Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A fogágybetegség okozói

Érdekességek2022. november 26.

A fogágybetegséget elsősorban a rossz szájhigiéné okozza, de a dohányzás, a stressz, az elhízás, sőt a cukorbetegség is jelentősen befolyásolja kialakulását.

Fotó: pixabay.comA szájban folyamatosan baktériumok milliói képzik a foglepedéket, amelyek mérgező anyagokat, ún. toxinokat termelnek: ezek okozzák az íny megbetegedését. Kellő odafigyelés hiányában gyakori ínyvérzés, íny- és fogágybetegség alakul ki, valamint az íny- és a csontszövet is elpusztulhat. Mindezek végsősoron a fogak elvesztéséhez vezetnek.

Cukorbetegség esetén a fogágybetegség kialakulásának valószínűsége három-négyszerese, mint egyébként. A cukorbetegeknél gátolt a sebgyógyulás, ezért nagyobb a fogakat körülvevő szövetek vesztesége. A fogágybetegség kialakulása nemcsak a cukorbetegség következménye, hanem befolyásolja annak lefolyását is.

Ennek az az oka, hogy a baktériumok bekerülve a véráramba olyan sejteket aktiválnak, amelyek testszerte szövetek pusztulását okozzák, például a hasnyálmirigy esetében az inzulin – a vér cukortartalmáért felelős hormon – termeléséért felelős sejtek esnek áldozatául.

Amennyiben ez bekövetkezik, az ún. 2-es típusú cukorbetegség alakul ki, annak ellenére, hogy a páciens korábban egészséges volt, és nem mutatta cukorbetegség jeleit. Az íny betegsége emelheti a vér cukortartalmát és elfedi a cukorbetegséget, még a vér cukorszintjének kontrollja esetén is.

Mindezek ellenére a diabetológusok ritkán figyelnek betegeik szájhigénés szokásaira, és nem tájékoztatják őket a fogágybetegség megelőzésének és kezelésének lehetséges módszereiről. Ugyanakkor a diabéteszes páciensek sem osztják meg fogorvosaikkal általános egészségi állapotuk részleteit, sem a szedett gyógyszereikről nem adnak információt.

A cukorbeteg és nem cukorbeteg páciensek esetén a megoldás egyaránt a háziorvossal való folyamatos konzultáció, valamint a megfelelő és speciális szájhigiéné. A foglepedék naponta történő alapos eltávolítása a leghatékonyabb módja az ínygyulladás megelőzésének. Különösen fontos, hogy a szájhigiénés termékek speciálisak, egymást kiegészítők és egymás hatásait fokozók legyenek: teljes körű védelmet nyújthat a fogkrém, szájvíz valamint az ezekhez kifejlesztett fogkefe együttes használata.

Az ínygyulladás megelőzése és kezelése

Az ínygyulladás kialakulásának sok oka lehet: foglepedék, vírusok, vagy akár hormonális tényezők. Leggyakrabban a foglepedék baktériumai okozzák az ínygyulladást.

Az ínygyulladás megelőzésének leghatékonyabb módja a naponta történő rendszeres fogmosás és a foglepedék eltávolítása. Az ínygyulladás visszafordítható, nemcsak a korai szakaszában, hanem a későbbi, az ún. krónikus fázisában is. Elsődleges feladat a foglepedék megszüntetése, amely szakszerű fogorvosi kezeléssel vagy rendszeres precíz otthoni fogápolással eltávolítható (fogmosás naponta többször, megfelelő technikával, fogselyem és/vagy olyan fogkefe használata, amelyet kimondottan a fogközök tisztítására fejlesztettek ki).


Fotó: 123rf.com

Az otthoni fogmosás során történő mechanikus lepedék-eltávolítás sajnos nem minden esetben elegendő. Ezért célszerű egyéb készítmények használata is, amelyek megállítják a baktériumok aktívvá válását és megelőzik a foglepedék kialakulását – ez az ún. kémiai plakk kontroll. A kémiai plakk kontroll magába foglalja az olyan fogkrém és/vagy szájvíz használatát, amelyek antibakteriális összetevőket is tartalmaznak és ezzel kiegészítik a mechanikus fogmosást. A napi szájhigiéniát antibakteriális termékek használatával mindenképpen javítjuk.

A kémiai plakk kontroll során fontos, hogy a hatóanyag csak a káros baktériumokkal szemben legyen hatékony, és 7közben megőrizze a száj normál baktériumflóráját. Szintén fontos, hogy hatása hosszantartó legyen és ne okozzon káros mellékhatásokat.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Serkentés és gátlás társas helyzetekben

2026. június 19.

Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy mások jelenléte hatással van a viselkedésére. De különböző helyzetekben, különböző egyéneknél eltérő módon. Ez ma már közhely, ám hogy pontosan milyen irányú és milyen mértékű ez a társas hatás, amely a személyközi viszonyok alapvető formája, azt sokáig és hosszan kutatták.

Mert társadalomban élő emberként sokféle helyzetben sokféle különböző szerepet veszünk fel, rengeteg elvárásnak kell egyidejűleg megfelelnünk, így egyáltalán nem egyértelmű, hogy mások jelenléte miként hat ránk. És nyilván személyiség- és helyzetfüggő is, hogy valaki hogyan reagál a különböző szituációkra. Egy színésznek egész más közönség előtt szerepelnie, mint egy politikai gyűlés alkalmi szónokának, egy sportoló másként teljesít versenyhelyzetben, mint edzésen, egy munkás is más módon vagy tempóban dolgozik a főnöke jelenlétében, mint mikor csak a vele egyenrangú kollégái látják.

Új remény a hajhullás kezelésében

2026. június 18.

Az SFRP-1 fehérje lehet a kulcs?



A hajhullás világszerte emberek millióit érinti, ezért folyamatosak a haj élettanra fókuszáló tudományos kutatások. A kutatók figyelme az elmúlt években egy különleges fehérjére, az úgynevezett SFRP-1-re (Secreted Frizzled-Related Protein 1) irányult, amely lelassíthatja a haj növekedését – és ha ezt sikerül „kikapcsolni”, a haj új esélyt kap.

A tudományos vizsgálatok szerint az SFRP-1 kulcsszerepet játszik a hajhagymák működésének szabályozásában. Ez a fehérje képes gátolni a Wnt-jelátviteli útvonalat — azt a biológiai rendszert, amely a haj növekedéséért és az új hajszálak kialakulásáért felelős. Amikor az SFRP-1 szintje túl magas, a hajhagymák „alvó állapotba” kerülhetnek, ami fokozott hajritkuláshoz és hajvesztéshez vezethet.

A kutatók szerint éppen ezért az SFRP-1 gátlása új lehetőségeket kínálhat a hajhullás elleni terápiák fejlesztésében. Laboratóriumi eredmények arra utalnak, hogy bizonyos molekulák képesek csökkenteni az SFRP-1 aktivitását, ezzel újra aktiválva a hajhagymák természetes növekedési ciklusát.

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.