Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A D-vitamin-hiány veszélyes a kicsikre és a nagyokra is

Érdekességek2017. szeptember 16.

Napjaink kiemelt vizsgálati területe a kismamák elégtelen D-vitamin-ellátottsága. Számos tanulmány hozta összefüggésbe az alacsony D-vitamin-szintet a terhesség problémáival, mind az anyát, mind a magzatot és az újszülöttet illetően.

A D3-vitamin nélkülözhetetlen bizonyos életfolyamatokhoz, így ennek hiányában a szervezet működése zavart szenvedhet, kóros állapotok alakulhatnak ki. A szervezet D3-vitamin-szintjének fontossága köztudottá vált, mostanra leginkább csak a napi beszedendő mennyiség és a napozással kapcsolatos viták okoznak kérdéseket.

Fogamzás – meddőség

A D-vitaminnak szerepe van a megtermékenyítés és a fogamzás folyamataiban, hiánya mind a férfiak, mind a nők esetében okozhat meddőséget. Férfiaknál az alacsony D-vitamin-szint alacsonyabb spermiumszámot eredményezhet, az ivarcsatorna fertőződésének a rizikója is magasabb.

A normálisnál alacsonyabb D-vitamin-szint nőknél az ovuláció hiányával járhat, a PCOS és az inzulinrezisztencia kiváltó oka lehet, ami lehetetlenné teszi a beágyazódást. Javasolt ezért a terhességre való készülés előtt vagy legalább a fogamzás tartósabb elmaradása esetén a D-vitamin-szint ellenőriztetése, a D-vitamin pótlása.

Mennyi D-vitamin szükséges?

A D-vitamin-szintet 20 ng/ml alatt tekintjük hiányosnak, 20–30 ng/ml között alacsonynak, 30–90 ng/ml között normálisnak. Jelenleg a kismamavitaminok egy része tartalmaz csak D-vitamint, azok is mindössze 200-500 NE-et, noha a magyar orvostársadalom egyetértésével napi 1500-2000 NE javasolt minden felnőttnek. Figyelem: a különböző kismamavitaminok eltérő mennyiségeket tartalmaznak D-vitaminból!

A D-vitamin-hiány egyértelműen növeli a várandósság során fellépő praeeclampsia, diabétesz, császármetszés és bakteriális vaginosis rizikóját.


D-vitamin-hiány során fellépő rizikók

A terhesség első 26 hetében fennálló D-vitamin-hiány a kutatások szerint növeli a praeeclampsia, terhességi vérnyomás-emelkedés, görcs bekövetkezésének valószínűségét, amely a várandósok 5-8%-át érinti.

Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a D-vitaminnak szerepe van a glükóz homeosztázisában. Már évekkel ezelőtt felfigyeltek arra, hogy a gesztációs diabetes mellitusban (GDM) szenvedő nők általában D-vitamin-hiányosak. A D-vitamin-szint normalizálása a kutatások szerint megkönnyítheti a vér glükózszintjének kontrollban tartását, és ezáltal segíti a 2-es típusú diabétesz megelőzését.

Minden harmadik termékeny korú nő esetében előfordul, ami várandósság esetében szülési rendellenességekhez, főleg koraszüléshez vezethet. A D-vitamin-szint hatással van az immunrendszerre, ezért is lehet rizikófaktor a BV előfordulásában. Megelőzésére és kiegészítő kezelésére D-vitamin-bevitel feltétlen indokolt.

Egy 2009-ben közreadott klinikai vizsgálat szerint mintegy négyszeres gyakorisággal következett be császármetszéses szülés azokban az esetekben, amikor a szülő nők vérében a D-vitamin-szint [25(OH)D-szint] 37,5 nmol/l alatti tartományban volt. Ugyanis a D-vitamin hiánya proximális izomgyengeséget okozhat, ami a császármetszés szükségességét eredményezheti.

Magzat és gyermek

A D-vitamin-hiány kockázatot jelent a magzatra és a gyermekre is. Bekövetkezhet csontfejlődési zavar, csontgyengeség, craniotabes, akut alsó légúti fertőzés. A veleszületett betegségek (tüdő, szív) rizikója megnövekszik. A gyermeknél jelentkezhet 1-es típusú diabétesz, asztma és skizofrénia is. Mindezek veszélye jelentősen visszaszorítható napi 1000 NE D-vitamin bevitelével. A laborvizsgálat eredménye egyesek esetében nagyobb napi bevitelt is javasolhat.

Prof. dr. Ősapay György,
az MTA doktora


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.

Csípőkopás, csípőfájdalom

2026. március 16.

Sajnos a gerinc betegségei, a csigolyák deformitásai után a csípő fájdalma, kopása, szerkezeti elváltozása is igen gyakori, viszont kevésbé kerül időben kezelésre, valamiért ugyanis ezt a fájdalmat tovább és jobban tűrik az emberek… elég helytelenül!

A tünetek elsődleges tünet lehet a reggeli ízületi merevség, napközben jelentkező csípőfájdalom mozgatásra (főleg terpesztésre, oldalra emelésre, forgatásra), járási nehezítettség, ami leginkább lépcsőn járáskor jellemző.

A combizmok merevsége és a farizmok, a csípő körüli izmok túlzott feszessége lehet előzmény vagy tünet. A mozgásszervi problémák mellett jelentkezhetnek idegi eredetű fájdalmak is, ezek általában hirtelen nyilalló érzések vagy állandó, csípő körüli, illetve szúró vagy zsibbadó fájdalmak lehetnek. Sok tünete van ennek a betegségnek, ez részben jó, mert ezáltal talán korábban észrevehető, felismerhető, másrészt rossz, mert a tapasztalatom szerint a beteg kivárja a legutolsó stádiumot is, és akkor fordul szakemberhez, amikor egy szép csokornyi tünettel rendelkezik.

Ennek a tünetegyüttesnek a kezelése azonban késői stádiumban már nem olyan egyszerű!

Folyadékfogyasztás időskorban

2026. március 15.

Az előző cikkben szó volt arról, hogy milyen mértékben fogyaszthatunk sót, zsírt és hozzáadott cukrot időskorban. A cikk folytatásaként a folyadékfogyasztás fontosságáról olvashat.

Az emésztés és felszívódás normál működésének fenntartása, a testhőmérséklet és a testsúly szabályozása és a kiszáradás elkerülése érdekében 60 éves kor felett, normál körülmények között naponta legalább 2-2,5 liter folyadék elfogyasztása javasolt.

Folyadékpótlásra a legalkalmasabb a csapvíz, ásványvíz. Hozzáadott cukrot, mézet, szirupot tartalmazó üdítőt, szörpöt, teát csak havonta 1-2 pohárral, gyümölcsnektárokat legfeljebb hetente 1-2 pohárral, 100%-os gyümölcslevet legfeljebb 1-2 pohárral, alkoholos italt pedig csak alkalmanként és kis mennyiségben ajánlott fogyasztani.