Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A fájdalomtest - miért okozunk fájdalmat egymásnak?

Érdekességek2021. november 25.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Azt gondoljuk, amikor egy gyermek megszületik, tiszta lappal indul az életbe. Pedig korántsem. A gyermek sejtszinten, tudatalatt a fogantatás pillanatától kezdve őrzi az emlékeket, az anyaméhben őt ért hatások mintáját. Az anya, az apa hangulati mintáit, félelmeit, fájdalmait. Mikor megszületik, már egy kész kis "fájdalomcsomagot" hoz magával.  

Ha tovább megyünk, akkor rájövünk, hogy nem csak a szülők fájdalmait hordozza a gyermek, hanem távolabbi ősök fájdalmas emlékeit is. Hisz az anya és az apa ezeket az emlékeket őrzi sejtszinten, amely továbbadódik a gyermeknek. Családállításokon éppen ezeket a generációs blokkokat, fájdalmas mintákat oldjuk.

Megszületése után a gyermeket aztán további hatások érik. Növekedve rá is hatnak az élet dolgai, az óvoda, iskola, később a párkapcsolat, baráti kapcsolatok, ahol további sérüléseket szerez. Ezek a sérülések fájdalom- és energiamező-maradékot hagynak hátra. A hasonló érzelmi fájdalmak pedig egy energiamezővé állnak össze és azonos frekvencián mozognak. Ezt a becsomósodott energiamezőt nevezzük fájdalomtestnek, amely néha passzív és néha aktív.

Ennek az energiamezőnek folyamatosan utánpótlás kell, további fájdalmas élményeket létrehozva. A fájdalomtest is életenergia, de olyan életenergia, melynek a szabad áramlása elakadt. Az utánpótlást pedig leginkább a párkapcsolatból nyeri. Amikor két ember találkozik, és kialakul a szerelem, a fájdalomtest még alvó állapotban van. Később, kinél rövidebb, kinél hosszabb idő múlva kezd el aktiválódni.

Egy példa arra, hogyan hatunk egymásra. Van egy férfi, aki gyermekkorában sosem tudott megfelelni az anyjának, mert az mindig többet és jobbat várt tőle. Ezért később, felnőve a férfi úgy érzi, nem tud megfelelni egyetlen nőnek sem.

Van egy nő, akivel az apa nem törődött, ezért elhanyagolva, elutasítva érezte magát. Később, kapcsolataiban keresi azt a szeretetet és törődést, amit apjától nem kapott meg. Ha ez a férfi és ez a nő találkozik, fájdalomtestjeik előbb utóbb aktiválni fogják egymást. A nő folyamatosan a férfitől fogja várni a visszaigazolást arra, hogy ő szerethető, tőle szeretné megkapni azt a törődést, amit az apától nem kapott meg. Mivel azonban itt az érzelmi rendszer sérült, a férfi bárhogy mutatja ki a szeretetét, a nőnek nem lesz elég, nem fogja elhinni. Ismét az elutasítottság érzése fog eluralkodni rajta. A férfi pedig ebben a szituációban ismét szembetalálkozik azzal az érzéssel, hogy ő nem elég, nem felel meg.


A két fájdalomtest tovább duzzad.

Fájdalomtestünk tartalmaz minden olyan fájdalmas élményt, amely fogantatásunk után ért minket, illetve az őseink megélt fájdalmait is. A fájdalomtest az energiát a gondolatok útján, illetve a másik ember érzelmi reakciójából szerzi. Biztos észrevetted, hogy ha egy negatív gondolat befészkeli magát a fejedbe, az szinte maga után hozza a többi, hasonlóan negatív élményt. Ilyenkor még több erőt adsz ennek az amúgy is elakadt energiának.

A másik ember érzelmi reakciója pedig szintén aktiválhatja fájdalmaidat. Nem kell hozzá nagy dolog, elég egy rosszul megválasztott hangsúly, és máris elönt a szorongás, a félelem vagy a düh.

Mit tehetünk annak érdekében, hogy az életenergia ismét akadálytalanul áramoljon? Először is tudnunk kell arról, hogy létezik a fájdalomtestünk, és az hogyan működik.

Másodszor tudatosan kell odafigyelnünk a bennünk keletkező érzésekre, és mielőtt a fájdalom venné át az uralmat felettünk, tudatosítanunk kell, hogy most egy régi minta, egy régi fájdalom aktiválódott. Ezt pedig csak egyféleképpen tehetjük meg. Ha a múltból és a jövőben élés helyett visszatérünk a jelenbe. A jelenben ugyanis minden rendben van. A fájdalom érzését a múlt érzései, és a jövőtől való félelem aktiválja.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Okoseszközt ajándékozna karácsonyra gyermekének? Érdemes tudnia az online veszélyekről!

2025. december 23.

Az első saját okoseszköz – telefon, tablet vagy laptop – megvásárlása a gyerekek számára mérföldkő, ugyanakkor az új eszköz számos kockázattal is jár, mint például a kártevők, az adatlopás vagy a gyerekeket célzó online átverések.

A megfelelő biztonsági szoftver használata és a gyerekek biztonságtudatosságra való felkészítése fontos, mert gyakran nem is sejtik, hogy az interneten ugyanazok a veszélyek leselkednek rájuk, mint a való életben – csak digitális formában.

Milyen veszélyek fenyegetik a gyerekeket?

Az ESET szakértőinek tapasztalatai szerint a gyerekekre leselkedő leggyakoribb online veszélyek a következők:


Online zaklatás (cyberbullying): sértő üzenetek, bántó képek vagy videók megosztása, kizárás az osztályközösségből. Ez gyakran a közösségi médián vagy üzenetküldő appokon keresztül történik, és komoly lelki terhet róhat a gyerekekre.
Hamis nyereményjátékok és appok: az általános iskolások kíváncsiságát könnyű kihasználni. Egy „nyerj új telefont” típusú hamis weboldal vagy egy csábító mobiljáték letöltése után a kiberbűnözők adatokat, jelszavakat szerezhetnek.
Játékon belüli csalások: sok népszerű online játékban vannak vásárlási lehetőségek. A támadók gyakran hamis ajánlatokkal vagy feltört fiókokkal próbálnak értékes virtuális tárgyakat vagy valódi pénzt kicsalni. Egy csaló például egy online játékban hozzáférést szerzett egy gyermek fiókjához, és a nevében több tízezer forint értékben vásárolt tárgyakat. A szülők csak utólag, a bankkártya-értesítésekből jöttek rá a történtekre.

Emlékező sejtek? Sejtszinten is tárolhatók a traumák egyes kutatások szerint

2025. december 23.

Egyes új tudományos kutatások átrajzolják azt a képet, ahogyan a test és az emlékezés kapcsolatáról eddig gondolkodunk: nem csak az agy „emlékszik”, a vese-, izom- és immunsejtek is képesek molekuláris szinten raktározni a múltbeli hatásokat, tartósan befolyásolva azok működését. Egy magyar módszer erre a felismerésre építve igyekszik feloldani a testi lenyomatokat.

Kutatások igazolják, hogy a vesén túl más szövetek is hosszabb távú memóriát hordoznak. Ilyen az úgynevezett epigenetikus izommemória a vázizomzatban, amely segít a sport kihagyása utáni gyorsabb regenerációban. Hasonló jelenség az immunrendszer „képzett immunitása” (Trained Immunity), ahol egy korábbi fertőzés tartósan átprogramozhatja a csontvelő őssejtjeit, harciasabb immunsejteket termelve. Emellett az epigenetika kutatja a transzgenerációs traumák hatásait is, vagyis azt, hogyan befolyásolhatják a felmenők súlyos élményei az utódok biológiai folyamatait.

„A sejtes memória felfedezése sokak fantáziáját megmozgatta, hiszen ez új megvilágításba helyezi azt is, ahogyan a traumákról gondolkodunk. Valószínűleg új utak nyílhatnak a gyógyításban, és új módszerek is születhetnek” – fogalmazott Pinezits Csaba, a Lélektisztító nevű traumaoldó módszer kidolgozója. „2024-ben a New York University kutatói például azt találták, hogy agyon kívüli, úgynevezett nem neuronális sejtek is képesek hasonló tanulási mintázatokra, mint az idegsejtek” – tette hozzá.

A disszonancia redukciója

2025. december 22.

Mivel a disszonancia annál nagyobb minél vonzóbb az elvetett alternatíva, minél több a választási lehetőség és minél nagyobb a tét, több lehetőség is adódik a csökkentésére. Felértékelhetjük az általunk választott alternatívát a többi leértékelésével párhuzamosan, vagy nem vehetünk tudomást a döntésünk ellen szóló érvekről és/vagy tapasztalatokról, vagyis járhatjuk az önigazolás legegyszerűbb útját. Szélsőséges esetben elkerülhetjük magát a cselekvést vagy döntést is, bár a mindennapi életben ez ritkán lehetséges, hisz (az előbbi példával élve), ha szükségünk van autóra, előbb-utóbb döntenünk kell valamelyik típus mellett, mint ahogy iskolát is kell választani a gyereknek, de azt is rendszeresen el kell döntenünk, mit ebédeljünk.

És folyamatos döntéseinket egyfelől jó döntésnek kell tekintenünk (minél nagyobb a tét, annál inkább), másfelől ezeknek illeszkedniük kell valamiféle személyiségtörténeti egységbe, egyszerűbben szólva: jó lenne következetesnek látni magunkat, döntéseink sorozatában is. Ezért lehet szükség bizonyos információk kizárására, átértékelésére, végső esetben mentségek keresésére, a felelősség áthárítására. (Megtévesztettek, becsaptak, olyan hihető volt, logikusnak tűnt, parancsra tettem etc.)