A fizikai érintés jelentősége
Érdekességek2021. május 26.
Ne érintkezzünk közelről másokkal, lehetőleg ne lépjünk fizikai kontaktusba, tartsuk meg a távolságot! Talán még soha nem értek minket ilyen és ehhez hasonló tiltások, a belőlük következő hatások mindennapi életünkben, mint most, a koronavírus-járvány idején. Márpedig a személyes kapcsolattartás, az emberi érintés hiánya elsősorban szociális és érzelmi életünkre nézve súlyos következményekkel járhat. De miért nem élhetünk vagy élünk nehezen érintések nélkül? És milyen utakat találhatunk az újbóli kapcsolatba lépéshez? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat.
Az ölelések, kézfogások vagy egyszerűen a vállon nyugvó kéz látványa már-már a múlthoz, az egészségügyi válság előtti világhoz tartozónak tűnnek. Noha a pszichológusok szerint a fizikai kontaktusra szinte ugyanúgy szükségünk van, mint a beszélgetésre, az ivásra vagy az evésre.
Az érintés táplálja pl. az érzelmi kötelékeket: amikor (a legtöbbször spontán módon) megérintünk valakit, érdeklődést mutatunk iránta, és ezt sokáig aligha tudjuk nélkülözni…Ha pedig tartózkodunk az érintéstől, mert tiszteletben kell tartanunk az előírásokat, állandó éberséget jelent, vigyáznunk kell gesztusainkra. Minden kötődési elmélet az érintésen alapul. Pl. az egyik neves amerikai pszichológus apró majmokon végzett, úttörő jellegű kísérletében kimutatta a fizikai kapcsolat, kötődés jelentőségét. Kiterjesztve az emberekre, azt bizonyította, hogy az érintés, testkontaktus hiánya (pl. anya-gyermek kapcsolatban) akadályozza a kicsik szociális fejlődését.
3 jó ok a fizikai érintés helyreállítására
1. A támogatottság vagy a támogatás jó érzése
Az érintés a legegyszerűbb, közvetlen módja a másikhoz való viszonyulásnak, mert megtöri az elszigeteltséget. Pl. az élet nehéz perceiben, gyász, súlyos betegség, halálos baleset stb. esetén, amikor már nincsenek szavak, megöleljük az illetőt. De így van ez életünk legörömtelibb perceiben is… Amikor elárasztanak minket az érzelmek, a legfőbb dolog, ami megnyugtató lehet, az a fizikai kapcsolatfelvétel, pl. a másik ember karjára, vállára tesszük a kezünket, átkaroljuk stb. Érintés nélkül nehéz egy megnyugtató, biztonságos „buborékot” létrehozni magunk vagy mások körül. – állítják a pszichológusok.
Egyébként Japánban, ahol, kultúrájuk jellegéből eredően, az érintés ritka, a testkontaktus hiánya egyre inkább érezhetővé vált. Ezért Japán volt az első, mely „ölelés bárokat” nyitott a világon, a fizikai érintkezés igénye olyan erős lévén az országban. De bármilyen legyen is a kultúra, a vigasz mindenekelőtt az érintés révén jön létre. Amikor gyengeséget, bizonytalanságot érzünk, ösztönösen megérintjük a másikat. Amellett vannak helyzetek, amikor szinte elképzelni sem tudjuk, hogy ne érintsük meg az érintett személyt. Pl. ha sír a gyermek vagy a szeretett személy éppen „kiborult”.
2. Kommunikáció
A fizikai érintés részt vesz a nem a verbális kommunikációban. Az érintésben nincs hazugság, mert olyan kapcsolat, melynek jóindulatúnak, szívből jövőnek kell lennie. Egyébként a tapintás az első érzék, amely az embernél a terhesség második hónapjától kezdve kialakul; az első kapcsolat, az első „dialógus” a baba és a mama között. Egész életen át tart, anélkül, hogy változna, szemben a látással vagy a hallással.
Egyébként pl. a gondozók számos franciaországi egészségügyi intézményben megvalósították az ún. „kapcsolati érintést” is. Azzal a céllal, hogy olyan páciensekkel is kontaktust tudjanak teremteni, akiknél a verbális kommunikáció nem lehetséges. Az elmúlt években bevált ez a gondozási gyakorlat, főként az idős és az Alzheimer kóros betegeknél.
3. A feszültség csökkentése
Bőrünket receptorok borítják (pl. a tapintást érzékelő ún. Pacini testecske), melyek közvetlen kapcsolatban állnak az idegrendszerrel. Ezek a receptorok kapják meg elsőként az érintés által okozott információkat, és váltják ki az oxitocin kiválasztását.
Ez a kötődési és jóléti hormon növeli az önbizalmat, serkenti az immunrendszert és csökkenti az idegfeszültséget a kortizol (stresszhormon) hatásának ellensúlyozásával. Ez az egyik oka annak, hogy pl. masszázs után nyugodtnak érezzük magunkat.
Francia kutatók néhány évvel ezelőtt ápolási intézményekben tanulmányozták az érintésnek a fájdalomra és a szorongásra gyakorolt hatását az ellátás során. Arra a következtetésre jutottak, hogy az érintésben részesülő betegek általában kevesebb fájdalmat és szorongást éreztek, mint az attól megfosztott társaik. Ez olyan szakmai gyakorlat volt, amelynek célja a fizikai érintéses, szélesebb, megnyugtató gesztusok fokozott alkalmazása a gondozottak körében.
Érintés kockázat nélkül?
Milyen lehetőségek állnak rendelkezésünkre a jelenlegi „nulla érintkezés” ajánlása és az ingyen/ szabad ölelés között ingadozva, a világjárvány kellős közepén? ((Az idegenekkel való ölelés koncepciója és mozgalma 2004-ben indult az ausztráliai Sydney-ben.) A kör leszűkült, de a pszichológusok 2 tippje segítségünkre lehet:
– Kapcsolat az otthonon belül
A családi szférán belül az egymás érintésének megtagadása drámai következményekkel járhat.– mondják a pszichológusok. Hiszen az elsősorban a biztonság színhelye, ahol megszabadulhatunk az idegi nyomástól. A terapeuták – éppen ellenkezőleg – a testkontaktusok gyakoriságának növelését javasolják az otthonon belül (mindaddig természetesen, amíg ez nem jelenti a vírus átadásának kockázatát) az olyan időkben, amikor a külvilág mind stresszesebbé és szorongóbbá tesz minket.
– Biztonságérzetet nyújtó kapcsolat
Egyik ilyen lehet a masszázs! Mindenkor lehet terápiás vagy wellness masszázst végeztetni, csak egyszerűen ügyelnünk kell a hatályos egészségügyi protokollok (érintkezési szabályok) szigorú betartására.
forrás: Patika Magazin
