulás?


Örökletes tényezők (70-80%-ban)
Fizikai aktivitás hiánya, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, kalcium- és vitaminszegény étrend, alacsony D-vitamin-bevitel
Betegségek, hormonális betegségek, bélrendszer betegségei és felszívódási zavarai
Kóros soványság, anorexia, krónikus vese- és májelégtelenség
Gyógyszerek, szteroidok
Immunrendszert gyengítő gyógyszerek