Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A csodabogyó: földicseresznye

Érdekességek2019. november 30.

Egyre több helyen bukkan fel egy titokzatos, narancssárga-aranyszínű bogyó a piacokon és boltok polcain. Mit lehet tudni róla? Milyen az íze? Hogyan lehet felhasználni? Miért jó az egészségünknek, ha fogyasztunk ebből a gyümölcsből? A HelloVidék összeszedte, mit érdemes tudni az új superfoodról, a zsidócseresznyéről.

Fotó: pixabay.comA zsidócseresznye (más nevén hólyagcseresznye vagy arany földicseresznye) egy olyan fényes, narancssárga színű bogyó, mely a mexikói földicseresznyével (tomatillóval) álla legközelebbi rokonságban. Akárcsak a mexikói földicseresznye termését, a zsidócseresznye ízletes bogyóit is egy pergamenszerű héj fedi, melyet fogyasztás előtt el kell távolítani. A Dél-Amerikából származó, egzotikus gyümölcs távolabbi rokona még a paradicsomnak is, mivel rendszertanilag mindkettő a burgonyafélék családjába tartozik.

A földicseresznye trópusi környezetben évelő, Magyarországon azonban egynyári növénynek számít a fagyérzékenysége miatt. Ha otthon is szeretnél nevelni ilyen növényt, már van lehetőséged rá, ugyanis egyre több boltban lehet kapni magokat – de ügyelj arra, hogy meleg-, víz- és tápanyagigényes növény, melyet kizárólag nagyon meleg, napos területre érdemes ültetni!

A gyümölcs kinézetre feltűnő szépségű: bogyója narancssárga és kicsit kisebb, mint a koktélparadicsom. A zsidócseresznyének trópusi, édes-savanykás íze van, mely leginkább a mangó és az ananász gyümölcsére hasonlít. Manapság egyre több felhasználási lehetősége van: koktélokba, salátákba, mártásokba és dzsemekbe is felhasználják, esetleg desszertként, fagylaltban, vagy csak simán magában fogyasztják.


Egészségügyi előnyei

Az arany bogyós gyümölcsök lenyűgöző mennyiségű vitaminnal, ásványi anyaggal és rosttal büszkélkedhetnek, valamint csupán 74 kalóriát tartalmaz egy csésze (140 gramm) gyümölcs. A bogyók számos olyan növényi vegyületet tartalmaznak, amelyek pozitív hatással lehetnek az egészségre.

Kis mértékben orvosság, nagy mértékben méreg

A zsidócseresznye egészségügyi előnyeit azonban csak akkor lehet élvezni, ha éretten fogyasztjuk, éretlenül ugyanis mérgező lehet. Az éretlen zsidócseresznye egy olyan toxint tartalmaz, amely emésztési zavarokat okozhat, például görcsöket vagy hasmenést, szélsőséges esetben pedig halálos is lehet a fogyasztása.

Fotó: 123rf.comAz a bogyó számít érettnek, amely teljes egészében sárga színű, nincsenek rajta zöld foltok.

Nem csak az érettség, hanem a mennyiség is számít: a gyümölcs levének nagyon magas dózisa (5000 mg/kg) szívkárosodást okozott az egereken elvégzett kísérleten – ám érdekes módon, csak a hímekre volt negatív hatással. Ezzel kapcsolatban embereken még nem készült hosszú távú vizsgálat.

Hogyan fogyaszd?

A zsidócseresznye frissen vagy szárítva fogyasztható, miután a pergamenpapírhoz hasonlító héját eltávolítottuk. A friss gyümölcsöket piacon és élelmiszerboltban lehet megvásárolni, a szárított változatát pedig főként drogériákban vagy online. A gyümölcsöt magában, salátákban, turmixban, desszertekben, mártásokban, joghurthoz és müzlihez vagy lekvárként fogyaszthatjuk.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Veszélyes vakáció

2026. június 24.

A fiúk kicsi korban kétszer, serdülõkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok.

A gyerekeket sajnos éppúgy érheti végzetes baleset, mint a felnõtteket, a sérültek 1,5-2 százaléka nem éli túl a traumát. A baleseti halálozás az 1-4 éves korosztályban a legnagyobb, a tragédiák majdnem 60 százaléka pedig fej- és nyaksérülések következménye.

A legtöbb sérülés tavasszal, az iskolaév végén, illetve nyáron és kora õsszel következik be. Ez a jó idõvel éppúgy összefügg, mint a szünidõ- adta szabadsággal. A gyerekek, különösen a 3 éven aluliak, legtöbbször otthon szenvednek balesetet. A második legveszélyesebb hely a gyerekek számára az utca, beleértve a játszótereket, a sportpályákat és az ilyen helyeken ûzött sportokat, mint a kerékpározás, a görkorcsolyázás. A közlekedési balesetek száma relatíve kevés, de általában súlyos sérülésekkel jár.

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.