Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A csomagolás célja és szerepe

Érdekességek2025. február 17.

Napjaink központi témái közé tartozik a környezetszennyezés, a környezetvédelem, s ezen belül a hulladékok kérdése, megfelelő kezelése.

A csomagolás célja és szerepe - Fotó: burdnik © 123RF.comNemcsak a már megtermelt hulladék mennyiségének csökkentésére kell törekednünk globális szinten, hanem arra is, hogy már eleve környezetbarát csomagolásban jusson el az adott termék, elsősorban az élelmiszer a fogyasztókhoz.

A csomagolás több célt szolgál

A csomagolás biztosítja:

A csomagolás emellett kétségtelenül marketingcélokat is szolgál. Többek között felismerhetővé és azonosíthatóvá, ezáltal egyedivé teszi a terméket.
Mindezektől függetlenül természetesen fontos, hogy a meglévő csomagolások helyett más lehetséges, környezetkímélőbb alternatívákat keressünk. Ez iránt jelentősen megnőtt a fogyasztói igény, és az élelmiszergyártók is nagy erővel keresik a lehető legjobb megoldásokat.

Miért van szükség környezetbarát csomagolóanyagokra?

Kétségtelen, a csomagolóanyagok említésekor elsősorban a műanyagok kerülnek szóba, nem véletlenül. Szomorú valóság, hogy a tengeri hulladék zömét világszerte a különféle műanyagok teszik ki. Az ezekből származó mikroműanyagok hosszú távú élettani hatása egyelőre ismeretlen, ugyanakkor már kétségtelenül jelen vannak az ételeinkben, a levegőben, a nyílt vizeinkben, s ezáltal az emberi szervezetben, de súlyos mértékben károsítják a szabadon élő (elsősorban a vízi) élőlények, állatok életterét, egészségét is.
Azokat az egyszer használatos műanyag termékeket, amelyeket ki lehet váltani más, könnyen beszerezhető és megfizethető alternatívákkal, tilos lesz piaci forgalomba hozni.

Papír és újrahasznosított papír

A papír lehetne az egyik megfelelő alternatíva az egyszer használatos műanyagokra, azonban az előállítása szintén nagy terhet ró a környezetre, higiéniai és egyéb szempontból pedig csak kevés élelmiszer csomagolására alkalmas. Ezen a területen is láthatunk azonban biztató fejlesztéseket.

Fenntarthatóság 
Megemlítendő, hogy ez a törekvés nem egyenlő a csomagolásmentességgel. A fenntarthatóságba többek között a fenntartható (klímavédő) étrend, az élelmiszer-hulladék csökkentése, a környezetvédelem, a hulladékcsökkentés, az újrahasznosítás is beletartozik, emellett a már említett, a környezettudatos csomagolóanyagokban elérhető termékek előnyben részesítése, s nem utolsósorban a csomagolásmentes vásárlás is (ahol az biztonságosan, higiénikusan megoldható). 

Mit tehet a fogyasztó?

Természetesen a környezetbarát csomagolás még nem vesz le minden terhet és felelősséget rólunk, fogyasztókról, addig sem tehetjük fel a lábunkat és tárhatjuk szét a karjainkat, amíg nem készül el minden egyszer használatos műanyag csomagolásnak a környezetbarát verziója, alternatívája. Ez egy többszereplős egyenlet, ahol a fogyasztók már a vásárlás előtt, majd a termék elfogyasztása és a felesleges csomagolás kezelése során is sok mindent tehetnek maguk is a környezetvédelemért és a hulladékcsökkentésért.
Első körben, amikor az lehetséges, érdemes törekedni a csomagolásmentes vásárlásra. Ennek a beszerzési módnak is megvannak a maga korlátai, mivel élelmiszer-biztonsági okokból egyáltalán nem minden terméket, nyersanyagot tudunk ilyen módon megvásárolni, s nem is mindenhol érhető el ez a lehetőség, bár egyre inkább terjed. Némi gyakorlással és előzetes tervezéssel napi, heti rutinná válhat a saját (többször használatos) kulacs, üveg vagy fém ételhordó, a vászon- vagy textilzsák, a zöldségek, gyümölcsök szállítására gyártott vagy házilag újrahasznosított hálós vagy textilszütyő (ami megunt ruhából, megmaradt függönyből is megvarrható) használata a vásárlás során. Kétségtelen, hogy az ilyen jellegű vásárlás is magában rejt némi higiéniai kockázatot, ám jelentős mennyiségű csomagolóanyagot spórolhatunk meg.
A csomagolt termékek esetében célszerű a nagy kiszerelésű formát választani, mivel ezek ára arányában kedvezőbb, de fajlagosan a kidobásra kerülő hulladék mennyisége is kisebb. ugyanakkor a nagyobb kiszerelés csak abban az esetben megoldás, ha valóban elfogyasztásra is kerül a megvásárolt termék. Ellenkező esetben a nagyobb kiszerelés éppenséggel azért lesz környezetterhelőbb, mert pazarló módon növeli az élelmiszerhulladék mennyiségét.
A helyzetet némileg bonyolítja az egyszemélyes háztartások terjedése, valamint az alacsony jövedelem és az élelmiszer- pazarlás csökkentése miatt megnövekedett igény a kis kiszerelésű, egyadagos termékek iránt. Ebből is látható, mennyire nem egyszerű és milyen összetett kérdéssel állunk szemben ezen a téren.
Fontos utánkövetni a megtermelt hulladék útját is, így minden fogyasztó elemi érdeke és jelenleg legfontosabb feladata a szelektív hulladékgyűjtésre való egyéni és közösségi szintű törekvés, amivel napjainkban a legtöbbet tehet a megfelelő hulladékgazdálkodás és az újrahasznosítás érdekében. További edukációs kampányokat és extramértékű tudatosságot is igényel, hogy pl. az egyre terjedő lebomló (iparilag komposztálható) műanyag csomagolásokat semmiképp se keverjük a „sima” műanyag közé! Erre vonatkozik a műanyag csomagolásokon olvasható PlA jelzés (Polylactic Acid – politejsav), amely a komposztálható műanyagot jelöli.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Sült paprika krémleves

2026. április 18.

Tejszínes krémleves a sült paprika csodás ízével. A paprika sütésekor valami megváltozik az ízében, kiteljesedik. Aki szereti az Ajvart vagy a Zakuszka ízét, annak mindenképpen ajánlom. Kápia paprikát egész évben tudunk venni, ha szépet találunk, érdemes nagyobb mennyiséget megvenni, lesütni, és meghámozva lefagyasztani, így csak elő kell venni, és bármikor készíthetünk egy adag krémlevest.

Elkészítési idő: 70-75 perc

1-1,2 kg piros paprika (kápia)
2 fej vöröshagyma
3-4 gerezd fokhagyma
2 kisebb sárgarépa
3-4 evőkanál sűrített paradicsom
2 dl tejszín
2-3 evőkanál olívaolaj
2 teáskanál cukor
só 
bors 

Április 22. a Kék Bolygó napja

2026. április 18.

Április 22. a Föld Napja. A világméretű környezetvédelmi akciónap az Egyesült Államokból indult, ahol 1970. április 22-én Denis Hayes egyetemista kezdeményezésére 25 millió amerikai emelte fel szavát a természetért.

Az eltelt 36 évben a mozgalom világméretűvé szélesedett: több mint 180 országból mintegy ötezer szervezet regisztrált tagja a hálózatnak. Ilyenkor minden évben több százmillió ember mozdul meg: különféle figyelemfelkeltő programokat rendeznek a tudatosabb környezetvédelem érdekében.

A Föld Napja mozgalom idei jelmondata így hangzik: "Tekerj a Földért!". A számos hazai városban is tervezett biciklis felvonulások arra kívánják felhívni a figyelmet, hogy a kerékpár versenyképes alternatívája lehet a személygépkocsinak, de a tömegközlekedésnek is. Kutatások kimutatták, hogy 5 kilométeres távon a leghatékonyabb közlekedési eszköz a városokban, ráadásul nem környezetszennyező és egészséges testmozgással jár. Egy felmérés szerint Amszterdam forgalmának 25, Berlin forgalmának 15 százaléka kerékpárral bonyolódik, míg Budapesten az egy százalékot sem éri el. Van tehát mit tenni, ezt kívánják nyomatékosítani rendezvényükkel a civil szervezetek Budapesten kívül Győrben, Orosházán, Pécsett és másutt is.

A nőiség csodája - április

2026. április 17.

Leendő gyermekével kapcsolatban mindenkinek vannak fantáziaképei. Ezek nemegyszer az anya be nem teljesült vágyainak megvalósításáról vagy gyermekkori álmainak beteljesítéséről szólnak.

Elfogadás, alkalmazkodás és megbocsátás

Máskor számtalan belső ellentmondás rejtezik az anyában. Például, amikor valaki gyermekében mindig nyugodt, halk szavú kicsi után világot rengető művészt lát maga előtt, vagy a rendre szófogadó és engedelmes gyerek később nagy formátumú feltaláló lesz, akkor a két elvárás messze nincs szinkronban egymással. Vagyis látnunk kell, hogy családunk egy olyan emberrel fog bővülni, akihez kénytelenek leszünk mi alkalmazkodni. Tehát az elfogadás mellett az alkalmazkodás művészetét is tanácsos felvenni belső gyakorlataink közé.

Gyermekünkkel kapcsolatos tervezgetéseink legtöbbször külsőségekben, főként az anyagi-fizikai világ síkján mozognak. A gyermek nemétől, szeme színétől, alkatától, a kiságy formáján és a pelenka típusán át a játék mackó méretéig terjednek. De vajon tervezünk-e önmagunkkal kapcsolatban is valamit?