Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A csípős ételek növelhetik a demencia kockázatát

Érdekességek2023. február 17.

Fotó: 123rf.com

A rendszeresen chilit vagy jalapeno paprikát fogyasztó idősebb embereknél nagyobb a kockázata a demencia kialakulásának – ezt állapították meg a Dél-ausztráliai Egyetem és a Katari Egyetem tudósai egy hosszú távú kutatásban.

A 15 éven át folytatott vizsgálatban 4582 kínai vett részt, akik 55 éven felüliek voltak. A kutatók arra az eredményre jutottak, hogy a naponta több mint 50 gramm chilit fogyasztók kognitív hanyatlása felgyorsul. Az emlékezetvesztés még jelentősebb volt azoknál, akik soványak voltak.

A Sciencedaily.com tudományos-ismeretterjesztő portál által ismertetett kutatást a Katari Egyetem tudósa, Cumin Si vezette. A tanulmány szerint a naponta több mint 50 gramm chilit fogyasztóknál csaknem a duplájára nőtt a memóriavesztés és a kognitív hanyatlás kockázata.

“A chilinek az egészséges testsúly megőrzésével és a vérnyomás kordában tartásával kapcsolatos hasznáról korábbi tanulmányok már beszámoltak, mi azonban azt találtuk, hogy az idősebbek kognitív funkcióit károsítja” – mondta Cumin.

“A chili az egyik leggyakrabban használt csípős fűszer a világon, és az európai országokkal összehasonlítva Ázsiában különösen népszerű. Kína egyes térségeiben, köztük Szecsuánban és Hunanban csaknem minden harmadik felnőtt fogyaszt naponta csípős ételt” – magyarázta Li.

Korábbi tanulmányok szerint a chiliben található kapszaicin nevű aktív komponens felgyorsítja az anyagcserét, a zsírégetést és meggátolja az érrendszeri betegségeket. A most megjelent hosszú távú tanulmány azonban az első, amely azt vizsgálta, hogy milyen kapcsolat van a chilifogyasztás és a kognitív funkciók között.

A tanulmány szerint a sok chilit fogyasztók főleg az alacsony jövedelmű, kis testtömegindexű emberek közül kerültek ki, akik fizikailag sokkal aktívabbak voltak, mint a chilit nem evők.


A kutatók szerint a normális testtömegindexű emberek valószínűleg érzékenyebbek a chilire, mint a túlsúlyosak, ezért hat jobban a memóriájukra és a súlyukra.

A kutatók arra is rámutattak, hogy a kognitív hanyatlásban a műveltségi szint is szerepet játszhat, de mint mondták, ezt a kapcsolatot még vizsgálni kell.

Csili (Fotó123rf.com)


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hatásos fogínyvédelem

2026. október 14.

Sok embernek keserítik életét a fogínnyel kapcsolatos problémák és az ennek következtében tönkremenõ fogak. Pedig vannak módszerek, amelyek segítenek egészségesen tartani a fogínyt. 
Mindenki tudja, hogy a fogak ápolása milyen fontos. Kevésbé közismert, hogy az íny és a fogak folyamatos kölcsönhatásban vannak, így az íny rossz állapota negatív hatással van a fogakra. Megdöbbentõ tény, hogy több fogat veszítünk el ínyproblémák miatt, mint fogszuvasodás következtében.

Akinek volt már gondja az ínyével, tudja, hogy ez mennyire kellemetlen panaszokat okozhat, pl.: fájdalom, érzékenység, duzzadtság, ínyvérzés, rossz lehelet, kellemetlen szájíz stb. Az íny érzékenysége zavarja az ízek érzékelését, az evést és rossz közérzetet eredményez.

Sok páciensem fordul hozzám azzal a kérdéssel, hogy mindezeket hogyan kerülheti el. Azt szoktam tanácsolni, hogy kezdjenek el aktívan tenni azért, hogy egészségesen tartsák ínyüket. Ne várják meg, míg a panaszok gyakorivá és súlyosabbá válnak. Természetesen az alapos fogmosás, a fogselyem használata és a fogkõ rendszeres eltávolítása alapvetõ fontosságú, emellett az ínyszövetek kellõ tápanyagokkal való ellátása is igen lényeges.

Horkolás

2026. október 14.

A horkolás nem rossz szokás és nem a szándékon múlik, hanem biológiai okai vannak. A horkolási zaj 300 Hz rezgésszámmal áramlik ki a tüdõbõl, megrezegteti a hangszalagokat és az ún. gégefõ alatti teret, a garat-, orr- és szájüregeket, amelyek együttvéve alkotják a felsõ rezonátort. Az alsó rezonátor a hörgõk és a tüdõ. 

A horkolás a légzõrendszer felsõ része idõleges elzáródásának következménye, elsõsorban a gátolt orrlégzés kísérõjelensége és a levegõ útjának akadályoztatásával hozható összefüggésbe. Hanyatt fekve a lágyszájpad alsó része lebeg a garat hátsó fala és a nyelvgyök között. Ha a száj zárva van, a kilélegzett levegõ a lágyszájpad mögül az orr felé áramlik, nyitott szájnál azonban a levegõmennyiség egy része a szájüregbe, a többi része pedig az orrgaratba tódul, s eközben a lágyszájpad rezgésbe jön. A súlyos horkolás vagy apnoe (légzésszünet) elvágja az oxigénszintet a véráramlatban, így megakadályozza a felébredést. Ez az állapot elernyeszti a száj izmait és blokkolja a levegõ áramlását.

Amikor az agy érzékeli az oxigénhiányt, a horkoló felébred és rendesen veszi továbbra a levegõt, míg újra vissza nem alszik. Ezek a szünetek akár százszor is megtörténhetnek egy óra alatt, melynek következtében csökken a szervezet és az agy oxigénellátása. A horkolás fölös élettani megterhelést jelent, és mind a horkoló, mind a hálótárs napi munkájára, teljesítményére kihatással van. A legújabb kutatások szerint a horkolás pszichológiai változásokat okoz az emberi testben, csökkenti a libidót, a szexuális vágyat. Az alváshiány és a depresszió szintén a horkolás következménye lehet.

A jó kenyér több mint élelmiszer

2026. október 13.



A Jókenyér története egy családi álomból indult. Több mint harminc évvel ezelőtt Ludwig Klára és néhai férje, Christian Ludwig német pékmester hozták el Magyarországra a német kenyérkultúra értékeit. Azóta sok minden változott, de a legfontosabb nem: a Jókenyér ma is ugyanazzal a kovásszal dolgozik, amelyet három évtizede gondoznak nap mint nap. Ez adja a pilisszentiváni pékségünk kenyereinek jellegzetes ízét és gazdag aromáját.

A német kenyérkultúra a kovászos, rozsos és teljes kiőrlésű kenyerek hagyományára épül. Ezt a szemléletet ötvözzük a magyar alapanyagokkal és a modern élelmiszer-biztonsági elvárásokkal. Hitvallásunk egyszerű: csak olyan terméket készítünk, amelyet mi magunk is szívesen fogyasztanánk. Minden kenyerünk kovásszal készül, természetes alapanyagokból. Nem használunk tartósítószereket, mesterséges állományjavítókat vagy felesleges adalékanyagokat.

Hisszük, hogy a jó kenyérhez idő, odafigyelés és minőségi alapanyag szükséges.

Lisztjeink ellenőrzött forrásból, a gyermelyi malmászatból érkeznek. A gondosan kiválasztott alapanyagok és a hosszú érlelési idő adják termékeink minőségét. Különösen büszkék vagyunk teljes kiőrlésű és rozskovászos kenyereinkre. Kínálatunkban több, 100%-ban teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér található. Ezekhez a lisztet frissen őröljük pilisszentiváni üzemünkben, így a gabonaszem minden értékes alkotórészét megőrizzük. Ezek a magas rosttartalmú termékek jól illeszkednek a tudatos táplálkozásba. Rozskovászos kenyereink pedig karakteres ízükkel és hagyományos technológiájukkal képviselnek különleges értéket.