Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A dühös méhek jobb minőségű mérget termelnek

Érdekességek2021. szeptember 06.

Fotó: pixabay.com

A “dühös” méhek jobb minőségű, fehérjékben gazdagabb mérget termelnek – állapították meg az ausztráliai Curtin Egyetem kutatói, akik azt vizsgálták, hogy a magatartásbeli és ökológiai tényezők miként befolyásolják a degeneratív és fertőző betegségek kezelésére használt méhméreg minőségét.

 A PLOS ONE című folyóiratban publikált tanulmány készítői a világon elsőként elemezték a háziméhek által termelt méregben lévő fehérjék sokszínűségét – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. “Megállapítottuk, hogy a 99 méhméregfehérje nagyjából egyharmadát sikerült eddig hivatalosan azonosítani. Minél több protein található a méregben, annál magasabb lehet a minősége és a hatékonysága” – mondta Daniela Scaccabarozzi, az egyetem munkatársa, aki szerint az eredményeik nem csupán a gyógyászatban, hanem a méhészetben is hasznosak lehetnek. “A méhméregben lévő fehérjék sokszínűségének és az ennek hátterében álló befolyásoló tényezőknek a megértéséhez, a kutatócsoportunk egy sor tényezőt, köztük a méhek magatartásbeli mintáit vizsgálta meg”.

A szakemberek felfedezték, hogy a Délnyugat-Ausztráliában vizsgált méhkasokat ért elektromos stimuláció nyomán intenzívebben reagáló “dühös méhek” gazdagabb, fehérjében dúsabb mérget termeltek. Scaccabarozzi és kollégái továbbá megerősítették, hogy a hőmérséklet is hatással van a méhméreg fehérjeösszetételére. “A magas hőmérséklet ártalmas lehet a méhek aktivitására a kolónián kívül és belül egyaránt. A vizsgált 25 méhkas esetében megállapítottuk, hogy a magasabb hőmérsékletű területeken lévőknél alacsonyabb voltak a méhek méregtermelése” – mondta a szakember.

“Ez megerősítette azt a feltételezésünket, hogy a szezonális tényezők változást idéznek elő a méhméreg fehérjeösszetételében. A magas proteinsokszínűséghez szükséges optimális hőmérséklet 33 és 36 Celsius-fok között mozog” – jegyezte meg a szakember. A kutatók megállapították továbbá, hogy a méhméreg összetételét a földrajzi elhelyezkedés, valamint az is befolyásolja, hogy virágzásának milyen szakaszában van épp egy növény, amikor a méhek meglátogatják.



forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az örök fiatalság titka: az úszás

2026. augusztus 25.

Az úszás az ember egyik legősibb mozgásformája. A futáshoz hasonlóan, nagyszerű módja fizikumunk általános megdolgoztatásának, és a teljes lelki kikapcsolódásnak. De vajon tényleg igaz, hogy 0-99 éves korig mindenkinek jót tesz? 

Az úszás kellemes időtöltés, kikapcsolódás, lazító és pihentető mozgásforma. Akik rendszeresen járnak úszni, tudják milyen jótékonyan hat szervezetükre a vízben lebegés, tempózás. Élmény ebben a természetes közegben megszabadulni testi és lelki terheinktől.

Mit élünk át úszás közben? Hogyan hat a szervezetre? Miért ajánljuk mindenkinek? És hogyan kezdjünk neki? Ha szeretne minderről többet megtudni, érdemes velünk tartani.

Az élmény

Bizonytalanul lépegetünk a medence szélén. A hűvös víz elsőre nem tűnik túl csábítónak... Néhány gimnasztikai gyakorlatot végzünk, csak úgy ráhangolódásképpen, no meg abban reménykedve, hogy így majd erőt és bátorságot merítünk a csobbanáshoz.  Különösen hideg napokon egyáltalán nem fűlik az ember foga a hidegbe merülésre…

Segítségül, jól jön, ha felidézünk lelki szemeink előtt egy nyári csobbanást valami gyönyörű vízparton, a szikrázó napsütésben, a lágyan hullámzó hűsítő tengerbe. Egy, kettő, hááárom, csobb! Beugrottunk. Most már nincs idő tétovázni, emlékek vagy vágyak tengerében lubickolni. A hatás magával ragad, és tettre hiv. Vár a tényleges lubickolás a vízben!

Mennyi kávét iszik egy magyar fiatal?

2026. augusztus 25.

A 15 és 25 év közötti magyar fiatalok 25 százaléka naponta iszik kávét - derült ki egy felmérésből. 

Az adatok szerint a 15-19 évesek 65 százaléka soha nem ivott még kávét, miközben a 20-25 évesek mintegy 40 százaléka rendszeresen fogyasztja. Az élénkítő italt rendszeresen választó fiatalok 58 százaléka 16-18 éves kora között szokott rá a kávézásra, további 23 százalékuk 15 évesen vagy azelőtt kezdte.

 A kvalifikációval nő a kávéfogyasztás mértéke is

Nemcsak az életkorral, hanem az iskolai végzettséggel is nő a naponta kávézók aránya: míg a 8 általánost végzettek 12 százaléka, a szakmunkás végzettségűek 36 százaléka, addig a gimnáziumi érettségivel rendelkezők 40 százaléka, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 55 százaléka fogyaszt naponta kávét. A napi fogyasztók fele két csészével is megiszik, viszont három vagy annál több kávét már igen kevesen jeleztek. Míg a 15-19 évesek többsége csak egy csészével iszik egy nap, a 20-25 évesekre a napi két csésze jellemzőbb - derül ki az Ipsos 550 fiatal megkérdezésével készített felméréséből.

Elsavasodhat-e a szánk?

2026. augusztus 24.

A fogszuvasodás valójában egy hosszabb időtartamot magába foglaló folyamat: a szájüregben lévő baktériumok - amelyek savat képeznek - lebontó munkájának mellékterméke, mely csökkenti a szájüreg pH értékét.

Ez normál esetben az enyhén savas kémhatástól a semleges, pH 7- ig terjed. Az erózió elsősorban akkor alakul ki, amikor a szájüreg pH-értéke 5,5 alá esik, tehát kimondottan savas kémhatásúvá válik. Ilyenkor jelentős ásványi anyagok oldódhatnak ki fogainkból. A fogszuvasodást az elsődleges tényezőkön túl (baktériumok, táplálék), másodlagos tényezők is befolyásolják, mint a kor, a nem, genetikai tényezők, a nyál összetétele, de akár a földrajzi elhelyezkedés vagy szociális és gazdasági tényezők is. A fogszuvasodás kialakulásának két kulcsfontosságú szereplője a Streptococcus mutans nevű baktérium és a cukor. A Streptococcus mutans az elfogyasztott cukor lebontása közben savat termel, amely jelentős mértékben megbontja a fogzománcot és fogszuvasodást okoz.